Egy évvel ezelőtt, április 16-án a bolíviai rendőrség különleges egysége rajtaütött a Santa Cruz-i Las Américas szállodában a mai napig homályos összetételű, célú és kapcsolatú bolíviai–magyar, és tiszteletbeli horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo csoportján, majd szintén tisztázatlan körülmények között lelőtte három tagját, köztük a balkáni háború egykori gerilláját. Azóta egymásnak ellentmondó vizsgálati jelentéseken, bizonyítékokon és adatokon vitázik a bolíviai kormány és a láthatóan megzavarodott Santa Cruz-i ellenzék. A kormánypárti és az ellenzéki sajtó is megtárgyalta a történteket a maga módján, amelyek azóta időnként a hazai politikai élet és a nemzetközi figyelem középpontjába kerülnek.
A kormánypárti lap, a Cambio nagyon részletes írásokban fejtette ki a hatóságok azóta már jól ismert álláspontját. Április 13-i összefoglaló írásában kitért a legújabb fejleményekre is. E szerint Rózsa-Flores és csoportja többek között azért érkezett Bolíviába, nevezetesen az elszakadáshoz közeli ellenzéki Santa Cruz tartományba, hogy megszervezze a tartományi hadsereget, és megölje az elnököt. Az Evo Morales elnök kormányát „kritikusan támogató” rádióhálózat, az Erbol honlapja egy hete azt írta az új belügyminiszterre, Sacha Llorentire hivatkozva, hogy Marco Monasterio, a Santa Cruz-i választási bíróság házi őrizetbe helyezett titkára vallott, és elismerte az Evo Morales elleni összeesküvést, és azt a vádat, hogy Rózsa-Flores 20 millió dollárért hajlandó lett volna végezni többek között az elnökkel.
Az áprilisi letartóztatások során az illegális fegyverkereskedelemmel is összefüggésbe hozták az ellenzék több tagját a keleti tartományok két szabadkőműves – a Kelet Lovagjai és a Toborochi – páholya révén. A kormány feltételezése szerint az ellenzéki tartomány gazdasági életét irányító vállalkozók többsége is az előbbi tagja, például Rubén Costas is, Santa Cruz újjáválasztott kormányzója. A legújabb hírek szerint a Morales befolyása alatti tartományokban – például La Pazban és Cochabambában – a TAU nevű páholy is kapcsolatban állt Rózsa-Floresszel. Az Erbol úgy tudja a parlamentből tavaly óta kiesett egyik ellenzéki párt (a jobbközép Unidad Nacional) képviselőjétől – Alejandro Colanzitól –, hogy még a 2003 októberében megbuktatott volt elnök, az Egyesült Államokba menekült Gonzalo „Goni” Sánchez de Lozada (1993–1997, 2002–2003) is tevékenyen részt vett a szervezkedésben az említett TAU-páholy révén.
„Még nem számoltak föl minden terrorista csoportot”
Sőt Gustavo Torrico belügyminiszter-helyettes szerint az egy évvel ezelőtti rendőrségi rajtaütéssel még nem számoltak föl minden terrorista sejtet az országban, amelyek Bolíviát fenyegetik. Ezért kéri, hogy az ügyészség és az igazságszolgáltatás büntesse meg a bűnösöket. Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva egyúttal nem volt hajlandó elárulni Wálter Andrade rendőrkapitány és Marylin Vargas Villca közrendőr tartózkodási helyét. Előbbi hajtotta végre a rajtaütést a Las Américas szállodában, az azóta feloszlatott különleges egység, a Válságmegoldó Taktikai Egység – UTARC – vezetőjeként, utóbbi pedig kiszivárogtatta a sajtónak a rajtütés után a szállodában készített videofelvételt.
Marcelo Soza: még áprilisban lezárjuk az ügyet
Marcelo Soza ügyész, aki egy éve irányítja a nyomozást, közölte a Santa Cruz-i El Deber ellenzéki lapnak adott interjúban, hogy reményeik szerint még áprilisban be tudják fejezni az ügyet. Soza megismételte a kormány kezdettől fogva hangoztatott álláspontját, hogy a rajtaütést végrehajtó kommandó tagjai tűzharcot vívtak a csoporttal, ennek során vesztette életét Rózsa-Flores, akit nemcsak a csoport vezetőjének, hanem pénzügyi felelősének is tartanak. Véleménye szerint egyedül a kérdés politikai része a gyenge pont, mert mind a hivatalos kormánypárt, mind az ellenzék igyekszik eltorzítani a kormány által kinyomozott tényeket. Rózsa-Flores feltételezett céljairól háborús gerilla előélete alapján biztosra veszi, hogy a hadsereg létrehozása után megosztotta volna az országot.
Az ügyész már azt is tudja, kik hívták az országba Rózsa-Florest, de a nyomozás érdekében még nem hozhatja nyilvánosságra a nevüket. A La Paz-i La Razón a minap arról írt, hogy Soza szerint Rózsa-Flores összeköttetésben állhatott még az illegális fegyverkereskedelemmel is. Szombaton arról számolt be a legnagyobb példányszámú bolíviai lap, az El Deber, hogy fekete ruhás ismeretlenek betörtek Alfredo Asbún házába, és magukkal vitték titkárát, Justo Romerót, akit elmondása szerint durván bántalmaztak és főnöke fegyverei után kérdezősködtek. Néhány óra múlva elengedték, de a lap tudomása szerint az Egyesült Államok hatóságai a minap a floridai Miamiban letartóztatták Asbúnt két honfitársával együtt, tiltott fegyverkereskedelem vádjával.
Santa Cruzban megzavarodott az ellenzék, de a lakosság is
Az ellenzéki sajtó egyöntetű véleménye: a Rózsa-Flores-ügy egy év leforgása alatt semlegesítette a Santa Cruz-i ellenzéket. A La Razón emlékeztette olvasóit, hogy a merénylet időpontjáig a Santa Cruz-iak nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy a kormányzó, Rubén Costas személyében az ellenzékkel együtt közös jelöltet indítsanak a tavaly december hatodikán tartott elnökválasztásokon. Carlos Valverde, az egyik Santa Cruz-i újságíró így jellemezte a lapnak a tartomány lakosainak lelkiállapotát: a helyiek bizalmatlanok, gyanakvóak lettek, végül félni kezdtek, vagyis megváltozott a tartomány a terrorizmus gyakori vádja miatt. Szerinte fontos lenne tudni, hogy Rózsa-Flores hűséges volt-e azokhoz, akik Santa Cruzba hívták, vagy közben átállt-e a másik oldalra, de azt biztosra veszi, hogy a tartományból hívták.
Ő arra is kíváncsi lenne, hogy ha megbízót váltott, akkor ki csábította át, és miért kellett végül meghalnia. Azon túl, hogy Branko Marinkovic, az egyik leggazdagabb helyi vállalkozó és testvére is külföldön bujkál, a lap szerint egy másik tény is a kormány mellett szól: Juan Kudelka, Marinkovic egykori titkára személyében most van tanúja, aki először cáfolja azt, amit Rubén Costas állít tavaly április 16-a óta. Vagyis azt, hogy az egész merénylethistória csak a kormány kitalációja. Egyébként az ügyben megvádolt helyi politikai és gazdasági elitből eddig tizenöten menekültek külföldre.
Az El Deber tudósítója elment Rózsa-Flores sírjához. Az ott készült fénykép tanúsága szerint ritkán látogatják, mert nincsenek virágok a síron. A lap nem tudott beszélni egyetlen olyan személlyel sem, aki ismerte volna az elhunytat, amikor még horvátországi gerilla volt, és ezúttal még Szilvia, testvérhúga is elzárkózott a nyilatkozat elől. Jól jelzi Rózsa-Flores és húga megromlott viszonyát, hogy a főszereplő kihagyta a 2002-ben bemutatott Chico című önéletrajzi film forgatókönyvéből is. A felvázolt rövid életútból nem maradt ki Rózsa-Flores néhány politikai és vallási cikcakkja: a meggyőződéses kommunista, többek között a kilencvenes években előbb belépett a katolikus Opus Deibe, végül felvette az iszlámot, és szenvedélyesen kiállt a palesztin ügy mellett. A lap szerint a költő, újságíró tiszteletben álló személy volt Budapesten. A lap még mindig nem hisz a kormány változatában, és hangsúlyozza, hogy nem nyomoznak két kulcsfontosságú szereplő, a Rózsa-Flores-csoportba beépült két ügynök, Luis Clavijo és Wálter Andrade rendőrkapitány ellen. Luis Núnez, az ellenzéki csoportosulás, a Bizottság Santa Cruzért vezetője azt is kifogásolja: továbbra sincs bebizonyítva, hogy a csoport végül is kitől kapta a pénzt a hosszú itt-tartózkodáshoz.
(lostiempos.com, eldeberdigital.com, la-razon.com, cambio.com.bo, laprensa.com.bo, erbol.com.bo – Bolívia)
Kapcsolódó anyagok:
