Már önmagában ijesztő, hogy egy cigánynak hét purdéja legyen, de az még ijesztőbb, milyen automatikusan, zsigeri módon próbálnak „magyarországi George Floydot” gyártani a rendőri intézkedés közben Zagyvarékason meghalt jövevényből. A nemzet testén élősködő „rokonság” természetesen a rendőrséget hibáztatja, és megjelent a csepűrágó Száva Vince is, aki „barna magyar embernek” merészelte nevezni a cigánybűnözőt.
Ahogy odaát az Egyesült Államokban, úgy most is menetrendszerűen jön a „rokonok” általi mosdatás, a „nyilvánvaló igazság követelése”, a „rendszerszintű rasszizmus” megfékezésének célja. A „civil” vagy „emberjogi” szervezetek ilyenkor „minden segítségét megadnak szegény gyászolóknak”, hogy hosszúra nyúló polipkarjaikkal el is tereljék a figyelmet a valóságról és annak körülményeiről.
Emlékszünk még a drogos néger halála utáni egyik leggyakrabban hallott jelmondatra? „I can’t breathe”, vagyis „nem kapok levegőt”, amely a Black Lives Matter, és úgy általában a „rasszizmus” elleni harc szlogenje lett. Ezt harsogták az erőszakos tüntetéseken, a politikai beszédekben, a médiában, de a szórakoztatóipar egyes szegmenseiben is. Így kezdődtek a híradások, a lapok szalagcímei.
A „barna magyar ember” halálának körülményeiről keveset tudunk, de az egészen biztos, hogy csak egy újabb cigánybűnöző volt az illető. Jogosítvány nélkül rótta az utakat (ami ráadásul nem először fordult elő, hiszen a rendőrség látókörében volt, de hogy eddig miért nem kapták el, rejtély), ám most hála Istennek nem ártatlan magyar életeket vett el, hanem szépen betonfalnak ütközött, majd futásnak eredt. Az utána bekövetkezett rosszullétből, illetve az addig tanúsított irreális magatartásból kikövetkeztethető, hogy a „barna magyar emberünk” valószínűleg be volt mindenezve, s mivel „nagy volt a család” és a Fidesz szereti támogatni a „nagy családokat”, pénz is telhetett rá. De a lényeg az, hogy nem a rendőrség tehetett a halálesetről – ezt persze a „rokonság” mindenféle vizsgálat nélkül is magabiztosan cáfolja.
A fenti „I can’t breathe” frázis tudatában most vessünk egy pillantást a Telex rövidhírére, ami kényesen kevés információt tartalmaz, mégis sikerült neki egy hatásvadász, „valahonnan ismerős” címet adni. Így szól: „Rosszul vagyok, nem bírom!” – kiabálta a férfi, aki rendőri intézkedés közben halt meg Zagyvarékason
Minden bizonnyal a zagyvarékasi cigány esete édeskevés lesz ahhoz, hogy egy hazai Floydot kreáljanak belőle, de a „jogvédők” és a liberális média ugrásra készen várnak egy alkalmas pillanatra. Hogy egyeztetnek-e előre az egyes ágak, akár Amerika, akár Magyarország esetében? Már csak a gyors reakció miatt is úgy gondolom, hogy a dolog már automatikusan működik, de az egészen biztos, hogy a megfelelő közös fórumok ettől még rendelkezésre állnak, az összekötő személyekről nem is beszélve.
Amúgy tegnap olvastam, hogy a 444 is „bekeményített”. László Attilát, a Mi Hazánk által is támogatott pilisi polgármestert ekézte, amiért megszabadította a települést a rajtuk élősködő gábor cigányoktól. Csakhogy aki nem örül annak, hogy ezek a penészvirágok jó messzire takarodtak, az egész egyszerűen elmebeteg. Még a 444 facebookos kommentszekciójában is bőven több a támogató üzenet, semmint az elítélő, pedig a hozzászólók nyilván nem mind mi hazánkosok, csak ugye a cigányprobléma mindenkit idegesít már, maximum azt a libsit nem, akit még nem raboltak ki, vagy nem költözött a szomszédságába egy.
A magyar társadalom tűréshatára rég túl van már azon, hogy a liberális média áldozatokat tudjon gyártani ezekből az élősködőkből, ez a tűréshatár pedig eddig is túlságosan magas volt. De ennek már vége.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info