Az ITT található videóban 28:00-kor a következő hangzott el Kálmán Olga szájából:
- A fontos részlet az volt [a rendőrség bejelentésében], hogy a DNS-minták azonosságát sikerült bizonyítani, és ez alapján a négy gyanúsított közül ketten mind a kilenc támadásnál ott voltak, a másik kettő pedig egy-egy támadásnál. Most akkor ez alapján mondhatjuk azt, hogy a négyből kettő gyanúsított mind a kilencnél ott volt, a másik ugye kettőnél, tehát egynél-egynél, tehát akkor nyolcat ketten követtek el, vagy hetet mindig ketten követtek el?
Ezt Bencze nem pontosította, ill. javította ki. Következő kérdésében Kálmán megint megismétli a felvetést:
- A mai napon amit tudunk, amit kész ténynek vehetünk a DNS-minták alapján, az az, hogy a négy gyanúsítottból kettő mind a kilenc támadásnál ott volt.
Bencze válasza erre:
- Igen, ez a rendőrség álláspontja, de szeretném azért azt kihangsúlyozni, hogy nem csakis kizárólag a DNS alapján mondja, hiszen más bizonyítékok is vannak a nyomozóhatóság birtokában, és egyet jó lenne megértenünk, hogy én a sajtó érdeklődését és híréhségét teljes mértékben akceptálom és azt gondolom, hogy tudomásul is kell vennünk, a nyomozás érdeke azt kívánja, hogy ne hozzunk mindent nyilvánosságra.
Mindez az egyszerű TV-néző számára akként fog rögzülni, hogy DNS-t mind a kilenc támadásnál találtak, azaz mind a kilenc esetben garantált az egyezés, és nem kell olyanok állítására hagyatkoznia a rendőrségnek, mint például a tegnapelőtt “megtalált” alsózsolcai mokka tanúk, akikről eddig a világon senki nem tudott. Ez utóbbival kapcsolatban megint leszögezzük a következőt, ha valaki nem értené a dolgot: Nagyon életszerű ám, hogy egy cigó közvetlen közelből látja azt, hogy egy fehér (!) legyilkolja egy fajtatársát, és nem rohan azonnal a médiához, a cigányszervezetekhez bejelenteni, hogy mit látott, különösen olyan, pattanásig feszült helyzetben, mint ami már a gyilkosság idején is volt. Abból, hogy az állítólagos tanúk mélyen hallgattak, két dolog következik: vagy nincsenek (nem voltak) ilyenek, vagy nem fehér gyilkolt, hanem cigány – például uzsoraelszámolás-ügyben. Ez utóbbiak esetében ugyanis a fajtatársak mélyen kussolnak.
Természetesen azt, hogy kilenc helyszínen találtak DNS-mintát, oltári nagy ostobaság és teljesen valószínűtlen. Örülnek a nyomozók, ha mondjuk egy helyszínen találnak valamit. Képtelenség egy ekkora területről (különösen szabad ég alatt) DNS-mintákat begyűjteni. Hacsak nem fújták ki az elkövetők mind(!) az orrukat egy papírzsebkendőbe, és dobták aztán azt el. Ami meglehetősen nehezen elképzelhető – ennyire hülyék nem lehettek. Elhullajtott hajszálakat, elcseppentett, azóta ezerszer megszáradt izzadságcseppeket meg különönsen nehéz megtalálni, különösen kültéren. A “minden helyszínen találtak értékelhető DNS-mintát” hazugság cáfolata érdekében hadd utaljunk még a nevezetes, az állandóan szemerkélő hó tetején(!) a tatárszentgyörgyi gyilkosság után jópár órával talált töltényhüvelyekre. Ha feltételezzük, hogy azokat nem a cigányok rakták oda, akkor a rendőrségi nyomrögzítés “minőségét” és “alaposságát” minősíti az, hogy még ezeket sem találták meg. Akkor meg hogy az ördögben találtak volna hajszálakat?!
Menjük tovább. A videón (a vége előtt) 6:30-kor megszólal egy cigány, aki szerint Cs. István valamikor bántotta őt. Hazudósunk természetesen még az arcát sem meri vállalni – valószínűleg fél a helyiek haragjától, mert igaztalanul bevádolta a férfit. A közelben lakó megszólaltatottak (köztük más romák is!) ugyanis kijelentették, hogy soha semmilyen cigányellenes attrocitás nem történt a településen. Erről természetesen a szokott “Lehet, hogy ott sem vótam” és társai jutnak az eszünkbe - igen, a szokott cigó “igazmondás” minősített esetével állunk szemben.
- A fontos részlet az volt [a rendőrség bejelentésében], hogy a DNS-minták azonosságát sikerült bizonyítani, és ez alapján a négy gyanúsított közül ketten mind a kilenc támadásnál ott voltak, a másik kettő pedig egy-egy támadásnál. Most akkor ez alapján mondhatjuk azt, hogy a négyből kettő gyanúsított mind a kilencnél ott volt, a másik ugye kettőnél, tehát egynél-egynél, tehát akkor nyolcat ketten követtek el, vagy hetet mindig ketten követtek el?
Ezt Bencze nem pontosította, ill. javította ki. Következő kérdésében Kálmán megint megismétli a felvetést:
- A mai napon amit tudunk, amit kész ténynek vehetünk a DNS-minták alapján, az az, hogy a négy gyanúsítottból kettő mind a kilenc támadásnál ott volt.
Bencze válasza erre:
- Igen, ez a rendőrség álláspontja, de szeretném azért azt kihangsúlyozni, hogy nem csakis kizárólag a DNS alapján mondja, hiszen más bizonyítékok is vannak a nyomozóhatóság birtokában, és egyet jó lenne megértenünk, hogy én a sajtó érdeklődését és híréhségét teljes mértékben akceptálom és azt gondolom, hogy tudomásul is kell vennünk, a nyomozás érdeke azt kívánja, hogy ne hozzunk mindent nyilvánosságra.
Mindez az egyszerű TV-néző számára akként fog rögzülni, hogy DNS-t mind a kilenc támadásnál találtak, azaz mind a kilenc esetben garantált az egyezés, és nem kell olyanok állítására hagyatkoznia a rendőrségnek, mint például a tegnapelőtt “megtalált” alsózsolcai mokka tanúk, akikről eddig a világon senki nem tudott. Ez utóbbival kapcsolatban megint leszögezzük a következőt, ha valaki nem értené a dolgot: Nagyon életszerű ám, hogy egy cigó közvetlen közelből látja azt, hogy egy fehér (!) legyilkolja egy fajtatársát, és nem rohan azonnal a médiához, a cigányszervezetekhez bejelenteni, hogy mit látott, különösen olyan, pattanásig feszült helyzetben, mint ami már a gyilkosság idején is volt. Abból, hogy az állítólagos tanúk mélyen hallgattak, két dolog következik: vagy nincsenek (nem voltak) ilyenek, vagy nem fehér gyilkolt, hanem cigány – például uzsoraelszámolás-ügyben. Ez utóbbiak esetében ugyanis a fajtatársak mélyen kussolnak.
Természetesen azt, hogy kilenc helyszínen találtak DNS-mintát, oltári nagy ostobaság és teljesen valószínűtlen. Örülnek a nyomozók, ha mondjuk egy helyszínen találnak valamit. Képtelenség egy ekkora területről (különösen szabad ég alatt) DNS-mintákat begyűjteni. Hacsak nem fújták ki az elkövetők mind(!) az orrukat egy papírzsebkendőbe, és dobták aztán azt el. Ami meglehetősen nehezen elképzelhető – ennyire hülyék nem lehettek. Elhullajtott hajszálakat, elcseppentett, azóta ezerszer megszáradt izzadságcseppeket meg különönsen nehéz megtalálni, különösen kültéren. A “minden helyszínen találtak értékelhető DNS-mintát” hazugság cáfolata érdekében hadd utaljunk még a nevezetes, az állandóan szemerkélő hó tetején(!) a tatárszentgyörgyi gyilkosság után jópár órával talált töltényhüvelyekre. Ha feltételezzük, hogy azokat nem a cigányok rakták oda, akkor a rendőrségi nyomrögzítés “minőségét” és “alaposságát” minősíti az, hogy még ezeket sem találták meg. Akkor meg hogy az ördögben találtak volna hajszálakat?!
Menjük tovább. A videón (a vége előtt) 6:30-kor megszólal egy cigány, aki szerint Cs. István valamikor bántotta őt. Hazudósunk természetesen még az arcát sem meri vállalni – valószínűleg fél a helyiek haragjától, mert igaztalanul bevádolta a férfit. A közelben lakó megszólaltatottak (köztük más romák is!) ugyanis kijelentették, hogy soha semmilyen cigányellenes attrocitás nem történt a településen. Erről természetesen a szokott “Lehet, hogy ott sem vótam” és társai jutnak az eszünkbe - igen, a szokott cigó “igazmondás” minősített esetével állunk szemben.
Ezután a súlyosan fertőzött (plusz infó és hivatkozások ITT) Hajdúhadház következik, ahol az egyik cigó azt mondja a kamerába, “Nálunk is már beugrottak [a kertbe a nácikok]”. Na persze. Ha igaz lenne, akkor minden médium erről vinnyogott volna. Igen, a tetétleni yeti-sztori (plusz hivatkozások ITT) megismétlődött.
3:20 környékén a lefoglalt térképekről beszél Bencze. Eddig, ugye, úgy “tudtuk”, hogy a lefoglalt térképeken bejelölték a “gyilkosok” mind a régi gyilkosságok helyszínét, mind a következő célpontot. Erre mit kellett megtudnunk? Idézzük a párbeszédet:
- [Sok szempontot mérlegel a rendőrparancsnok, mert] nem csak az ügyet kell felderítenünk, hanem meg kell akadályoznunk, hogy új bűncseleményeket ne követhessenek el.
- Készültek? – kérdezi Kálmán.
- [Bizonytalan arckifejezéssel Bencze:] Azt gondolom, hogy készültek. Egy sorozatgyilkos mindig készül a következőre.
- De van erre utaló jel?
- Egyelőre konkrét utaló jel nincs. A térképszelvényeket meg, mint mondottam, meg kell fejtenünk, meg egyéb körülményeket tisztázni.
- Tehát a kilenc településen kívül más települések is meg voltak jelölve?
- Vannak olyan jelek a térképeken, amik utalnak erre, de, még egyszer mondom, ezt nekünk meg kell fejteni.
Ezek szerint nincs és soha nem is volt “következő célpont” – amit kezdetben a rendőrség igencsak nagy elánnal mondott. Megint egy újabb hazugságra derült fény.
Ezután Bencze kifejti azt, hogy a gyanúsítottaknak milyen politikai kötődése van.
- Az látható, hogy van idézőjelbe tett politikai előélete a csoport néhány tagjának, egész fiatal korára visszavezethető módon, de hangsúlyozom, ezen végig kell menni, erről én most többet nem kívánok nyilatkozni.
- Hát de az, hogy a politikai előélet, tehát valamelyik létező politikai párthoz tartozó ember volt szimpatizánsként vagy akár tagként?
- Ööööö… Kifejtette politikai véleményét. Maradjunk ennyiben. Valamilyen módon…
- De hát azt egy kocsmában is lehet, vagy valahova tartozott.
- Tartozhatott valahova, de ne menjünk ebbe most bele, mert ezt konkrétumokkal kell nekünk alátámasztani, és egyébként meg lehet, hogy az ügy szempontjából egy mondjuk húsz évvel ezelőtti valahova tartozás a mostani bűncselemény szempontjából abszolút nem releváns.
- Ezt most csak így mondta, hogy húsz év, vagy valóban…
- Hát mondjuk húsz évvel ezelőtti, vagy tizenöt-húsz évvel ezelőti időszakig visszanyúlva kell legalább feltérképezni azt, hogy milyen kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Ezzel kapcsolatban a következő két megjegyzésünk van:
3:20 környékén a lefoglalt térképekről beszél Bencze. Eddig, ugye, úgy “tudtuk”, hogy a lefoglalt térképeken bejelölték a “gyilkosok” mind a régi gyilkosságok helyszínét, mind a következő célpontot. Erre mit kellett megtudnunk? Idézzük a párbeszédet:
- [Sok szempontot mérlegel a rendőrparancsnok, mert] nem csak az ügyet kell felderítenünk, hanem meg kell akadályoznunk, hogy új bűncseleményeket ne követhessenek el.
- Készültek? – kérdezi Kálmán.
- [Bizonytalan arckifejezéssel Bencze:] Azt gondolom, hogy készültek. Egy sorozatgyilkos mindig készül a következőre.
- De van erre utaló jel?
- Egyelőre konkrét utaló jel nincs. A térképszelvényeket meg, mint mondottam, meg kell fejtenünk, meg egyéb körülményeket tisztázni.
- Tehát a kilenc településen kívül más települések is meg voltak jelölve?
- Vannak olyan jelek a térképeken, amik utalnak erre, de, még egyszer mondom, ezt nekünk meg kell fejteni.
Ezek szerint nincs és soha nem is volt “következő célpont” – amit kezdetben a rendőrség igencsak nagy elánnal mondott. Megint egy újabb hazugságra derült fény.
Ezután Bencze kifejti azt, hogy a gyanúsítottaknak milyen politikai kötődése van.
- Az látható, hogy van idézőjelbe tett politikai előélete a csoport néhány tagjának, egész fiatal korára visszavezethető módon, de hangsúlyozom, ezen végig kell menni, erről én most többet nem kívánok nyilatkozni.
- Hát de az, hogy a politikai előélet, tehát valamelyik létező politikai párthoz tartozó ember volt szimpatizánsként vagy akár tagként?
- Ööööö… Kifejtette politikai véleményét. Maradjunk ennyiben. Valamilyen módon…
- De hát azt egy kocsmában is lehet, vagy valahova tartozott.
- Tartozhatott valahova, de ne menjünk ebbe most bele, mert ezt konkrétumokkal kell nekünk alátámasztani, és egyébként meg lehet, hogy az ügy szempontjából egy mondjuk húsz évvel ezelőtti valahova tartozás a mostani bűncselemény szempontjából abszolút nem releváns.
- Ezt most csak így mondta, hogy húsz év, vagy valóban…
- Hát mondjuk húsz évvel ezelőtti, vagy tizenöt-húsz évvel ezelőti időszakig visszanyúlva kell legalább feltérképezni azt, hogy milyen kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Ezzel kapcsolatban a következő két megjegyzésünk van:
1.) Hej, de jól pofára estek most azon balliberális médiumok, akik azonnal jobbikoztak, gárdáztak! Például ugyanez (!) az ATV “3 kattintás a romagyilkosságok vádlottjaitól a Magyar Gárdáig” címmel jelentette meg még az interjú sugáráza előtt az alább, a Függelékben idézett cikket, amiben könyörtelenül összemossa a Magyar Gárdával a Dósa-féle szakadárokat - és, természetesen, a feltételezett gyilkosokat. Most meg maga Bencze jelenti ki, hogy kocsmai szintű politizáláson kívül nem tudnak például párt/gárda-tagságról. Irdatlan nagyot buktak az ATV-sek - meg mindenki, aki azon örömködött, hogy “fú, biztos jobbikosokról / gárdistákról van szó!”
2.) Ez a “lehet, hogy nincs relevanciája”-duma több, mint valószínű, hogy a fő gyanúsított antifasiszta + kibuclakó előéletére (és származására?) utal. Ezzel dolgozzák meg a közvéleményt, hogy aztán nyelje le az “igaz, hogy 10-15 éve antifa és filoszemita volt a srác, mára azonban megváltozott”-dumát? Ki tudja...
Függelék: az ATV Bencze-interjú előtti, mocskolódó, a Gárdát / a Jobbikot hírbe hozni kívánó cikke (szó szerinti idézet; az utolsó, zárójeles bekezdést – a balliberálisok kedvelt hazugságát, azaz a Dósa-féle Gárda összemosását az “igazival” – is az ATV-sek írták.):
3 kattintás a romagyilkosságok vádlottjaitól a Magyar Gárdáig
Bajtársak, hungaristák, gárdisták. A romagyilkosságok gyanújával elfogott négy személy közül a 90-es években többen részt vettek a debreceni zsinagóga frigyszekrényének felgyújtásában.
A kigyúrt férfiak a Szálasi Ferenc rohamcsapatáról elnevezett Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség nevű szervezet tagjai - értesült a Bors. Kapronczi Mihály, a kisgazdapárt egykori Hajdú- Bihar megyei elnöke a lapnak megerősítette: 1993 végén ő biztosított helyet a párt debreceni székházában a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség embereinek, köztük a romagyilkosságok kapcsán elfogott K. Istvánnak.
1. kattintás: Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség
A hungarista mozgalom célkitűzése „a legmagasabb szintű magyarság megteremtése”. Ennek érdekében jelenleg is több szövetséget tartanak fenn. Az átjárás azonban nagy, olykor egyes szervezetek mások utódszervezeteként is funkcionálnak.
Az említett Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség is kiveszi részét a hungarista célkitűzések megvalósításából: ezért is fordulhat elő, hogy a szervezet nevére keresve a Google internetes kereső első helyen ajánl fel egy, a Becsület Napjával foglalkozó honlapot.
2. kattintás: Becsület Napja
A korábban megtartott megemlékezésekről készített galériát böngészve rövid időn belül feltűnik Domokos Endre János is, amint az egyik ilyen rendezvényen szónokol. Domokos egy másik hungarista szervezet, a Pax Hungarica Mozgalom vezetője, a korábban betiltott Vér és Becsület Kulturális Egyesület egykori vezetője.
3. kattintás: Domokos Endre János + Magyar Gárda
A „Domokos Endre János + Magyar Gárda” szókapcsolatra a Google több, mint száz találattal reagál, ám az olvasó ezek nélkül is emlékezhet - például - az idén áprilisban botrányt okozó „Igazság menete” nevű, nyíltan Holocaust-tagadó rendezvényre, melynek két főszónoka Domokos Endre János és Dósa István voltak. Dósa Istvántól pedig már kattintani sem kell, hiszen ő a Független Magyar Gárda főkapitánya, ezt megelőzően pedig a Magyar Gárda országos főkapitánya volt.
A két neonáci szervezet közti kapcsolatról Domokos a következőket írta egy szélsőjobbos honlapon: „A Dósa István nevével fémjelzett Független Magyar Gárda Mozgalom idén januárban keresett meg minket. Bár a két szervezet méretben, támogatottságban korántsem említhető egy lapon, ők mégis egyenrangú partnerként, bajtársként álltak/állnak hozzánk”.
(A Dósa-féle Független Magyar Gárda és az eredeti Magyar Gárda között körülbelül annyi az ideológiai egyezés, mint az Új Magyar Gárda és a bíróság által betiltott között.)
Függelék: az ATV Bencze-interjú előtti, mocskolódó, a Gárdát / a Jobbikot hírbe hozni kívánó cikke (szó szerinti idézet; az utolsó, zárójeles bekezdést – a balliberálisok kedvelt hazugságát, azaz a Dósa-féle Gárda összemosását az “igazival” – is az ATV-sek írták.):
3 kattintás a romagyilkosságok vádlottjaitól a Magyar Gárdáig
Bajtársak, hungaristák, gárdisták. A romagyilkosságok gyanújával elfogott négy személy közül a 90-es években többen részt vettek a debreceni zsinagóga frigyszekrényének felgyújtásában.
A kigyúrt férfiak a Szálasi Ferenc rohamcsapatáról elnevezett Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség nevű szervezet tagjai - értesült a Bors. Kapronczi Mihály, a kisgazdapárt egykori Hajdú- Bihar megyei elnöke a lapnak megerősítette: 1993 végén ő biztosított helyet a párt debreceni székházában a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség embereinek, köztük a romagyilkosságok kapcsán elfogott K. Istvánnak.
1. kattintás: Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség
A hungarista mozgalom célkitűzése „a legmagasabb szintű magyarság megteremtése”. Ennek érdekében jelenleg is több szövetséget tartanak fenn. Az átjárás azonban nagy, olykor egyes szervezetek mások utódszervezeteként is funkcionálnak.
Az említett Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség is kiveszi részét a hungarista célkitűzések megvalósításából: ezért is fordulhat elő, hogy a szervezet nevére keresve a Google internetes kereső első helyen ajánl fel egy, a Becsület Napjával foglalkozó honlapot.
2. kattintás: Becsület Napja
A korábban megtartott megemlékezésekről készített galériát böngészve rövid időn belül feltűnik Domokos Endre János is, amint az egyik ilyen rendezvényen szónokol. Domokos egy másik hungarista szervezet, a Pax Hungarica Mozgalom vezetője, a korábban betiltott Vér és Becsület Kulturális Egyesület egykori vezetője.
3. kattintás: Domokos Endre János + Magyar Gárda
A „Domokos Endre János + Magyar Gárda” szókapcsolatra a Google több, mint száz találattal reagál, ám az olvasó ezek nélkül is emlékezhet - például - az idén áprilisban botrányt okozó „Igazság menete” nevű, nyíltan Holocaust-tagadó rendezvényre, melynek két főszónoka Domokos Endre János és Dósa István voltak. Dósa Istvántól pedig már kattintani sem kell, hiszen ő a Független Magyar Gárda főkapitánya, ezt megelőzően pedig a Magyar Gárda országos főkapitánya volt.
A két neonáci szervezet közti kapcsolatról Domokos a következőket írta egy szélsőjobbos honlapon: „A Dósa István nevével fémjelzett Független Magyar Gárda Mozgalom idén januárban keresett meg minket. Bár a két szervezet méretben, támogatottságban korántsem említhető egy lapon, ők mégis egyenrangú partnerként, bajtársként álltak/állnak hozzánk”.
(A Dósa-féle Független Magyar Gárda és az eredeti Magyar Gárda között körülbelül annyi az ideológiai egyezés, mint az Új Magyar Gárda és a bíróság által betiltott között.)
