Szíria több mint tíz éve többfrontos harcot kénytelen vívni a területére behatolt nemzetközi, főleg iszlamista terrorszervezetekkel, illetve az őket különféle módon és téren megtámogató amerikai, izraeli és török fegyveres erőkkel, gazdasági szankciókkal. Bassár el-Ászád szíriai elnök rendszerének térdre kényszerítését a világ legserényebb demokráciaexportőre azzal is szeretné elérni, hogy katonailag biztosítja az arab ország északi részében - főleg El-Hászáká kormányzóságban - levő gazdag kőolajmezőinek kifosztását, kirablását, illetve az olajkutakból kinyert kőolaj szárazföldi elszállítását. Szíria más északi, olajban gazdag vidékein az ország területére szintén betolakodó török katonaság biztosítja az arab állam kőolajkészleteinek kirablását.

Amerika rablótevékenységéről szólva Basszám To’áme szíriai olajügyi miniszter körülbelül egy hónappal ezelőtt az arabic.rt.com hírportálnak elmondta: az amerikai megszállás a szíriai kőolajkincs mintegy 90 százalékának elrablását eredményezi. A szíriai miniszter azt is közölte, hogy a megszálló amerikaiak és az általuk támogatott terrorszervezetek (a Nyugat szerint „mérsékelt iszlamisták” – H. J.) által a szíriai olajszektornak okozott kár több mint 92 milliárd amerikai dollárra rúg.

A korábban jelentős kőolajtermelő országnak számító, s jelenleg sokfrontos háborút vívó Szíriában azután keletkezett súlyos fűtő- és üzemanyaghiány, miután az amerikai hadsereg megszállta a Dejr ez-Zór kormányzósági székhelytől keletre levő olajkutakat, illetve a Levantei Felszabadítási Front (leánykori nevén: Levante Népének Győzelmi Frontja – Nuszrá Front) nevű szunnita dzsihadista terrorszervezet uralma alá hajtotta az olajkutakat és finomítókat. Az amerikai hadsereg és a terrorszervezet által megszállt olajkutakról, illetve finomítókból elrabolt kőolajat és földgázt szállító konvojok amerikai katonai biztosítással rabolják ki Szíriából – többnyire Irak területére.

Washington ezen kívül – elsősorban izraeli érdekeket szolgálva – szankcióval tiltotta meg azt, hogy Irán pótolja Szíria elrabolt kőolajkészleteit. Amerika ugyanis az Európai Unióval együttműködve minden lehetséges módon igyekszik meggátolni az iráni vagy más országok zászlója alatt futó kőolajszállító hajók megérkezését Szíria földközi-tengeri kikötőibe.

A Teheránt és Damaszkuszt minden téren és lehetséges módon gyengíteni kívánó Izraelnek pedig nagyon is kapóra jött az iráni kőolajexportot megtiltó amerikai szankció (amelyet Izrael rendelt meg a zsidóimádó Donald Trumptól – H. J.), s annak hatályba lépése óta az izraeli haditengerészet a Vörös-tengeren és a Földközi-tengeren titkos háborút indított a Szíriába irányuló iráni, illetve iráni érdekeltségű tankhajók, teherhajók ellen. Az izraeli haditengerészet az Amerika által elrendelt szankciók hatályba lépése óta legalább tizenkét iráni tankhajót támadott meg a Földközi-tengeren. Nemrégiben azonban az izraeli haditengerészet szintet is lépett azzal, hogy a Vörös-tengeren, a jemeni partokkal szemben tengeri aknákkal megrongálta az iráni kereskedelmi hajókat navigáló (Izrael szerint a jemeni sí’ita-zajdita húszi felkelőket logisztikai információkkal segítő – H. J.), s az Iráni Forradalmi Gárda által működtetett hajót.

Az arabic.sputniknews.com orosz hírportál értesülése szerint a Bassár el-Ászád elnököt, pontosabban a parancsnoksága alatti Szíriai Arab Hadsereget tevékenyen támogató Moszkva mostanra megelégelte a kőolajat, búzalisztet és más létfontosságú árut Szíriába szállító hajók elleni amerikai és európai blokádot, illetve a nemzetközi vizeken végrehajtott izraeli kalóztámadásokat. A Kremlben ezért úgy döntöttek, hogy az iráni kereskedelmi hajózás zavartalan lebonyolításának biztosítására létrehozzák az orosz-iráni-szíriai közös műveleti irányító központot.

Az orosz hírportál szerint a műveleti központ fölállítása ügyében a közelmúltban már megbeszélést tartottak a három ország illetékes biztonsági szervei. Sőt, a Szputnyiknak nyilatkozó befolyásos szíriaiak azt is elmondták: a fentebb említett orosz-iráni-szíriai műveleti irányító központ valójában már a tényleges fölállítása előtt, a múlt héten megkezdte működését azzal, hogy az orosz haditengerészet hajói biztosították a szíriai Bánjász kikötőjébe befutó négy iráni tankhajó útját. A nevezett iráni hajóraj összesen ötmillió barrel nyersolajat, illetve földgázt szállított Szíriába.

Érdekes módon az orosz haditengerészet által biztosított iráni hajórajt sem Izrael, sem Amerika, sem az EU nem próbálta föltartóztatni.

Az oroszok tehát úgy döntöttek, hogy erélyes, katonai föllépéssel megakadályozzák a Földközi-tengeren a szíriai kikötőkbe tartó iráni, illetve Teherán szolgálatában álló más nemzetiségű, kőolajat, földgázt és alapvető élelmiszereket szállító teherhajók izraeli, amerikai és európai föltartóztatását vagy lefoglalását. Az egyelőre hivatalosan még nem igazolt orosz döntés természetesen leginkább Izraelben keltett aggodalmat.

Az orosz hadihajók jelenlétének tudatában Izrael ugyanis valószínűleg nem meri megtámadni az iráni teherhajókat, még abban az esetben sem, ha a hírszerzése tudomására jut, hogy azok a kőolajon és a búzaliszten kívül esetleg perzsa fegyvert is szállítanak a Szíriai Arab Hadsereg vagy éppen a vele vállvetve harcoló libanoni Hizbulláh sí’ita szervezet számára.

H. J. – Kuruc.info