Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök, írja összefoglalójában a Mandiner.
 Fotó: Haim Zach / GPO / Flash90 |
Pénteken ismét a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő először is az orosz-ukrán háborúról szólt, és leszögezte:
a veszély közvetlen, hiszen olyan eszközöket vetnek be, melyekkel Ukrajnán kívüli területeket is lehet célozni.
A háború két legveszélyesebb hónapja elé nézünk Orbán Viktor szerint, hiszen január 20-ig még nem Trump az elnök, viszont a jelenlegi, demokrata háborúpárti vezetés úgy tűnik, a lehető legsúlyosabb örökséget hagyná az új elnökre. Magyarország ebben a kérdésben a józan hang politikáját képviseli.
Elmondta azt is: ha Amerika kiszáll az ukránok mögül, Európának nincs olyan ereje (katonailag), ami garantálná az ukránok sikerét a háborúban.
Mindez arra vezet minket, hogy ezt a két hónapot kell túlélni okos politikával
– tette hozzá. Az amerikai elnökválasztás eredménye után 24 órával később bukott meg a német kormány, és ez nem volt véletlen a kormányfő szerint. Ezzel kapcsolatban leszögezte: „mi nem kötjük össze a sorsunkat más kormányokéval”.
Szerinte az amerikai történések leképződése néhány nem jelentéktelen nyugati kormány magatartásában azonnali. Ilyen összefüggés azonban Magyarországon nincs: szuverén magyar döntések jönnek, de nincs mindenki ilyen helyzetben. Van, ahol a politika az amerikai helyzettel sokkal inkább összefügg. Náluk, ha Amerika valamit csinál, követik az irányvonalat. Szerinte a németeknél van egy vita, mely arról szól, hogy adjanak-e az ukránoknak hosszú távú rakétákat. Ezt a vitát befolyásolja az amerikaiak döntése. Azonban azon hosszú távú eszközök, melyeket most az amerikai engedély birtokában az ukránok használhatják, ezek bonyolult eszközök. Orbán állítja: ezeket az ukránok nem tudják célra vezetni.
Erős az a feltételezés, hogy ezeket a rakétákat nem lehet amerikai személyzet közreműködése nélkül célba juttatni. Ezért reagáltak szerinte az oroszok erőteljesen és azonnal.
A miniszterelnök szerint Nyugat-Európában a politika beszédből áll, ezért is van rengeteg fecsegés, üresjárat. A beszédnek sokszor nincs közvetlen következménye, így könnyedén „engednek el tirádákat” a politikusok. Az oroszoknál más a helyzet: náluk az adott szó számít. Ezért szólaltak fel Ukrajna NATO-tagsága, illetve felfegyverzése ellen is. Vlagyimir Putyin felvetette, hogy erről legyen nemzetközi diskurzus, rendezzék a kérdést. Nyugatról erre csak durva válaszokat kapott, ez pedig közvetlen előzménye volt a háborúnak. Orbán Viktor szerint az oroszok most sem trükköznek: lesznek következményei az ukránok támadásainak.
Külön kiemelte Putyin tegnap esti beszédét, melyben az orosz elnök arról beszélt, hogy legitim célpont az az ország, mely Ukrajna felfegyverzésében részt vesz.
„Nem egy trükk az orosz atomarzenál bevetési rendszerének a módosítása” – közölte Orbán.
Nem kérdés, hogy a zsidó népirtók mellett áll
Orbán Viktor elmondta, hogy ő annak a híve, hogy a világban lévő konfliktusok számát csökkentsék, szűkítsék. A nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően a döntések során, így most a Nemzetközi Büntetőbíróság egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be elképesztő módon, a nemzetközi elfogatóparancsot pedig pimasz, már-már cinikus döntésnek nevezte.
Még ma meghívom Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és rögzítem, hogy nem vesszük őt őrizetbe, ha elfogadja a meghívást.
A legnagyobb befolyás a cél az EP-ben
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai színtéren fontos, hogy mennyire erősek a Patrióták. Létrejött a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben. Rengeteg kérdésben a centrumtól eltérő nézeteket képvisel (migráció, gender, stb.)
Jól kezdtünk, és most túl vagyunk az Európai Bizottság felállításának a küzdelmén. Mi erősödni akarunk, és keressük az együttműködést más jobboldali csoportokkal is, és a cél, hogy a legbefolyásosabb szereplői legyünk az EP-ben
– fejtette ki a miniszterelnök.
Eurázsiában gondolkodik
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa egy kis félsziget Ázsia nyugati részén, és szervesen a tőle keletre lévő területekhez kapcsolódik.
Eurázsiai együttműködés – erről Orbán csütörtökön egy konferencián is beszélt, most is szóba került. Azt mondta, Eurázsiáról nem sokan tudják, hogy mi, nem hiszi, hogy képben lennének ezzel a magyarok, különösen, hogy földrajzból és történelemből az ő generációját többet tanították az Egyesült Államokról, mint Európa földrajzi értelemben vett félszigetségéről. Európát ő most félszigetnek nevezte, mely Ázsiára, Oroszországra, Kínára, Indiára, Koreára, és Japánra csatlakozik. A magyar közgondolkodásnak nehezére esik szerinte az a „tájolásváltás”, amely most szükségeltetik. Elmondta: az ő irodája falán három térkép van, az egyik csak ezek közül az, amelynek Európa van a középpontjában. Ő azonban azt használja, amelynek az USA van a középpontjában, mert így szereti érteni, hogyan gondolkodnak az amerikaiak. És van olyan térképe is, amelynek Ázsia a közepe – ugyanazon szempont miatt, mint az amerikaiaknál. Szerinte többet kell arról beszélni, hogy Európának van egy szerves földrajzi egysége Ázsiával, a selyemutakat újra kell építeni, Európát és Magyarországot újra kell tájolni nem csupán a gazdaságpolitikában, hanem a gondolkodásban is.
Itt az ideje, hogy arról beszéljünk, hogy Európának szervesen Ázsiához kell kapcsolódnia, és nem a tengerentúlhoz
– mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, ahhoz hogy Magyarország a saját útját járja, ahhoz ki kell maradnunk a háborúból. A békét akarjuk megnyerni, és ehhez egy új gazdaságpolitikára van szükség - tette hozzá.
Éppen ezért megalkottunk egy új gazdaságpolitikát, aminek az alapja a gazdasági semlegesség
– mondta.
„Új akcióterv is van, ez hivatott növelni a bérek vásárlóerejét. Ehhez bérmegállapodások kellenek, ez most meg is született a következő három évre. Ez azt jelenti, hogy a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a minimálbér a következő három évben az infláció mértéke felett lesz. A magyar emberek pénzének vásárlóereje nem fog csökkenni” – ígérte a miniszterelnök.
Eddig szerinte nem volt negatív tónus a magyar politikában
Szóba került a kormány nemzeti konzultációja is, itt Orbán arról beszélt, hogy olyat még nem látott, hogy az embereket az ellenzék nyíltan sértegesse és lenézze. „Aki a nemzeti konzultációt ellenzi, az valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, ebben pedig lenézés van” – fogalmazott. Ez a durvulás szerinte verbálisan is megjelent. Itt a miniszterelnök idézte a Magyar Péterről készült hangfelvételeket is, bár a politikus nevének említése nélkül. Azt mondta, hogy az, hogy ez a hangvétel a lényeg legyen, az újdonság. Szerinte „nincs szükségünk erőszakra sem”, mely szerinte egyenes következménye annak a hangvételnek, mely „bizonyos politikusoktól” alapvetés.
Eddig ez a negatív tónus nem volt jellemző a magyar politikára (jó vicc – a szerk.), de ez mára egy politikai viselkedésnek a lényege lett, a verbális durvaság pedig előbb utóbb elvezet az erőszakhoz (legalább Magyar Péterre lehet fogni, hogy a fideszes tervek szerint miért csapna le a törvény szigora a kommentelőkre... – a szerk.), és ettől jó lenne távol tartani magunkat
– fogalmazott. Ezzel véget ért a miniszterelnöki interjú.
Korábban írtuk:
