"Igen, elvárjuk a szolidaritást" - válaszolta Hamácek a riporter ismételt kérdésére. A miniszter szerint azt viszont nem Prága határozza meg, hogy a szolidaritás kifejezésének milyen formája legyen.

A Cseh Televízió úgy értesült, hogy vasárnap délig már több ország - köztük az Egyesült Államok, Szlovákia, Nagy-Britannia, Ukrajna - nyilvánosan támogatásáról biztosította a cseh kormány lépését.

Hamácek elmondta: hétfőn ülésezik az uniós külügyminiszterek tanácsa, amelyen felszólal és tájékoztatja partnereit az orosz diplomaták kiutasításáról. Az EU-nál és a NATO-nál akkreditált cseh nagykövetek feladatul kapták, hogy haladéktalanul tájékoztassák a szövetségeseket a történtekről.

A külügyminisztérium állandó kapcsolatban van Moszkvával és úgy értesült, hogy az oroszok már készítik a válaszlépéseket, tehát Moszkvában dolgozó cseh diplomaták kiutasítását - jegyezte meg a megbízott külügyminiszter.

Andrej Babis kormányfő bejelentette, hogy már szombat este telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és ismertette vele a helyzetet. Babis az Európai Tanács következő ülésén ad tájékoztatást partnereinek.

A jobboldali cseh ellenzék ezúttal teljes támogatásáról biztosította a kormányt.

Milos Zeman államfő, akit közismerten jó kapcsolatokat ápol az orosz politikusokkal, és Moszkva legfőbb politikai szövetségesének számít Prágában, szóvivője útján közölte: a történtekkel kapcsolatban csak egy hét múlva, vasárnap foglal nyilvánosan állást. Babis szombat este azt mondta: tájékoztatta Zemant az orosz diplomaták kiutasításáról, és az államfő a kormány lépését teljes támogatásáról biztosította.

Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Andrej Babis miniszterelnök szerint a kiutasítás konkrét oka: erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban.

A dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie - fejtette ki vasárnap Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.

A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.

"Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek" - jelentette ki Hamácek. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy a felrobbant lőszernek ezen a napon már Bulgáriában kellett volna lennie. Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a támadást túlélte. A csehek ennek az ügynek a felderítésében együttműködnek a bolgárokkal.

Néhány prágai hírportál úgy tudja: a Vrbeticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie. Mindkét országban 2014-ben éles belső harcok folytak.

Hamácek a televízióban elmondta: a cseheknek bizonyítékaik vannak, hogy orosz ügynökök a robbanás előtt aktívan érdeklődtek a lőszerraktár iránt. Azt a felvetést, hogy jártak-e az oroszok a konkrét helyszínen, Hamácek nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni nemzeti központja (NCOZ) vasárnap bejelentette, hogy két orosz útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a Morva-sziléziai és a Zlíni régióban mozogtak.

Az NCOZ által nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből és nevekből kiderült, hogy ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak. Szkripalt, aki korábban maga is orosz ügynök volt, és lányát 2018-ban a nagy britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meg eltenni láb alól. Mindketten életben maradtak. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó. Oroszország ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal elleni merénylethez és a vrbeticei robbanásokhoz.

A szakminiszter kijelentését nem részletezte, de leszögezte: a biztonsági szolgálatok információit is figyelembe veszik majd annak a döntésnek a meghozatalakor, hogy kiket hívjanak meg a pályázatra. Az orosz és a kínai cégek meghívásával kapcsolatos kockázatokra a cseh titkosszolgálatok már korábban felhívták a figyelmet.

"Ezek a dolgok természetesen befolyásolhatják Dukovanyt. Nagyon komoly értesülésről van szó. Bármilyen hasonló cselekmény, ha bizonyítást nyer, egyértelműen következményekkel kell, hogy járjon" - válaszolta Karel Havlícek újságírói kérdésre válaszolva.

A miniszter emlékeztetett: a pályázat kiírásáról a kormány dönt, egyebek között geopolitikai információk figyelembe vételével, valamint a biztonsági szolgálatok információi alapján. "Másféle eljárás nem is lehetséges" - jegyezte meg Havlícek, aki szerint az államnak bármikor lehetősége van beavatkozni a pályázatba.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium március végén közölte: engedélyezi, hogy a dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázaton a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is részt vegyen. Karel Havlícek akkor azt közölte, hogy már csak a következő kormány fogja kiírni a pályázatot.

Csehországban októberben tartanak parlamenti választásokat, és új kormány lép majd hivatalba.

A múlt század nyolcvanas éveinek közepén üzembe helyezett dukovany atomerőmű a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tulajdona. A CEZ részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. Úgy tudni, hogy a bővítését célzó projekt iránt öt vállalat érdeklődik, az orosz Roszatom mellett Kína második legnagyobb atomenergetikai vállalata, a General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, az Électricité de France (EdF) francia energiaipari óriásvállalat, valamint a nagy dél-koreai atomerőműveket és vízerőműveket üzemeltető Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP).

A szakminiszter március végén azt mondta, hogy az említett öt konszern közül biztonsági okokból a kínai CGN nem kapna meghívást a tenderre. A másik négy érdeklődő vállalatnak november végéig kellene leadnia elképzeléseiről egy összefoglaló információs anyagot.

Kína prágai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a döntés ellen, és diszkriminációnak minősítette azt. Bírálta a döntést Dana Drábová, a Cseh Atombiztonsági Hivatal (SÚJB) igazgatója is. Drábová szerint érthetetlen, miért éppen a kínai vállalatot törölték az érdeklődők közül, míg az orosz Roszatomot nem.

A jobboldali cseh ellenzék egyhangúlag kéri a Roszatom törlését is, mert állításuk szerint az orosz cég is nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehország számára. Úgy vélik, hogy a minisztérium döntését módosítani kellene. Andrej Babis miniszterelnök akkor csak annyit ígért, hogy újra megvizsgálják az ügyet.

A CEZ azt tervezi, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű új atomreaktort építtet. Egy blokk építésének tervezett költsége mintegy hatmilliárd euró, az elképzeléseket a cseh kormány már tavaly jóváhagyta. A projekt megvalósítására a CEZ nemzetközi pályázatot ír ki.

Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A miniszterelnök közlése szerint a kiutasítás konkrét oka: erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. A prágai hírportálok és a sajtó értesülései szerint a Vrbeticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki.

(MTI)

Korábban írtuk: Tizennyolc orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból