A Fekete István Szabadegyetem októberi előadását Fejes Zsolt történész tartotta a Rongyos Gárda dicsőséges küzdelmeiről, a hozzájuk kapcsolódó Lajtabánságról, illetőleg a Térképhelyesbítőkről. Az érdeklődők sok elhallgatott történetet ismerhettek meg a rongyosokról, miközben átfogó képet is kaphattunk tetteikről, valamint megismerhettünk több olyan személyt, akik központi szerepet játszottak a szervezetben.
Alább olvasható az előadás rövidített összefoglalója.
Fejes Zsolt beszélt Héjjas Ivánról, az egyik legismertebb rongyosról. Héjjas Iván a Balkánon sajátította el a gerillahadviselés fortélyait. Vadászpilótaként szerelt le az első világháborúban, ami azért érdekes, mert ekkoriban általában arisztokraták lehettek pilóták.
 Fotó: Bogoly Zoltán |
Már a román megszállás idején is felkutatták a Tanácsköztársaság bűnözőit Kecskeméten, de a románok orra alá is többször borsot törtek (fegyverraktár kifosztása, románok által szállítandó fegyverek megszerzése stb.).
Fejes szót ejtett még Kémeri Nagy Imréről, aki összekötő volt a Turul Szövetség és a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) között, részt vett a Rongyos Gárda kárpátaljai akcióiban. Harcolt a finnek oldalán a téli háborúban, végül Varsóban hunyt el 1942-ben, miután szovjet partizánokkal harcolt a keleti fronton.
Rongyos Gárdáról szóló előadáson természetesen nem maradt ki Prónay Pál sem, aki központi szerepet játszott abban, hogy Sopron és közvetlen környéke magyar maradhatott, de ő volt a Lajtabánság vezetője is lajtai bánként.
Említésre került még Maderspach Viktor, Kaszala Károly pilóta és Francia Kiss Mihály, Héjjas Iván megbízható embere.
 Fotó: Bogoly Zoltán |
A rongyosok a nyugat-magyarországi felkelés során sikeresen tartóztatták fel az osztrák alakulatokat, de sikeres gerilla-hadmozdulatokat is végrehajtottak, például a fürstenfeldi fegyverraktár kirablását.
1921. augusztus 28-án Ágfalvánál tízszeres túlerőt állítanak meg.
Fejes a Lajtabánságról is részletesen beszélt. Október 4-én Bónis Lajos páter misét celebrált Felsőőrön. Mise után kijelentették, hogy a Nemzeti Hadsereg távozása után nem kívánnak Magyarországhoz tartozni, de a kommunista Ausztriához sem, így háromnyelvű kiáltványban több környékbeli településsel együtt kikiáltották a függetlenségüket. Újságot is hoztak létre, tíztagú államtanácsot alakítottak. Önálló államként alakult meg 1921. október 4-én. A lajtabán Prónay Pál lett.
Október 20-án megérkezett IV. Károly is a területre, hogy Budapest felé vegye az irányt. Héjjas a tiltás ellenére üldözőbe vette IV. Károly vonatát, de a budaörsi csatát lekéste. Azért nem tudott IV. Károly elmenekülni, mert Tatabánya és Komárom között Héjjas felszedette a vonatsíneket.
 Fotó: Bogoly Zoltán |
A Térképhelyesbítők a rongyosok részeként főként szabotázsakciókat hajtottak végre Kárpátalján 1938-ban. Megakadályozták, hogy a csehek elrabolják Kárpátalja magyar nemzeti kincseit. Diverzáns akciókat hajtottak végre, távközlő póznákat robbantottak fel stb.
1939. január 6-án megtámadták egy zászlóaljnyi erővel Munkácsot, szétvertek egy egész cseh zászlóaljat néhány emberrel.
Az előadó említette még Zadravecz Istvánt is. Ő a Lajtabánság küzdelmeinél is ott volt. Második világháborúban sok zsidó életet is megmentett, mégis 2 év börtönbe zárták, majd „hálából” családjával együtt internálták.
1922-ben is megkíséreltek még egy felkelést a rongyosok korábbi Lajtabánság területén, de munícióhiány miatt ez kudarcba fulladt.
 Forrás: Fejes Zsolt gyűjteménye |
A Rongyos Gárda éket tudott verni Trianon bazaltfalába, a remény sugarait hozták el a magyaroknak – zárta előadását a történész.
A Fekete István Szabadegyetem következő előadása november 20-án esedékes, ekkor Zárug Péter Farkas tart majd előadást Mi történt velünk? Az Orbán-rendszer látképe a 2026-os választások előtt címmel.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
