Tisztelt Szerkesztőség!
Végső elkeseredésemben fordulok Önökhöz. Az egykor jobb időket élt város, sok kelet-magyarországi sorstársához hasonlóan, a primitív néprétegek tétlen áldozatává válni látszik.
Az utóbbi 3-4 évben jelentősen megnövekedett a keletről (Borsod, Ukrajna) jobb élet reményében ideáramló civilizálatlan és erőszakos társadalmi/etnikai elemek jelenléte a város bizonyos gócpontjain. A pláne az egészben, hogy jellemzően a drágább, frekventáltabb helyeken tűnnek fel és telepednek le, ezzel jelentős negatív hatást gyakorolva az ott lakó európaiak szubjektív biztonságérzetére, valamint az ingatlanok árára.
A tapasztalható jelenségek részletes leírásába nem mennék bele, mivel feltételezem, olvasóközönségük tisztában van az ilyen jellegű magatartási formák mibenlétével.
Csak a példa kedvéért említenék meg pár dolgot:
  • nyílt kábítószer-kereskedelem (természetesen designerdrogok),
  • napi szintű életveszélyes fenyegetések, verekedés, garázdaság,
  • szemetelés, utcára szarás,
  • lopás, betörés, rablás,
  • szexuális zaklatás,
  • mindennapos a designerdrogoktól megvadult egyedek órákon át tartó őrjöngése,
  • a közterületeken történő tobzódás, mulatozás, házak, lakások kifigyelése.
Az itt felsoroltak olyan tevékenységek, melyeknek mind szem- vagy fültanúja voltam az elmúlt egy évben.
A rendőrségnek és a városrendészetnek, sőt a képviselő-testület tagjainak is többször felhívtam a figyelmét az itt tapasztaltakra. Próbálkozásaim eredménytelenül jártak.
A belváros fő utcáját ellepik a hajléktalanok, cigányok, a padok mellett gyakran hegyekben áll a szemét, a hányás. Mindennapos az abúzus, az erőszakos kéregetés.
Győr papíron második legfrekventáltabb helyén, Nádorvárosban, a vásárcsarnok előtti felújított téren hasonló állapotok tapasztalhatók. Nagyszámú hajléktalan és garázda cigány állandó gyülekezőhelyévé vált, továbbá szemérmetlen módon, a lebukás minden veszélye nélkül terítik a kábítószert parkoló autókból.
Lassan, de biztosan átveszik a szóban forgó területek feletti dominanciát az erőszakos, primitív elemek. A lakosság lehajtott fejjel, szó nélkül tűri a hasonló cselekmények mindennapivá válását.
A hatóságok a bejelentésekre későn vagy egyáltalán nem érkeznek ki, annak ellenére, hogy a városi rendőrparancsnokság kb. 500 méterre található a bejelentés helyszínétől. Ha kijönnek, a fizetésükre és létszámhiányra panaszkodnak. Másodszor fordult elő, hogy szolgálatban lévő rendőr, miután kijelentette, hogy szokjunk hozzá, és a helyzetünk csak rosszabb lesz, önbíráskodásra bujtott fel, és azt javasolta, szedjünk össze embereket és tegyünk rendet, mert nekik erre nincs kapacitásuk.
Egy helyi Facebook-csoport bejegyzése alapján az elmúlt néhány napban történt az alábbi eset Győr belvárosának központi részén, a Radó-szigeten:
Zoom
Őszintén azt gondolom, az itt lakók szívesen megfogadnák a rendőrség tanácsát, és rendteremtésbe kezdenének, de egyrészt félő, hogy emiatt mi kerülünk a hatóságok célkeresztjébe, másfelől pedig nem gondolom, hogy ilyen mértékű adóterhek megfizetése mellett ezt a feladatot is nekünk magunknak kellene megoldani.
Egy biztos: a helyzet konstans eszkalálódásával lassan de biztosan meg fognak jelenni az országos nyilvánosságban is felháborodást keltő híradások a jövőbeni áldozatokról.
Aztán majd lehet értetlenkedni, hogy az ország egyik legélhetőbb városában hogy történhetett ilyen, pedig az itt lakók időben szóltak, és segítséget kértek.
Kérem levelem közzétételét hírportáljukon, hogy a probléma a szélesebb nyilvánosság látóterébe kerülhessen!
Tisztelettel:
egy győri adófizető