Számtalanszor foglalkoztunk már Nyírmihálydival: azzal, hogy ott milyen kimagaslóan magas a (természetesen cigány) rokkantjárulékosok száma. Természetesen a hepa- és budi-ügyet is tárgyaltuk.
A Népszabadság alább olvasható cikkéből kiderül, hogy a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét a rokkantosítási ügyekben letöltendőre ítélték. Hát igen, eddig minden egyes cigányvezetőről kiderült (Csintóról és a többi díszpintyről lásd a konkrét hivatkozáslistát ITT, legalul, a kommentárban), hogy bűnöző. Talán nem véletlenül: túlnyomórészt bűnözésből és élősködésből élő nép világos, hogy hozzá hasonló vezetőket választ (vagy tűr meg).
Csalás járadékért: az értelmi fogyatékosok faluja
Különös ügyek nyomában Nyírmihálydiban
Nyírmihálydiban feltűnően sokan részesülnek rokkantsági járadékban. A rendőrségi vizsgálat során kiderült: többen vélhetően megtévesztették a járadék jogosultságáról döntő orvos szakértői bizottságot. Az ügyben csalás miatt nem jogerősen letöltendő börtönre ítélték Nagy Józsefet, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét.
A csaknem kétezer lelkes Nyírmihálydiban több mint tízszer annyi értelmileg visszamaradott, s emiatt rokkantsági járadékra jogosult ember él, mint más, hasonló lélekszámú településeken. A folyamatban lévő büntetőeljárások és nyugdíjbiztosítási felülvizsgálatok szerint azonban ennek nem az az oka, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban több volna a beteg ember, mint másutt. Valószínűleg szervezett akció történt a kilencvenes években a járadékok jogosulatlan megszerzésére.
A jelenleg havonta mintegy 32 ezer forintos rokkantsági járadék nem azonos a rokkantsági nyugdíjjal. A járadékra azok jogosultak, akiknek az egészségkárosodása a 25. életévük előtt eléri a nyolcvan százalékot, míg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a megszerzett szolgálati időtől függ.
Nyírmihálydi neve két éve járta be az országos sajtót, amikor Nyisztor Ferenc polgármester egy súlyos hepatitis C-járvány kitörése után közölte: a községháza csak azoknak továbbítja az állami szociális segélyt, akik normális illemhelyet építenek a portájukra. A tiltakozások hatására a polgármester visszavonta a javaslatát. (Kuruc.info: szánalmas, hogy a fajvédők ebbe a dologba is belekötöttek. Érdekes, hogy pl. amikor Nepálban a személyi igazolványok, útlevelek, egyéb papírok kiadását budiépítéshez kötötte a kormány, nem harsant föl a rászístázókórus. Vajon miért nem szirénáztak a nepáliak és miért nem tetszik a dolog a cigóknak? Talán azért nem akarnak a cigányok budit használni, és azért sz*rnak oda, ahol vannak, mert attól is ugyanúgy félnek, mint az angolvécétől?)
A faluban jelenleg nyílt titok, hogy a rokkantsági járadékkal kapcsolatos csalási ügy érintettjei mindannyian a helyi roma közösségből valók. (Kuruc.info: A Népszabadság tehát elismeri, hogy csak és kizárólag a cigányok csaltak így, egyetlen egy fehér sem. Kell ehhez különösebb kommentár?) Nyírmihálydiban mintegy kilencszáz cigány ember él, közülük sokan nyomorúságos körülmények között. Meglehet, ez volt az oka, hogy többen járadékcsalással próbáltak jövedelemhez jutni. (Kuruc.info: na ja, megint a “szegín, tehát bűnöznie kell”-süketelés. Érdekes, hogy a fehérek nem csinálják ezt, pedig ők általában még kevesebb pénzt visznek haza. A kesznyéteni “uborkás gyilkos” családja például fejenként csak 25-öt – egy teljes, ledolgozott élet után… Az előbb kiderült, hogy egyetlen egy fehér nem sikkasztott. Ennyivel jobban élne, többet keresne mindegyikük? Nehezen hihető...)
A visszaélésekre fény derült, amikor illetékes gyámhivatal tudomására jutott, hogy egy nyírmihálydi férfi papíron súlyos értelmi egészségkárosodásban szenved, a valóságban viszont nyolc általánost végzett, majd autóvezetői jogosítványt is szerzett. A hivatal feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás indult. Megállapították, hogy a nyírmihálydi leszázalékolási ügyek többsége feltűnő hasonlóságot mutat: ugyanazokat a tüneteket produkálták, súlyosan retardáltnak tűntek az orvosi bizottság előtt. Sokukról kiderült: csak megjátszották az értelmi fogyatékost. Feltűnő volt az is, hogy több esetben olyasvalaki képviselte őket gondviselőként, aki maga is rokkantsági járadékot kapott.
