Nos, az intézet Igazgató Tanácsa már április 29-én megtartotta alakuló ülését, de már a megelőző napon is jelentős esemény történt: a vezetőség tagjai, valamint Tom Lantos nagyszámú barátai és tisztelői megkoszorúzták az intézet névadójának emléktábláját. A még hivatalosan meg sem nyitott intézményben folyó lankadatlan munka bizonyítéka, hogy már június 28-án közös konferenciát rendeztek az International Centre for Democratic Transition elnevezésű szervezettel együttműködve. A rendezvényen történelmi jelentőségű beszédek hangzottak le. És két nap múlva pedig már az intézet munkatársai készen álltak a Tom Lantos Intézet hivatalos megnyitó ünnepségének lebonyolítására. Micsoda elképesztő munkatempó! Az eseményen jelentős számú tekintélyes külföldi vendég, valamint a magyar kormány képviselői is megjelentek.

És alig telt el egy hónap, és a Tom Lantos Intézet vezetői és munkatársai már készen álltak arra, hogy megemlékezzenek a világtörténelem egyik legborzalmasabb népirtásáról: a roma holokausztról. Augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapján az Intézet honlapján megjelent egy írás, melyben többek között kijelentik:” Határozottan fellépünk a gyűlölködő retorika és a veszedelmes akciók ellen, és nem nyugszunk addig, amíg ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetői felelősségre nem lesznek vonva – legyenek azok holokauszt-tagadók, vagy ártatlan emberek gyilkosai.”

Egészen biztos vagyok abban, hogy az intézmény munkatársai a nyáron nem mentek szabadságra, ugyanis másképpen aligha tudták volna megszervezni augusztus 22. és 26. között a „roma és nem roma fiatalok részére” meghirdetett nyári tábort Egerben. Igaz, a „szeminárium” lebonyolításában szerepet vállalt az International Centre for Democratic Transition, az egri Eszterházy Károly Főiskola, sőt, még a Magyar Köztársaság hollandiai nagykövetsége is, mindez azonban egyáltalán nem csökkenti a Tom Lantos Intézet szerepvállalásának jelentőségét. Hiszen aki szervezett már nyári tábort „roma és nem roma fiatalok részvételével”, az tudja csak igazán, milyen komoly előkészítő és szervező munkát igényel az ilyesfajta tevékenység.

Mindezek után azt gondolná az ember, hogy a Tom Lantos Intézetben dolgozó emberek kipihenték fáradalmaikat, és valamilyen kellemes helyen töltötték el jól megérdemelt szabadságukat. Csakhogy tévedünk. Ugyanis már szeptember 25-én képesek voltak közétenni a Humanity in Action és a Lantos Foundation for Human Rights and Justice ösztöndíjpályázatát, melynek szerencsés nyertesei négy teljes hónapon keresztül tanulmányozhatják Washingtonban az amerikai Kongresszus működését. Az intézménynek még arra is volt gondja, hogy a pályázati felhívás útján is harcoljon a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen. „A roma hátterű diákok, illetve a roma felzárkóztatási program keretében a Közép-Európai Egyetemen frissen végzett diplomások pályázata erőteljesen támogatandó” – olvasható a pályázati felhívás szövegében.

Én a magam részéről bizton állítom: a Tom Lantos Intézet vezetői és beosztott alkalmazottai nem a pénzért végzik munkájukat, hanem elhivatottságból. A „rasszizmus” és a „nácizmus” elleni harcban ugyanis egy pillanatra sem lehetséges ellankadni. Véleményemet alátámasztja az is, hogy szeptember végén az intézmény igazgatója, Izsák Rita egy fáradságos út keretében Washingtonba utazott, ahol óriási jelentőségű beszédet mondott az Atlanti Tanács ülésén. Az igazgató asszony szerencsére nem volt egyedül, mert vele volt Gyarmati István is, aki szintén egy nélkülözhetetlen szervezetet igazgat, melynek neve: Centre for Democracy Public Foundation. Mindketten felszólaltak a nagy fontosságú rendezvényen, és tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik Kelet-Európában az „emberi és kisebbségi jogok” szabad gyakorlását. Izsák Rita igazgató asszony a Tom Lantos Intézet jövőjéről is beszélt a megjelenteknek.

Október 5-én a Tom Lantos Intézet a weboldalán közzétett rövid megemlékező írás útján idézte fel a „közvetlenül vagy közvetve 100 ezer zsidó ember életét megmentő” Raoul Wallenberg emlékét. És nem sokkal később az intézmény féléves történetének megkoronázásaként Izsák Rita igazgató-asszony felszólalt az 5. alkalommal megrendezett „Egyenlő Esélyek Konferencián”, amelyet a Tom Lantos Intézet túlterhelt munkatársainak tehermentesítése érdekében az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezett. Ezen a ponton feltétlenül szükséges rámutatni, hogy az eseményt megtisztelte jelenlétével Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök úr felesége is, aki humanitárius téren fejt ki nélkülözhetetlen tevékenységet.

És a legfrissebb hír, hogy az intézet meghirdette legújabb „projektjeit”, melyeknek címei a következők:

1. Film: a romagyilkosságok tetteseinek elítélése után

2. A Nemzetközi Büntetőbíróság modellezése

3. Vizsgálat a romákkal kapcsolatos véleményekről

Áttekintve a Tom Lantos Intézet féléves tevékenységét, kételkedhet-e valaki abban, hogy az intézmény a rasszizmus elleni harc élvonalában harcol lankadatlanul?