A miniszterelnök és az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László személyesen egyeztek a Népszava finanszírozásáról 2016 végén, Orbán nem akarta, hogy a Népszabadság bezárása után a szélsőbaloldali zsidó napilap Simicska közelébe kerüljön. Azóta van pénz a Népszavánál.
Puch László |
Írtak arról is, hogy „üzleti okból” elhallgatták a nyilvánosság elől, hogy Puch László bécsi cége valójában már tavaly nyáron felvásárolta a Népszava kiadóját. A lapban rendszeresen jelennek meg kormányzati és állami hirdetések, ment ott a sorosozás is, illetve egy rakás volt Népszabadság-újságíró is ott kezdett dolgozni. Egyikük a 444-nek most azt mondta:
Jött a Puch és mondta, hogy nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljunk egy jó újságot. Tényszerűen számoljunk be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsuk. Egyből tudtam merről fúj a szél. Amikor 2014-ben Pecina ünnepélyesen átvette a Népszabadságot a Corvin moziban, szóról szóra ugyanezt mondta.
Mielőtt Puch megjelent volna a Népszava körül, hónapokig úgy tűnt, a liechtensteini XXI Century Invest AG lesz a vevő, de az Átlátszó észrevette, hogy a vállalatot Magyarországon Tombor András, Habony Árpád egyik emberének ügyvédje képviselte. Tombort ezután levették az ügyről, a miniszterelnök ugyanis úgy akart befolyást szerezni a baloldali lapnál, hogy a valódi tulajdonos és annak szándéka háttérben marad.
Így került a képbe Puch, azóta pedig nem késnek a fizetések, és állami hirdetések is megjelentek a lapban, az MVM és a Szerencsejáték Zrt. mellett 100 millióért hirdette a kormány a nemzeti konzultációt a kiadónál. A 444 forrásai tényként beszélnek arról, hogy Orbán Viktor személyesen egyeztetett Puch Lászlóval a projekt támogatásáról.
Az Orbán–Puch-találkozóra a lap szerint Orbánék hatvanpusztai majorságban került sor, ahová egy Volkswagen Transporterrel szállították az egykori MSZP-pénztárnokot egy bicskei parkolóból. Puch, amikor a találkozóról kérdezték, csak annyit mondott, a lap újságírói ezt biztosan jobban tudják, majd hozzátette, szerinte csak „meg kell nézni a Népszavát, hogy ellenzéki-e, és ha igen, onnantól kezdve nincs értelme firtatni, hogy milyen forrásból él meg.”
(HVG nyomán)
Kapcsolódó: