Először is arról érdeklődtünk, hogyan értékeli az eseményt. Úgy érzi, a "kötelezőt hozta" a rendezvény, mint fogalmazott, "az ilyenkor megszokott létszám tisztelt meg. Ami külön öröm számomra, hogy az ismeretlen arcok között számos ifjú is felbukkant."

- Újításként vezettem be, hogy egy ideig kérdésekkel bombáztam a hallgatóságot, konkrétan ki miben látja hazánk korabeli problémáit. Ez azt a célt szolgálta, hogy közösen hangolódjunk a regény üzenetére és tartalmára. Mondhatom, hogy bőven volt reakció, tehát senki sem maradt passzív - osztotta meg velünk.

- A regény lapjain napjaink Magyarországán járunk. Az első rész tizen-huszonéves hősei immáron mint negyven körüli veteránok térnek vissza egy sor egyéni problémával és kihívással. Őket is körülveszi korunk összes társadalmi és gazdasági problémája: az erkölcsi züllés, a szellemi hanyatlás, az önállóság restségre és irigységre épülő hiánya, a túlzott individualizmus, és még hosszan sorolhatnám. Lényegében a bibliai hét főbűn ölt itt testet, vagy onnan eredeztethető. Mivel azonban ők létrehoztak egy egyedülállóan eredményes és összetartó közösséget, természetesen beleállnak a konfliktushelyzetekbe, amiket végül sikerre is visznek. Megjegyzem, újításként most új stílusjegyekkel is kísérleteztem - árult néhány részletet a regényből, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Miután az író korábbi regényeiben keveredett egymással a valóság és az írói képzelet, megkérdeztük, mit várhatunk e tekintetben egy olyan könyvtől, amely napjainkban játszódik.

- Olvasóim talán megszokhatták, hogy általában történelmi vázakra helyezem a cselekmény szálait, és kitöltöm némi fikcióval. Itt most először – de talán nem utoljára – szakítottam ezzel a gyakorlattal, és az arány meredeken felborult. Valós cselekményt és karaktert legfeljebb a saját élettörténetem szolgáltatott – innen is üdvözlöm a negatív múzsáimat! –, de ennek bizonyára így kellett lennie – felelte.

- Magam is figyelem és megélem a minket körülvevő eseményeket, veszem az akadályokat, továbbá minden szempontból igyekszem felkészülni az általános helyzet további változására. Talán ezen lenne érdemes elgondolkodnia korunk emberének is: mik a közvetett problémák, és azokra milyen választ képes adni? Tud-e kihez fordulni vész esetén, és ő maga tud/akar-e másokon segíteni? Nem vagyok túlzottan elragadtatva kortársaim felfogásától, tehát a kötetben megelevenedő korrajz jellegű helyzetek egyfajta kritikaként vagy vészjelzésként is felfoghatók. Mindez persze sokaknak nem fog tetszeni, de számomra ez csak azért sajnálatos, mert a felbukkanó témák egyáltalán terítékre kellett kerüljenek - válaszolt azon kérdésünkre, miben látja a fő jelentőségét A felemelt zászló második részének.

- Amikor írok, a tanulságokat igyekszem rögzíteni. Sajnos már régen nem elegendő a problémák meghatározása vagy főleg a szőnyeg alá seprése, hanem megoldást kell találni. Túlfizetett megmondóemberek, pénznyelő alapítványok, farizeus pártok és naplopó bizottságok helyett gyakorlati megoldási modellekre van szükség, amíg nem késő. Megítélésem szerint cselekvő, józan és szorgalmas egyénekből álló összetartó közösségek jelenthetik a kiutat ebből az erkölcsi, szellemi, anyagi dágványból. Egyebek mellett erről is szól A felemelt zászló második kötete - összegezte a tanulságokat.

(Kuruc.info)