Kilencedszer is módosítaná az alkotmányt a fideszes kétharmad. A kedden benyújtott javaslat egy része Lengyelországot idézi a konzervatív családpolitika alkotmányos szintre emelésével, de alapvetően átalakítanák a különleges jogrendek rendszerét is, és egy gyanús passzus bekerülne a közpénzekre vonatkozóan is, írja az Azonnali.
 Az Országgyűlés mai rendkívüli ülése (fotó: MTI/Balogh Zoltán) |
Végleg eldöntik a genderkérdést
- Az Alaptörvény házasság és család intézményéről szóló L cikkébe beleírnák, hogy „az anya nő, az apa férfi”.
- A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikket kiegészítenék azzal, hogy
Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
Kevesebbféle különleges jogrend lesz
Most hat ilyen van: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet (ezt hirdették ki múlt héten a járvány miatt), terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás. Ezután csak három lesz, bár tulajdonképpen azokat az eseteket fogják lefedni, mint a mostani hat:
- hadiállapot,
- szükségállapot,
- veszélyhelyzet.
Bár a hadiállapot ijesztően hangozhat, de valójában eddig is volt ilyen, csak a rendkívüli állapot fogalmába szuszakolták bele.
A különleges jogrendben alkotott jogszabályok közzétételére ezentúl eltérő szabályokat is alkothat majd a kétharmad sarkalatos törvényben. Most ugye azt írja elő az alkotmány, hogy közzé kell tenni a jogszabályokat, ráadásul észszerű felkészülési idővel: más kérdés, hogy a veszélyhelyzetben ez eddig sem teljesült, hiszen volt, hogy a hatálybalépés napja előtt este tizenegy óra után jelent meg a Magyar Közlönyben az új korlátozásokról szóló kormányrendelet.
A különleges jogrendre vonatkozó módosítások csak 2023 nyarán lépnének majd hatályba a javaslat szerint.
Közpénz? Milyen közpénz?
A módosítások harmadik csoportja a közpénzekről szól, amelynek sokan örülhetnek, Matolcsy György jegybankelnök és az MNB Pallasz Athéné-alapítványai biztosan.
Alkotmányos szinten mondanák ki, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Ez különösen szépen hangzik annak a 39. cikknek a végén, amely arról értekezik, hogy átláthatóan kell a közpénzeket elkölteni. Csak ugye ezzel a megszorító definícióval majd mondhatják mondjuk az államközeli alapítványok és egyéb ilyen szürkezónás szereplők, hogy helló, mi nem az állam vagyunk, a mi bevételünk és költéseink az alkotmány szerint nem közpénzek.
Az indokolás nagyvonalúan egyébként annyival intézi el ezt a megszorító közpénzdefiníciót, hogy az alkotmányos szervek eddig össze-vissza ítélték meg ezt a dolgot, és egységes gyakorlatot kell kialakítani.
Frissítés: Varga: a kormány benyújtotta a családok védelmét szolgáló alaptörvény-módosítást
A kormány kedden benyújtotta az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-vel.
Az alaptörvény eddig is kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. A módosítás biztosítja minden gyermek számára a Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését - tudatta.
Az alaptörvény-módosítás emellett meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szerveknél egységes gyakorlat alakulhasson ki. A javaslat világosan, az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz-felhasználás garanciája - tette hozzá.
A közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyebek között a megújuló felsőoktatás és a tehetséggondozás sarokkövei, ezért az alkotmányozó kifejezésre juttatja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és garantálja a hosszú távú stabil működésüket - közölte.
Az alaptörvény módosítása megújítja a különleges jogrendre vonatkozó részt Magyarország fokozottabb biztonsága érdekében, növelve a változó jövőbeli kihívások kapcsán indokolt kormányzati reakcióképességet. A rendkívüli jogrendre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a jogbiztonság érdekében 2023. július 1-jével lép hatályba, tehát a kormány jelenlegi felhatalmazását semmilyen formában nem érinti - közölte a miniszter.
