Bűnösnek találta holokauszttagadás (vagyis igazmondás és holokausztcáfolat) vádjában és nem jogerősen öt év börtönre ítélte egy bécsi cionista esküdtbíróság hétfőn Gerd Honsikot. Papíron az osztrák alkotmány is biztosítja a szólásszabadságot. Papíron...

Az ítéletet a "náci szervezetek újraalapítását és a náci propaganda terjesztését" tiltó, a holokamu cáfolatát szankcionáló, alkotmányellenes és törvénytelen osztrák jogszabály, az úgynevezett tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján hozták.

Honsikot 1992-ben egyszer már nem jogerősen másfél évi szabadságvesztésre ítélték a Felmentés Hitlernek? című könyve miatt, melyben nagyon korrekten írt a nemzetiszocializmusról és a nemlétező gázkamrák létezését is cáfolta, ám ő a fellebbezési eljárás alatt Spanyolországba szökött. A spanyol hatóságok 2007-ben, európai elfogatóparancs alapján adták ki Ausztriának. Hispániában sajnos csak egy évvel később, de végül eltörölték az osztrákhoz hasonló zsidó inkvizíciós törvényt, mert a spanyol Alkotmánybíróság nagyon helyesen megállapította, hogy a hollókoszt-cáfolat tilalma alkotmányellenes és korlátozza a szólásszabadságot.

Újabb pert azért indítottak ellene hispániai tartózkodása alatt, mert törvénybe ütköző állításokat tett a nemzetiszocializmusról a Halt! (Állj!) című lapban, amit maga adott ki. Stefan Apostol államügyész az első tárgyalási napon, nyitóbeszédében az egyik vezető revizionistának és történelem-hamisítónak nevezte a vádlottat. Ezen meghatározásokból pedig a magunkfajta igazságkereső már pontosan tudja, hogy Honsik munkáira komolyabb figyelmet kell szentelnie, amennyiben a jelen könnyebb megértése okán az igaz történelem megismerésére adja a fejét.

Az ítélethozatalkor számításba vették azt is, hogy az előző ítélet után is folytatta korábbi tevékenységét. A börtönbüntetés mellett a bíróság elrendelte a folyóirat példányainak bevonását, máglyán való elégetésüket egyelőre még nem javasolta. Külön eljárásban vizsgálják majd, hogy két másik könyvével is megsértette-e a tilalmi törvényt. Honsik ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen.

A perben a vádlott mindvégig ártatlannak vallotta magát. Míg 1991-ben lapjában "a szövetséges propaganda beteg elméi" szüleményének nevezte az auschwitzi koncentrációs táborban végrehajtott tömeges gyilkosságokat, most kijelentette, hogy 1994 óta "nem általában vitatja", hogy léteztek a gázkamrák, hanem csak azokat a helyeket illetően, "ahol kutatást végzett". Tehát a félreértések elkerülése miatt hangsúlyoznunk kell, hogy derék módon nem hátrált meg a cionista meghurcoltatástól, nem tagadta meg, hanem csak pontosította korábbi állítását. Emellett azt vallotta, hogy a mauthauseni koncentrációs táborban propagandacéllal "utólagos rekonstrukciót hajtottak végre". (Alföldi Géza idevonatkozó döbbenetes bűnügyi riportját kötelező elolvasni minden igaz magyarnak.) Azt a meggyőződését is hangoztatta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) manipulálta a történelmi tényeket.

Az eredetileg a náci szervezetek feloszlatásáról, újraalapításuk és a nemzetiszocialista tevékenység tilalmáról szóló, 1945-ben megalkotott tilalmi törvényt 1992-ben egészítették ki a holokauszt tagadásának tilalmával a szólás- és véleményszabadság nagy dicsőségére. Egytől tíz évig, különösen súlyos esetben akár húsz évig is terjedő börtönbüntetés szabható ki arra, aki "a nemzetiszocialista népirtást vagy más emberiesség elleni nemzetiszocialista bűntettet" nyilvánosság előtt tagad, kisebbít, helyesel vagy igazolni próbál.

Kapcsolódó: - Holokamu-dosszié