Sok egyéb, társadalmi és gazdasági kérdés mellett állandó diskurzus szól arról is, vajon az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia veszélyes-e a munkahelyekre, ha igen, melyekre, és nagyságrendileg mennyien válhatnak munkanélkülivé miatta.
Az első kérdésre természetesen igen a válasz, a többi meg inkább attól függ majd, mely irányba fejlesztik az MI-t, illetőleg hol lesz igazán átütő sikerű a „részvétele”.
A vállalatok a profitmaximalizálás és az állandó növekedés illúziója miatt tömegesen válhatnak meg a humán erőforrástól, ahogy tette azt például az amerikai óriáshálózat, a Walmart is.
A Walmart árbevétele alapján a világ egyik legnagyobb vállalata, most mégis megszüntet 1500 állást a technológiai, a marketing és az e-kereskedelmi szektorban. A cég a jövőben a mesterséges intelligenciára és az automatizált folyamatokra helyezi a hangsúlyt.
Az indok hivatalosan a „versenyképesség megőrzése”, vagyis az előbb említett féktelen profithajhászás. Csak hogy értsük a „gondjaikat”, a Walmart online értékesítése az első negyedévben „pusztán” 2,5%-kal nőtt, miközben ők 3-4 százalékot céloztak be. Összességében pedig a kiskereskedelmi mamutvállalat így is erősödik a 3-4 százalékos éves növekedésével.
Zoom
Lehetne egy sci-fi kötet borítója is (forrás: vibranium.sg)
Feltűnő azonban, hogy az automatizált pénztáraktól való félelem dacára nem a pénztárosok, vagy az árufeltöltők veszítik el az állásukat (egyelőre legalábbis), hanem pont azok, akik lefejlesztik az MI-t (fejlesztők, informatikusok, digitális marketingesek, stb.).
Persze az elemzők és a kétkezi munkások is veszélyben vannak a Walmartnál. 400 elosztóközpontban célozták be robotok telepítését félmilliárd euró értékben. Továbbá a mesterséges intelligencia innentől nem csak az ellátási láncot, de a reklámkampányokat és a keresleti erőlejelzéseket is optimalizálja majd.
Magyarul a megszűnő pozíciók minden bizonnyal véglegesek, hiszen ahol növekedés van, meg félmilliárd euró értékben robot telepítés, ott nincs szükség 1500 munkahelyen való feltétlen spórolásra. Az automatizálás és az MI ezúttal az értelmiségi állásokat szünteti meg, de a fizikai munkát végző személyek sem lehetnek nyugodtak. Ugyanakkor a Walmart szerint új pozíciók is létrejönnek majd, de erről semmi bővebbet nem tudni.
Az AI fejlődésének az ütemét, és a munkaerőpiaci szerkezet átalakulásának tempóját nehéz megjósolni. Egyes előrejelzések szerint az MI akár 300 millió teljes munkaidős állást is kiválthat, és ezek egyáltalán nem csak fizikai munkák, hanem például irodaiak is, hiszen adatrögzítésben, szövegalkotásban az MI irdatlan gyorsan fejlődik, ráadásul gyorsabban is dolgoznak, mint egy humán adatrögzítő.
Az automatizálás és a mesterséges intelligencia térnyerése persze új munkahelyeket is létrehoz majd, de azt, hogy ezek mennyire fedik majd le a potenciális megszűnő állásokat, szintén fogós kérdés. Ráadásul a robbanásszerű változások nem egyenlően érintik majd az egyes szektorokat, vagy akár országokat, így például hazánk sem lehet nyugodt az iparban történő átalakulások miatt. (Megjegyzendő, hogy ebben a helyzetben is jobban járnánk a fejlettebb mezőgazdasággal, amire Magyarország amúgy is messze alkalmasabb lenne, mint a vég nélküli aksigyártásra.)
A mesterséges intelligencia térnyerése, és a nyomában járó, féktelenül gyors gazdasági-társadalmi változás a 21. század egyik kulcskérdésévé lépett elő ebben az évtizedben.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info