Mivel most lesz 2 éve, hogy  napi szintű olvasója, illetve kommentelője vagyok az oldalnak, ezért szeretnék mutatni nektek valamit. Sokszor hallottam és olvastam (itt a fórumon is) azt a vélekedést, hogy mi átlagemberek kicsik vagyunk, jelentéktelenek, sose fogják meghallani a hangunkat, egyszerűen nincs elég erőnk ahhoz, hogy a világ folyamatait befolyásolni tudjuk. Engedjétek meg, hogy mutassak nektek valamit. Egy rövid részletet gyerekkorom egyik kedvenc meséjéből. A mese címe: Egy bogár élete.

A történet főszereplői a hangyák, akik egy kis szigetecskén élnek és minden évben begyűjtik az élelmet (fűmagok) saját maguknak, de a sáskák számára is, akik minden nyár elején eljönnek hozzájuk és elveszik a részüket.

A konfliktust az adja, hogy egyik alkalommal a begyűjtött magok a vízbe szóródnak egy ügyetlen hangya miatt. A sáskák ezért büntetésből megparancsolják a hangyáknak, hogy gyűjtsék be újra az élelmet és a nyár végén újra visszajönnek érte.

A jelenet, amit mutatni szeretnék a sáskák főhadiszállásán játszódik. Sajnos csak angolul találtam meg, de a lényeget leírom és így a ’nem angolosoknak’ is érthető lesz.

Tehát, a sáskák lustaságból nem akarnak visszarepülni a hangyák szigetére a nyár végén, mivel van bőven élelmük a télre és értelmetlennek látják megtenni a hosszú utat. Ezért meggyőzik a sáskavezér (Hopper) testvérét, aki alvezérnek számít a bandában, hogy győzze meg Hoppert arról, hogy maradjanak. Hoppert feldühíti az ötlet, de látja, hogy a sáskák között meggyengült a morál és sokan vannak, akik inkább maradnának. Ezért úgy dönt látszólag, hogy elfogadja az ötletet, de egy ügyes trükkel sikerül meggyőznie a sáskákat arról, miért fontos, hogy visszamenjenek.

1. Dagi sáska: Helló, Hopper!
2. Hopper: Menj innen!
3. Dagi sáska: Jól van, akkor nem mondom el az ötletemet.
4. Hopper: Helyes!
5. Dagi sáska: Oké, oké, akkor is elmondom. Figyelj, gondolkodtam, néha ezt is csinálom, mivel alelnök vagyok. Itt egy ötlet, és ez az enyém. Minek menjünk vissza a hangyák szigetére? Te nem is szereted a magokat!
6. Hopper: MIVAN??
7. Dagi sáska: Igazad van! Én se tartom jó ötletnek, igazából nem is én találtam ki. Axel és Loco volt. Ők beszéltek rá. Teljesen összezavartak!
8. Hopper: Srácok! Rendeljetek még egy kört, mert itt maradunk!  Hogy is gondolhattam, hogy menjünk vissza a hangyák szigetére. Úgy értem, nemrég érkeztünk meg és bőven van elég ennivalónk a télre, minek mennénk vissza….? ….de volt ott az a hangya, aki ellenállt nekem!
9. Axel: Igen de kit érdekel?
10. Loco: Ja, csak egy hangya volt. Úúúúú…
11. Hopper: Hahaha… Igazatok van, csak egy hangya.
12. Loco: Igen főnök, olyan aprócskák!
13. Hopper:  Hmm, aprócskák? Rendben, akkor tegyünk úgy, mintha ez a mag egy apró pici hangya volna. (megdobja az egyiküket a maggal) Ez fájt?
14. Loco: Nem
15.
16. Hopper:  Próbáljuk meg még egyszer! (a másikat is megdobja)
17. Axel: Ugye viccelsz?
18. Hopper: Na és ehhez mit szóltok?? (kihúzza a dugót és a kiömlő magok agyoncsapják a 3 sáskát)
19. Hopper monológja a végén:
20. Ha engeded, hogy egyetlen hagyna fellázadjon ellenünk, akkor az összes hangya fellázadhat! Azok az apró pici hangyák 100x annyian vannak mint mi és ha erre rájönnek, akkor a mi eddigi életmódunknak vége! Itt nem a kajáról van szó, hanem hogy a hangyák tudják hol a helyük! Ezért megyünk most vissza! Szeretne még valaki maradni?

Amikor gyerekként láttam, még nem értettem igazán a mondanivalóját, nem tudott olyan hatást gyakorolni, mint most felnőttként visszanézve. Pedig szerintem zseniális, és a mese alkotója pont a főgonosz karakterével magyarázza el, hogy a felettünk uralkodók hatalma igazából csak illúzió, az igazi erő a népnél van!  Ezért akarnak megosztani minket pártokra, oldalakra.

Az ún. ’„demokráciának’” is ez a lényege, hogy mi, a nép egymással vitatkozzunk, miközben a hatalmas emberek érinthetetlenek maradjanak és bármit megtehessenek. Ha valaki pedig kilép a sorból és ellenszegül, akkor arra azonnal le kell csapni, mert fennáll a veszély, hogy a többi is követi. Az pedig végzetes következményekkel járna a hatalom számára.
Zárásképpen tudom ajánlani a mesét mindenkinek, aki nem látta, felnőttek is nyugodtan megnézhetik. Még abból az időből való, amikor minőségi alkotások készültek, nem pedig idétlen liberális ideológiával átszőtt rettenetek tele négerekkel, meg valami LMBTQ-szörnnyel.