Hiába utasította el először a feljelentést, majd szüntette meg a büntetőeljárást a HVIM elnöke ellen a rendőrség, majd a Székesfehérvári Járásügyészség is, hetekkel azt követően, hogy a határozat véglegessé vált, a Fejér Megyei Főügyészség felülbírálta a döntést. Végül ugyanaz az ügyész, aki egyszer már kimondta, nem történt meg a bűncselekmény, mégis vádat emelt Barcsa-Turner ellen. A hétfői előkészítő bírósági ülésen derült ki, hogy még a bíróság is csavart egyet a történeten, és ami rendkívül ritka, a vádtól eltérő bűncselekményi minősítés lehetőségét állapította meg, a közösség elleni uszítás bűntettére utalva, amiért Barcsa-Turner Gábort akár három év börtönbüntetésre is ítélhetik. A HVIM elnökének védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: véleménye szerint amit látunk, a Soros féle NGO-k hatóságokra és igazságszolgáltatásra kifejtett olyan súlyos nyomásgyakorlása, befolyásszerzése, ami megengedhetetlen.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, illetve társvezetőjének, Barcsa-Turner Gábornak egy plakát a bűne, amelyen programelemként tüntették fel vörös, uniós és LMBTQP-zászlók égetését. A zászlóégetés valójában meg sem történt! Barcsa-Turner Gábor, a 2019. október 23-i, ráadásul zártkörű rendezvény szervezője ellen háromszoros megszüntetés után végül mégis vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt. (Ami legelőször csak közösség tagja elleni erőszak előkészületének vétsége volt.)

Az ügy immár három éve húzódik. Ez idő alatt nemcsak többször megszüntették, pontosították, sőt, át is minősítették – legutóbb hétfőn délelőtt a Székesfehérvári Járásbíróság. Talán ha többen korábban úgy látták, a közösség tagja elleni erőszak nem, vagy nehezen fog megállni, a közösség elleni uszítás még bejöhet…

Az indoklás szerint ugyanis egy, csak tervezett szivárványos zászlóégetés is kelthet félelmet az "LMBTQ-közösség" tagjaiban, és jogos az a feljelentésben szereplő felvetés, hogy már egy ilyen felhívás is alkalmas olyan szenvedélyek felszítására, amely egyébként akár erőszakba is torkollhatott volna.

Az ügynek számos pikantériája van, amit azért is érdemes végigkövetni, mert jól ábrázolja, hogyan szorítják sarokba a hatóságokat egy mesterien felépített érzékenyítő modellel az LMBTQ-lobbit folytató Soros-szervezetek.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Barcsa-Turner Gábor védője a PestiSrácok.hu-nak felidézte, hogy a rendőrség kétszer is lezárta a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, majd ugyanígy foglalt állást dr. Laki Ádám, a Székesfehérvári Járásügyészség csoportvezető ügyésze, és 2021 októberében megszüntette a büntetőeljárást. Akkor azt hitték, győzött a józan ész, mivel egy meg sem valósult cselekmény a védelem álláspontja szerint nem tud erőszakot, sem annak kísérletét megvalósítani.

Gaudi arra a furcsaságra is rámutatott, hogy miközben tavaly november 5-én véglegessé vált az iratok szerint a megszüntető végzés, egy hónappal később a Fejér Megyei Főügyészség “hivatalból” felülbírálta a végzést, és a Székesfehérvári Járási Ügyészséget a büntetőeljárás lefolytatására kötelezte. Pikáns, hogy ugyanaz az ügyész, dr. Laki Ádám bírálta felül saját korábbi álláspontját és emelt végül vádat Barcsa-Turner Gábor ellen, az indokolásba gyakorlatilag átemelve a főügyészségi álláspontot. A vád szerint a HVIM vezető már nem is csak kísérletét követhette el a közösség tagja elleni erőszaknak…

A vádiratot a nyáron kapták kézhez, hétfőn tartották volna meg az előkészítő ülést, amelynek dr. Gaudi-Nagy Tamás az elnapolását kérte. A tárgyalóteremben derült ki, hogy újra változott a forgatókönyv. Ezúttal a bíróság állapított meg a vádtól eltérő bűncselekményt.

– Nem közösség tagja elleni erőszak, hanem közösség elleni uszítás bűntette miatti felelősségre vonás lehetőségére hívta fel a bíró figyelmet, amelyet a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Az egésznek olyan jellege van, hogy valamiért mindenképp el akarják ítélni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét. Talán belátták, hogy az erőszak semmilyen formában nem fog menni egy meg nem történt esemény miatt, ezért fordítottak rajta egyet – fogalmazott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Hozzátette, hogy büntetőügy hasonló átszabására, vádtól eltérő minősítésű bűncselekmény megállapításra nagyon ritkán kerül sor. Felidézte, hogy a 2006. őszi gyurcsányi terror egyik áldozata, Dukán Dániel és társa esetében volt példa: Vasvári Csaba, az amerikai nagykövettel egyeztetgető bíró volt akkor az, aki az ügyészség által garázdaságnak minősített vádat hivatalos személy elleni erőszaknak átminősítette, és végül két és fél év, illetve két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a később semmisségi törvénnyel rehabilitált áldozatokat.

A jogvédő emlékeztetett, hogy a feljelentőnek, azaz a Háttér Társaságnak Barcsa-Turner ügyében arra már nem volt jogi lehetősége, hogy a többszörös megszüntetés után panasszal éljen, a főügyészség tehát saját hatáskörben járt el, amikor mégis az eljárás lefolytatására kötelezte a járási ügyészséget. De szerinte arra mutatnak a jelek, hogy mindezt nem saját meggyőződésből, saját kútfőből tették, hanem – nem kizárhatóan – az LMBTQ-lobbista NGO-k nyomása, érzékenyítése vezetett idáig.

Megjegyezte azt is, hogy a Háttér Társaság komoly veszélyt jelent a társadalom rendjére és az igazságszolgáltatásunk szuverenitására. Hangsúlyozta, hogy liberális álcivil szervezetek, köztük a Háttér Társaság, az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság egy úgynevezett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot hoztak létre 2012-ben, hogy az összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. Ez a szerveződés többek között bíróknak, ügyészeknek dolgozott ki eljárási protokollt az ilyen típusú bűncselekmények liberális szempontból kedvező kezelésére. 2019-ben az Országos Rendőr-főkapitányság, majd a Legfőbb Ügyészség is utasítást adott ki a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport által összeállított liberális szempontoknak megfelelően, amelynek részét képezi az előítélet-indikátorok vizsgálata, ha a sértett valamilyen sérülékeny csoport tagja vagy egy védett csoport rendezvényén történik az atrocitás. A Soros NGO-k által összeállított egyoldalú, többek között a szexuális kisebbségek iránt elfogult és a normalitáspárti többség (heteroszexuálisok, magyarok és keresztények) szempontjait nélkülöző előítéletindikátor-vizsgálati lista sérti az egyenlő bánásmód elvét.

A Gyűlölet Elleni Munkacsoportnak egyébként saját honlapja is van, amelyen minden általuk figyelemmel kísért ügyet elemeznek, értékelnek, és azáltal is igyekeznek nyomást gyakorolni a rendszerre, hogy folyamatosan azt szajkózzák: a rendőrség és a hatóságok nem lépnek fel megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. De szerintük “természetesen” csak bizonyos kisebbségek ("LMBTQ-emberek", migránsok, cigányok stb.) lehetnek ilyen bűncselekmény sértettjei, a nemzetiségük vagy keresztény hitük miatt bántalmazott többségi társadalom tagjai nem. Az ominózus honlapon azt írják, hogy az utasítások segítenek abban, hogy már a rendőr felismerje, gyűlölet-bűncselekményről van szó. A Háttér Társaság olyan irányú képzéseket is tartott rendőröknek, ahol a "Pride" romboló rendezvényein a normalitást védő hazafias személyek elleni fellépés indokait boncolgatták.

Gaudi-Nagy Tamás szerint megengedhetetlen, hogy az alkotmányosan független, szuverén igazságszolgáltatási rendszerbe külföldről irányított, finanszírozott liberális NGO-knak ilyen befolyásuk legyen. Mint mondta, jól látható, hogy ha a balliberális erőtérnek demokratikus módon, a szabad választásokon nem sikerül hatalmat szereznie, akkor más módon, más hatalmi ágakban próbálják elérni a céljaikat és beavatkozni, irányító szerephez jutni fontos társadalmi kérdésekben. Szerinte a liberális jogvédők által sugalmazott említett legfőbb ügyészségi utasítás haladéktalan visszavonása indokolt, és egy törvényességi ellenőrzési eljárás mielőbbi, teljes körű lefolytatása a Háttér Társaság ellen.

