Nehéz megragadni a kezdőpontot, hogyan induljon neki az ember akkor, mikor véleményt kíván formálni az elmúlt napok közéleti, politikai eseményeiről. Eddig sem volt túl fényes a helyzet, de most a hetekben különösen mocskos ügyek uralták a közbeszédet. Nincs az a pont, hogy "most aztán átlépett minden határt, s ilyen még nem volt", mert volt már.
 A globalisták szolgálatában... (fotó: Facebook) |
De mielőtt megjelölnék egy határvonalat, tekintsük át, mégis mi történik.
Főként Füssy Angélának és Ábrahám Róbertnek köszönhetően egyre-másra kerülnek napvilágra az undorítóbbnál undorítóbb pedofilügyek. Itt van Lakatos Márk ügye, akiről kiderülni látszik, hogy valami egészen elképesztő módon üzemeltetett rendszert abból a célból, hogy intézetis gyerekek szegény helyzetével visszaélve szexuális aberrációinak kiélésére kényszerítse őket. S azóta számos név felmerült, ténylegesen az látszódik, hogy itt egy hálózatról van szó.
Mégpedig politikai oldalaktól függetlenül, hiszen tudjuk, mi történt februárban, emlékszünk a K. Endre-ügyre, akár a balliberális, akár a "jobbliberális" oldalról beszélünk, mélyen, keresztül-kasul benne vannak ebben a szennyben. Rendszerszintű.
Aztán itt van Magyar Péter és Vogel Evelin lehallgatási ügye, amit őszintén szólva én már követni sem nagyon tudok. Ki hallgat le ki? Talán nem is annyira fontos. Ahogy Magyar Péter arrogáns stílusa sem meglepő, karakteréből sugárzott már eddig is mindaz, amelyeket most a hangfelvételeken hallunk. Agyhalottnak nevezte az EP-képviselőit? Büdösnek és büdös szájúnak a saját támogatóit?
Én ezen nem lepődök meg, hiszen maga az egész jelenség, maga az ember koncentráltan jeleníti meg mindazt, amit nem szeretünk a NER-ben. A gőgöt, a néptől való mérföldes távolságot. A legnagyobb baj vele viszont az, ami a többivel: nincs hite, nincs meggyőződése. Érdekei vannak. Törvényszerű volt, hogy ilyen politikai szereplőket termel ki magából a rendszer. Akár kormányon, akár ellenzékben.
Mert nem önmagában a NER a rendszer, a NER a rendszer egyik, kétségkívül az elmúlt több mint 30 év legmarkánsabb, saját szempontjukból nézve legsikeresebb arca. De azzal, ha esetleg Magyar Péter és a Tisza "Párt" át is venné a kormányzást, senki ne higgye, hogy rendszerváltás történne. Éppen annyira volna az rendszerváltás, mint ahogyan 2010-ben a narancsos "fülkeforradalom" volt az. Semennyire! S erre nem csak az az élő példa, hogy Gyurcsány Ferenc éveken át porondon volt. Az "ősbűn" itt az elsikkasztott rendszerváltás, és az, hogy ez az új rendszer, amely váltotta a bolsevik diktatúrát, semmiféle erkölcsi és világnézeti alappal nem rendelkezett. S mint ilyen, ha úgy tetszik, csupán módszertanilag más, mint az előző.
 ...és ő is (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) |
Ez a mai napig így van. Ha ez volt az "ősbűn", akkor menjünk még vissza korábbra, és nevezzük meg az "ősokot" (a tragédiát), ez pedig 1945 volt. Ebből folyik minden, amit ma tapasztalunk és látunk a politikai, gazdasági és társadalmi életben.
De még ennél is mélyebb van a probléma gyökere. Ugyan 1956-ban a magyar nemzet még bizonyította, hogy lelkében hordozza a szabadság szeretetét, ebből fellobbantott valamit 2006-ban is, de alapvetően az "új" rendszer erkölcsi és lelki talapzatait a kádári Magyarország lelki elsenyvedése, önfeladása alapozta meg.
Így érkezett el a magyarság a totális lelki és politikai nihil állapotában 1989-ig, ahol sokan, nagyon sokan reménykedtek, hogy eljöhet a szebb jövő, de helyette a rablóprivatizáció, a csodálatos "demokrácia", a korrupció és a közöny világa jött. A materialista bolsevizmusból átugrottunk a materialista globális kapitalizmus világába. Az érem két oldala.
Ahol nincsenek nagy ideák, nincsenek nagy eszmék, ahol mindennek ára van, ahol az érzésekkel politikai gazemberek kedvükre kufárkodhatnak, ahol olyanok akarják a nemzetnek megszabni a helyes irányt, akiknek semmi, de tényleg semmi belső meggyőződésük nincs. A hatalmon és a pénzen kívül nem hisznek semmiben. Még akkor sem, ha ezt piros-fehér-zöldre maszkírozzák, ezzel éppen csak mindinkább meggyalázzák a nemzeti gondolatot.
De hiszem, hogy létezik egy másik, egy új Magyarország. Amelynek eszméit azért mind a mai napig őrizzük, képviseljük, hirdetjük nagyon sokan. És azt is hiszem, hogy a történelem végső ura Isten, aki hosszabb távon képes a rosszból is nagyobb jót kihozni, éppen ezért minden tettünket, még a legapróbbat is a biztos győzelem tudatában kell hogy megtegyük. Keveset mondok, ha azt mondom, Magyarországon változásra van szükség.
Annál jóval többre, erkölcsi forradalomra, mely a lelkeket is érinti, ahol mindenkinek van bőven feladata saját magával is, ebben a harcban pedig mindenkinek ott kell helyt állnia, ahol dolgozik, legyen ez mozgalmi vagy pártpolitikai szint, mert együtt lehetünk csak erősek. Erre az erőre pedig szükség lesz, mert abban mindannyian egyetértünk, hogy a szebb magyar jövő rendszerét akarjuk felépíteni, amikor az isteni Gondviselés és a kedvező történelmi helyzet ezt majd lehetővé teszi számunkra, az elmúlt 80 év nemzetrontó és nemzetáruló erőit pedig oda kell küldenünk, ahová valók, a történelem szemétdombjára. S akkor felvirrad a mi Napunk.
Lantos János - Kuruc.info