A közelmúltban Nagy Józsefet, a nyírmihálydi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét - első fokon - két év letöltendő börtönre ítélték csalásért. Szabadságvesztéssel sújtották a 38 éves fiát is, akinél 17 éve állapítottak meg súlyos értelmi egészségkárosodást, azóta folyósították neki a rokkantsági járadékot. A vád szerint a fiú eljátszotta az Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága előtt, hogy értelmi fogyatékos, az apa pedig asszisztált ehhez. Ügyük másodfokú tárgyalása ősszel lesz.
Nagy József szerint azonban ő és a fia ártatlanok, mivel nem tehetnek róla, hogy a bizottság munkaképtelennek nyilvánította a fiút.
- Ha a fiam mégsem jogosult a járadékra, akkor az orvosok hibáztak, nem? - kérdezi Nagy József, amikor felkeresem nyírmihálydi otthonában.
Közbevetésemre, hogy számomra nem áldozatnak tűnik (Kuruc.info: finoman szólva: nekünk sem), Nagy József a fejét rázza:
- Nem mi vagyunk a hibásak - hajtogatja. - Mi nem fellebbezhetjük meg egy orvosi bizottság döntését. Parttalan beszélgetésünk vége felé azonban beismeréssel is felérő kérdést intéz hozzám:
- Ha te szomjas vagy, és egy pohár vizet nyújtanak neked, akkor nem fogadod el? (Kuruc.info: háááát… elnézve a jókora zsírpárnákat Nagy “úr” testén, meg szobájának például bőrkanapéját, sztereó színes TV-jét, van egy olyan sejtésem, hogy éppenséggel se nem éhes, se nem szomjas.)
Más roma férfiak is tagadják a vádakat. Az utcán többen azt mondják: nem tehetnek semmiről, mindennek Nyisztor Ferenc polgármester az oka, aki a cigányok ellen dolgozik. (Kuruc.info: miért lenne cigányellenes fellépés az, ha valaki budikat akar építtetni, és azt akarja, hogy ne oda csináljanak a cigányok, ahol éppen rájuk jön? Nepálban miért nem szirénáztak a jogvédők, tessék mondani?)
Nyisztor Ferenc megkeresésemre azt mondja: neki nem a cigánysággal van baja, hanem a közösség normáit betartani képtelen emberekkel.
- Erről a csalási ügyről is tudunk évek óta - teszi hozzá -, de a hivatal mit tud csinálni? Semmit.
A helyi népesség egészségi állapotáról Perneczky János háziorvos azt mondja: az észak-alföldi régió az összes fontosabb egészségügyi mutató alapján elmaradott, Nyírmihálydiban pedig valóban élnek súlyos értelmi vagy fizikai egészségkárosodásban szenvedő emberek. Igaz, erről a háziorvos "hivatalosan" nem is tudhatna, hiszen - mint mondja - a különböző adatbázisok között nincs átjárás. Így ő sem kap tájékoztatást arról, hogy praxisában mennyien és miért jogosultak rokkantsági járadékra, a helybéliek közül pedig sokan föl sem keresik őt évek óta.
Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon megtudtam: folyamatban van a nyírmihálydi ügyek felülvizsgálata, amit megnehezít, hogy a faluban az elmúlt hónapokban többször megfenyegették a hivatal ellenőrzést végző dolgozóit. (Kuruc.info: cigánytempó…) A vizsgálatok eredményeként eddig már több mint harminc esetben szüntették meg a járadékfizetést, de a minap előfordult az is: egy férfi saját maga kérte a jogosultság megszüntetését.
Szerettük volna megszólaltatni a korábban orvos szakértői intézetként működő, mai nevén Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vezetőjének véleményét a Nyírmihálydiban történtekről, de a hivatalban azt mondták: folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkoznak.
A rokkantsági járadék megállapítására vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell benyújtani. Ezután az igénylő egészségügyi állapotát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottsága bírálja el személyes vizsgálat alapján. A bizottság döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Megtudtuk: az észak-alföldi régióban évente több mint ötszáz rokkantsági járadék igénylésére vonatkozó kérelem érkezik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságra. Ebből átlagosan mintegy kétszáz esetben állapítják meg az igénylés jogosságát.
