Azt írták, a törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban hozott keddi határozatában társtettesként elkövetett gazdasági csalásban és pénzmosásban mondta ki a két - holland-magyar és holland állampolgárságú - férfi bűnösségét, meghagyva, hogy a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra.

A bíróság a holland állampolgárt 5 évre kiutasította Magyarországról, a vádlottakkal szemben személyenként 49,5 millió forint vagyonelkobzást is alkalmazott, és egyetemlegesen kötelezte őket, hogy polgári jogi igény alapján mintegy 606 millió forintot fizessenek a sértett gazdasági társaságnak. Rendelkezett arról is, hogy adják ki a sértettnek az üggyel összefüggésben még 2017-ben lefoglalt mintegy 900 ezer eurót.

A Pécs helyijáratú tömegközlekedését biztosító Tüke Busz Zrt. 2015-ben mintegy 3,5 milliárd forintért Hollandiából vásárolt autóbuszflottával újította meg elavult járműparkját. Miután kiderült, hogy egy közvetítő cégen keresztül több százmillió forinttal drágábban vásárolta a buszokat, mint amennyiért a Volvo hollandiai cége árulta, eljárás indult.

Az ügyészség a Tüke akkori vezérigazgatója, a közvetítő cég tulajdonosa, valamint két közvetítő ellen emelt vádat, az elsőfokú bírósági eljárást először a Kaposvári Törvényszék folytatta le.

A közvetítők egyike még az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét, és felfüggesztett szabadságvesztést kapott, a Tüke vezetője időközben elhunyt, a bíróság a másik két vádlottat felmentette.

A Kaposvári Törvényszék a 2023 májusában hozott felmentő ítéletet azzal indokolta, hogy közvetítő cégre szükség volt a buszbeszerzéshez, mert a Volvo hollandiai vállalata nem akart üzletet kötni a Tükével, a társaság akkor ugyanis csődközeli helyzetben volt. A Volvo kedvezményes áron kínálta a buszokat, a Tüke a közvetítő társaságon keresztül tulajdonképpen piaci áron jutott hozzá a flottához. Mivel a buszokat megvásárolták, üzembe helyezték és azóta is működtetik, nem bizonyosodott be, hogy a vádlottak színlelt magatartást tanúsítottak volna. Az ügyleten 20 százalékos hasznuk volt, amely nem tekinthető feltűnően értékaránytalannak.

Az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot, új eljárásra utasította bíróságot, annak lefolytatására a Szekszárdi Törvényszéket jelölte ki.

A táblabíróság a Kaposvári Törvényszék ítéletét teljes egészében megalapozatlannak találta, oka "a múltbeli történések számos lényeges mozzanatát érintő felderítetlenségére volt visszavezethető".

Az indoklás szerint nem lehetett megnyugtató választ kapni arra a kérdésre, hogy gazdasági szempontból észszerű érvekkel és törvényes célkitűzésekkel magyarázható volt-e a közvetítő cég beékelődése az eladó és a vevő közé, elmaradt a közbeszerzés szabálytalanságainak feltárása és az abban kulcsszerepet játszó személyek tevékenységének leírása, értékelése, valamint annak megválaszolása, hogy törvényes és szabályos ügylet esetén hogyan képzelhető el az, hogy a pécsi önkormányzat által hitelfelvétellel biztosított 10,9 millió eurós vételárból mintegy 1,6 millió euró a másodrendű vádlott belgrádi, míg 550 ezer euró a harmadrendű vádlott thaiföldi bankszámlájára került.

A Pécsi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a Kaposvári Törvényszéknek részletekbe menő alapossággal kellett volna értékelnie azokat a bizonyítási eszközöket, amelyeket a holland nyomozó hatóság gyűjtött össze azután, hogy a másodrendű vádlott 2016. június 29-én megjelent egy hollandiai pénzintézet fiókjában, és lottónyereményre hivatkozva közel 1 millió euró készpénzt szeretett volna saját számlájára befizetni.

A Szekszárdi Törvényszék megismételt eljárásban hozott ítélete szerint a közvetítői szerepet vállaló másodrendű és a mostani eljárásban nem érintett harmadrendű vádlott úgy kapott mintegy 900 ezer eurót, illetve 550 ezer eurót a buszbeszerzést célzó közbeszerzési eljárásban egyedüliként induló, így a tendert megnyerő holland közvetítőcéget vezető negyedrendű vádlottól, hogy azért érdemi tevékenységet nem végzett, csak annak hamis látszatát keltette.

A vádlottak jogtalan haszonszerzés érdekében színlelt gazdasági tevékenységet folytattak, amivel a forint-euró árfolyam változásától függően 700-850 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a sértett közlekedési társaságnak, közvetett módon az adófizető állampolgároknak.

A Szekszárdi Törvényszék közleményében jelezte, a bíróság az indoklásában kitért a buszbeszerzési ügyben vádlottként nem szereplők - akár bűncselekmény gyanúját felvető - felelősségére és szerepére is, egyben "az ügy több olyan pontjára is rámutatott, ahol mások a törvényeket betartva és azok szellemében eljárva megakadályozhatták volna a majdani bűncselekmény befejezését".

A bíróság hangsúlyozta a törvényes vádhoz való kötöttséget, miszerint csak azok büntetőjogi felelősségéről dönthetett, akikkel szemben a vádhatóság vádat emelt - tették hozzá.

A Szekszárdi Törvényszék ítélete ellen az egyik vádlott és védője fellebbezett, a tárgyalástól távol maradó társa, valamint védője a határozat kézbesítése után nyilatkozhat erről.

Az ügy másodfokon a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.