Gaudi a Székesfehérvári Járásbíróságon tegnap a vád elejtését és a tárgyalás elnapolását kérte. A büntetőper januárban folytatódik.

Barcsa-Turner Gábor a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, ez az ügy nem róla szól, és azért nem bánja, hogy mégis bíróság elé kell állnia, mert már most kiütközött ezen az ügyön keresztül, milyen befolyással bírnak a balliberális civil szervezetek.

A HVIM vezetője elmondta, hogy a Háttér Társaság folyamatosan monitorozza az LMBTQ-témákban a normalitást képviselő szervezeteket, így őket is, és rendszeresen feljelentést tesz. Véleménye szerint az ügyek hatósági kezelésének változásában nyomon követhető a érzékenyítés, nyomásgyakorlás hatása.

– 2017-ig a mi megszólalásaink és kiállásaink is belefértek a szabad véleménynyilvánítás kereteibe. 2018 és 2019 között már négy esetben is szabálysértési eljárás indult gyülekezési joggal való visszaélés miatt, amelyek pénzbírsággal végződtek. Aztán az NGO-k szintet léptek, és már nem érték be a nyomásgyakorlás kommunikációs eszközeivel, hanem elkezdték a rendőröket is feljelenteni, akik szerintük nem megfelelően jártak el velünk szemben például egy ellendemonstráción, vagy azokban az esetekben, amikor iskolásokat célzó érzékenyítő rendezvényeket szerveztek volna, de mi ott megjelentünk és megakadályoztuk ezen kirívóan nemzet- és ifjúságellenes felforgatásukat. Míg korábban legalább eltűrték a mi megnyilvánulásainkat, most már a normalitás mellett való kiállás a tűrés kereteibe sem férhet bele, és eljutottunk odáig, hogy két ügyben is büntetőeljárás van velem szemben. Egyik ez az ominózus plakátos ügy, a másik ügyben Budaházy György a vádlott-társam, és ott is iskolásokat és iskolákat megcélzó rendezvényt látogattunk meg volna, de nem engedtek be minket. Az ottani kiállásunk során sem történt természetesen semmiféle erőszak, a rendőrök is normálisan viselkedtek a helyszínen velünk, majd elővették őket is, illetve velünk szemben büntető eljárást indítottak – fogalmazott Barcsa-Turner Gábor. Rámutatott, hogy milyen kettős mérce jelenik meg a véleményszabadság kérdésében, hiszen még a TASZ 2012-es állásfoglalása szerint is egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének.

Még a másik liberális jogvédő szervezet szerint is szimplán véleménynyilvánítás egy zászlóégetés, mindaddig, amíg nem társul hozzá erőszak, vagy erőszakra való felhívás, ezért addig a zászlóégetés nem is tekinthető bűncselekménynek, nem minősül garázdaságnak. Amíg csak ellenszenvet kifejező véleménynyilvánítás, addig a szólásszabadság alkotmányos oltalma alatt áll, azaz még szabálysértést sem valósít meg – idézte a TASZ állásfoglalását a HVIM vezetője.

A törvényesen bejegyzett és egyesületként működő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ellen ráadásul bosszúhadjáratot is indítottak a szervezet vezetője szerint, mivel törvényességi eljárást kezdeményeztek a Háttér Társaság ellen, és alkotmányellenessége miatt kezdeményezték a szervezet megszüntetését. Barcsa-Turner szerint nem véletlen, hogy kiemelt célpont lettek.

– A tradicionális identitások kérdése, értékeinek védelme a lövészárok. A vallási és nemzeti identitások után már a nemi identitást rombolják. Ezért nekünk is itt kell legkeményebben harcolnunk, és itt már a gyermekeink jövője a tét. Ez nem arról szól, hogy itt néhány szerencsétlen, a szokásostól eltérő nemi orientációjú ember alapvető jogokat követel magának, hiszen ezek megvannak számukra. Senki sem zaklatja őket, nem bántja őket senki! Nem is ezzel a közösséggel van bajunk, hanem a mögöttes lobbierővel, azzal a nemzetközi hálózattal, ami, felhasználva és előtérbe tolva az LMBTQ-közösségeket, rombolja le a hagyományos értékeket, gyengíti a még meglévő országokat – húzta alá Barcsa-Turner Gábor.

A tradicionális értékeket képviselő civil szervezet vezetője rámutatott, hogy miért is veszélyes annyira a Háttér Társaság. A szervezetet egy volt bíró alapította, és soraiban számtalan jogvégzett ember megtalálható.

– Egy jogászkör segíti őket láthatatlan hálózatként működve, vélhetően nemzetközi nyomással kiegészülve. Gondoljunk bele: egy volt bíró alapította a szervezetet, és tagjaik között is számtalan jogvégzett ember található. Természetes módon már egyetemi éveik alatt kialakulhattak azok a személyes kapcsolatrendszerek, amiket most be tudnak vetni. Így, ilyen kapcsolatokkal felvértezve írnak ajánlásokat, dolgoznak ki eljárási protokollokat, amelyek aztán valamilyen rejtélyes okból meghallgatásra találnak. Elég csak belegondolni, feltenni a kérdést, ha mondjuk a Hatvannégy Vármegye – mint ugyanolyan civil szervezet –, vagy valamelyik másik jobboldali szervezet írogatna ilyen anyagokat rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, elolvasná-e valaki egyáltalán… Akkor egy Háttér Társaság munkaanyaga hogyan tud eljutni arra szintre, hogy részévé váljon a hatósági eljárások protokolljának? – tette fel a kérdést Barcsa-Turner.

Megjegyezte: a Háttér Társaság olyan láthatatlan hálózattal működik, amelynek felderítése nemzetbiztonsági szempontból is fontos volna. Mint mondja, Dr. Gaudi-Nagy Tamással kezdeményezték is a törvényességi felülvizsgálatát a szervezetnek, pontosan megjelölve, hogy miért alaptörvény-ellenes, és nemzetbiztonságilag miért kockázatos ez a szó szerinti háttérszervezet, de sajnos elutasították az indítványukat.

Arra is rámutatott, érthetetlen, miért lehet egyáltalán közhasznú civil szervezet egy Háttér Társaság, amely saját, 2017-es közhasznúsági éves beszámolójukban közhasznú tevékenységként a "transz emberek tranzitzónája" létrehozásának kezdeményezését és ügyének képviseletét jelölték meg, illetve többször is büszkén hirdetik ezen beszámolóikban, hogy rendőröknek és más hivatalos szerveknek tartanak érzékenyítést. A vármegyések – mint civil szervezet tagjai – tarthatnának bármilyen felkészítést a rendőrség számára? Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy külföldről finanszírozott, Soros-szervezet tart foglalkozásokat a rendőröknek, ügyészeknek, ír nekik elő bármiféle eljárásrendet?!

Barcsa-Turner Gábor rendkívül veszélyesnek tartja, hogy az igazságszolgáltatást felhasználva végezhet felderítő tevékenységet egy külföldről finanszírozott liberális civil szervezet, ugyanis véleménye szerint rendkívül furcsa, hogy miközben az ominózus plakát kapcsán az első perctől fogva elismerte, hogy a rendezvényt ő szervezte, a plakátot ő szerkesztette és küldte szét, hogyan merülhet fel egyáltalán kérdésként a hatóságok részéről, hogy ki tette fel a Mozgalom hivatalos honlapjára azt, vagy hogyan jutott el az általa alapított, de már nem általa vezetett Szent Korona Rádió honlapjára?

– Mindent tudni akarnak! Ez már tisztára az ’50-es éveket idézi, ahol kreálnak egy ügyet, amire hivatkozva egész csoportokat tudnak megfigyelni. Kérdésként kaptuk meg, hogy ki, kik vannak a szerkesztőségekben, kinek milyen jogosultsága van, ki tehette ki a honlapra, miközben egyik kérdés sem releváns, ha egyszer én készítettem személyesen és az én kérésemre került fel az internetes oldalakra. A korábban működő, 2011-ben megszűnt Szent Korona Rádió Egyesületet is keresték, illetve a HVIM-et szerintük üzemeltető személy lakcímén is megjelentek nyomozók. Egyértelmű, hogy a szervezetünk és hozzá köthető média feltérképezése a cél – amire egyébként személyesen Dombos Tamás, a Háttér Társaság vezetője is kíváncsi, ami a korábban beadott közérdekű adatkikérésekből is látszik. Reméljük, hogy nem az ő kottájából játszanak a nyomozóhatóságok – zárta gondolatait Barcsa-Turner Gábor.

(PS nyomán)