A Népszabadság alább olvasható cikkéből kiderül, hogy a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét a rokkantosítási ügyekben letöltendőre ítélték. Hát igen, eddig minden egyes cigányvezetőről kiderült (Csintóról és a többi díszpintyről lásd a konkrét hivatkozáslistát ITT, legalul, a kommentárban), hogy bűnöző. Talán nem véletlenül: túlnyomórészt bűnözésből és élősködésből élő nép világos, hogy hozzá hasonló vezetőket választ (vagy tűr meg).
Csalás járadékért: az értelmi fogyatékosok faluja
Különös ügyek nyomában Nyírmihálydiban
Nyírmihálydiban feltűnően sokan részesülnek rokkantsági járadékban. A rendőrségi vizsgálat során kiderült: többen vélhetően megtévesztették a járadék jogosultságáról döntő orvos szakértői bizottságot. Az ügyben csalás miatt nem jogerősen letöltendő börtönre ítélték Nagy Józsefet, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét.
 Nagy József: Nem mi vagyunk a hibásak, hanem az orvos - Népszabadság / Konyhás István |
A csaknem kétezer lelkes Nyírmihálydiban több mint tízszer annyi értelmileg visszamaradott, s emiatt rokkantsági járadékra jogosult ember él, mint más, hasonló lélekszámú településeken. A folyamatban lévő büntetőeljárások és nyugdíjbiztosítási felülvizsgálatok szerint azonban ennek nem az az oka, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban több volna a beteg ember, mint másutt. Valószínűleg szervezett akció történt a kilencvenes években a járadékok jogosulatlan megszerzésére.
A jelenleg havonta mintegy 32 ezer forintos rokkantsági járadék nem azonos a rokkantsági nyugdíjjal. A járadékra azok jogosultak, akiknek az egészségkárosodása a 25. életévük előtt eléri a nyolcvan százalékot, míg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a megszerzett szolgálati időtől függ.
Nyírmihálydi neve két éve járta be az országos sajtót, amikor Nyisztor Ferenc polgármester egy súlyos hepatitis C-járvány kitörése után közölte: a községháza csak azoknak továbbítja az állami szociális segélyt, akik normális illemhelyet építenek a portájukra. A tiltakozások hatására a polgármester visszavonta a javaslatát. (Kuruc.info: szánalmas, hogy a fajvédők ebbe a dologba is belekötöttek. Érdekes, hogy pl. amikor Nepálban a személyi igazolványok, útlevelek, egyéb papírok kiadását budiépítéshez kötötte a kormány, nem harsant föl a rászístázókórus. Vajon miért nem szirénáztak a nepáliak és miért nem tetszik a dolog a cigóknak? Talán azért nem akarnak a cigányok budit használni, és azért sz*rnak oda, ahol vannak, mert attól is ugyanúgy félnek, mint az angolvécétől?)
A faluban jelenleg nyílt titok, hogy a rokkantsági járadékkal kapcsolatos csalási ügy érintettjei mindannyian a helyi roma közösségből valók. (Kuruc.info: A Népszabadság tehát elismeri, hogy csak és kizárólag a cigányok csaltak így, egyetlen egy fehér sem. Kell ehhez különösebb kommentár?) Nyírmihálydiban mintegy kilencszáz cigány ember él, közülük sokan nyomorúságos körülmények között. Meglehet, ez volt az oka, hogy többen járadékcsalással próbáltak jövedelemhez jutni. (Kuruc.info: na ja, megint a “szegín, tehát bűnöznie kell”-süketelés. Érdekes, hogy a fehérek nem csinálják ezt, pedig ők általában még kevesebb pénzt visznek haza. A kesznyéteni “uborkás gyilkos” családja például fejenként csak 25-öt – egy teljes, ledolgozott élet után… Az előbb kiderült, hogy egyetlen egy fehér nem sikkasztott. Ennyivel jobban élne, többet keresne mindegyikük? Nehezen hihető...)
A visszaélésekre fény derült, amikor illetékes gyámhivatal tudomására jutott, hogy egy nyírmihálydi férfi papíron súlyos értelmi egészségkárosodásban szenved, a valóságban viszont nyolc általánost végzett, majd autóvezetői jogosítványt is szerzett. A hivatal feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás indult. Megállapították, hogy a nyírmihálydi leszázalékolási ügyek többsége feltűnő hasonlóságot mutat: ugyanazokat a tüneteket produkálták, súlyosan retardáltnak tűntek az orvosi bizottság előtt. Sokukról kiderült: csak megjátszották az értelmi fogyatékost. Feltűnő volt az is, hogy több esetben olyasvalaki képviselte őket gondviselőként, aki maga is rokkantsági járadékot kapott.
A közelmúltban Nagy Józsefet, a nyírmihálydi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét - első fokon - két év letöltendő börtönre ítélték csalásért. Szabadságvesztéssel sújtották a 38 éves fiát is, akinél 17 éve állapítottak meg súlyos értelmi egészségkárosodást, azóta folyósították neki a rokkantsági járadékot. A vád szerint a fiú eljátszotta az Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága előtt, hogy értelmi fogyatékos, az apa pedig asszisztált ehhez. Ügyük másodfokú tárgyalása ősszel lesz.
Nagy József szerint azonban ő és a fia ártatlanok, mivel nem tehetnek róla, hogy a bizottság munkaképtelennek nyilvánította a fiút.
- Ha a fiam mégsem jogosult a járadékra, akkor az orvosok hibáztak, nem? - kérdezi Nagy József, amikor felkeresem nyírmihálydi otthonában.
Közbevetésemre, hogy számomra nem áldozatnak tűnik (Kuruc.info: finoman szólva: nekünk sem), Nagy József a fejét rázza:
- Nem mi vagyunk a hibásak - hajtogatja. - Mi nem fellebbezhetjük meg egy orvosi bizottság döntését. Parttalan beszélgetésünk vége felé azonban beismeréssel is felérő kérdést intéz hozzám:
- Ha te szomjas vagy, és egy pohár vizet nyújtanak neked, akkor nem fogadod el? (Kuruc.info: háááát… elnézve a jókora zsírpárnákat Nagy “úr” testén, meg szobájának például bőrkanapéját, sztereó színes TV-jét, van egy olyan sejtésem, hogy éppenséggel se nem éhes, se nem szomjas.)
Más roma férfiak is tagadják a vádakat. Az utcán többen azt mondják: nem tehetnek semmiről, mindennek Nyisztor Ferenc polgármester az oka, aki a cigányok ellen dolgozik. (Kuruc.info: miért lenne cigányellenes fellépés az, ha valaki budikat akar építtetni, és azt akarja, hogy ne oda csináljanak a cigányok, ahol éppen rájuk jön? Nepálban miért nem szirénáztak a jogvédők, tessék mondani?)
Nyisztor Ferenc megkeresésemre azt mondja: neki nem a cigánysággal van baja, hanem a közösség normáit betartani képtelen emberekkel.
- Erről a csalási ügyről is tudunk évek óta - teszi hozzá -, de a hivatal mit tud csinálni? Semmit.
A helyi népesség egészségi állapotáról Perneczky János háziorvos azt mondja: az észak-alföldi régió az összes fontosabb egészségügyi mutató alapján elmaradott, Nyírmihálydiban pedig valóban élnek súlyos értelmi vagy fizikai egészségkárosodásban szenvedő emberek. Igaz, erről a háziorvos "hivatalosan" nem is tudhatna, hiszen - mint mondja - a különböző adatbázisok között nincs átjárás. Így ő sem kap tájékoztatást arról, hogy praxisában mennyien és miért jogosultak rokkantsági járadékra, a helybéliek közül pedig sokan föl sem keresik őt évek óta.
Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon megtudtam: folyamatban van a nyírmihálydi ügyek felülvizsgálata, amit megnehezít, hogy a faluban az elmúlt hónapokban többször megfenyegették a hivatal ellenőrzést végző dolgozóit. (Kuruc.info: cigánytempó…) A vizsgálatok eredményeként eddig már több mint harminc esetben szüntették meg a járadékfizetést, de a minap előfordult az is: egy férfi saját maga kérte a jogosultság megszüntetését.
Szerettük volna megszólaltatni a korábban orvos szakértői intézetként működő, mai nevén Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vezetőjének véleményét a Nyírmihálydiban történtekről, de a hivatalban azt mondták: folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkoznak.
A rokkantsági járadék megállapítására vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell benyújtani. Ezután az igénylő egészségügyi állapotát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottsága bírálja el személyes vizsgálat alapján. A bizottság döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Megtudtuk: az észak-alföldi régióban évente több mint ötszáz rokkantsági járadék igénylésére vonatkozó kérelem érkezik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságra. Ebből átlagosan mintegy kétszáz esetben állapítják meg az igénylés jogosságát.
