A magyar nép emlékezetében semmiféle rénszarvasos, halászó, gyűjtögető életmódra nincs nyom. Amiről a magyar népemlékezet szól, az a szkíta-hun-avar-magyar folytonosság. Még szerencse, hogy a humángenetika már feketén-fehéren bebizonyította, hogy nem vagyunk a finnugor népek rokonai. Nekünk ez fontos. Nagyon fontos még akkor is, ha ezt nem mindenki érti.

Amit írok, az nagyon sok magyar ember véleménye egyben. Elegünk van abból, hogy bármilyen ország bennünket kioktasson és utasítson! Különösen nem vagyunk hajlandóak egy olyan országtól elfogadni ezt, amely polgárai alapvető jogait és nemzetközi szervezetek határozatait veszi semmibe, amely a választások előtt most már rendre népirtást rendez, mert ezzel ott szavazókat lehet szerezni!

A 2006-os események után el kezdett érdekelni, hogy milyen lehet az élet a Fidesztől jobbra – mesélt a Bar!kádnak a Jobbikhoz való közeledéséről Jónás Kálmán, aki ma már a nemzeti párt hajdúszoboszlói elnökeként dolgozik a szebb jövőért. A muzsikus családból származó, a családi hagyományoknak megfelelően zenész cigány ember szerint ma már ott tartunk, hogy az igazság kimondása egyenlő a rasszizmussal. Jónás Kálmán cigány emberként áll ki határozottan a Jobbik megoldási javaslatai mellett, amelyekkel a magyarországi cigányság helyzetén szeretnének javítani.

A Szaniszló Ferenc kitüntetése körüli mesterségesen gerjesztett história nem az első és vélhetően nem is az utolsó a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Balczó Andrástól Csengey Dénesen át Gyöngyösi Mártonig sokan kerültek a hazai és nemzetközi, kozmopolita és cionista zsidóság célkeresztjébe.

Elégedett a katasztrófavédelem feje és Pintér Sándor is a március 14-15-i hóhelyzet kezelésével, legalábbis a nyilvánosságnak szánt kommunikációban. A belügyminiszter a kormányfő számára a mentésről írt jelentésében a kiszivárgott hírek szerint már kritikusan vélekedett az egyes szervek teljesítményéről. A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint a kialakult helyzet megmutatta, hogy a hasonló helyzetek hatékonyabb kezeléséhez változtatásra van szükség.

A Jobbik által támogatott független békésszentandrási polgármester, Sinka Imre egy évvel ezelőtt hivatalosan is a nemzeti radikális párt tagja lett, az Alföld egyik legszebb és legnyugodtabb települése pedig folyamatosan saját termékek előállítására és önellátásra törekszik. Néhány hete Közép-Európa legmodernebb húsüzemét nyitották meg, májusban egy háromezer háztartás energiaigényét fedező vízerőművet adnak át, miközben szinte teljes a foglalkoztatottság a 3800 főt számláló nagyközségben.

A Wallis cégcsoport elnevezés sokak számára ismerősen csenghet, hiszen számos magyar vállalatot kebelezett be és 1999-ben fő tulajdonosa lett a Hajdú-Bét baromfifeldolgozónak is, melyet aztán Bajnai Gordon vezérletével helyeztek a sírba. A szocialista gazdasági körökben szinte mindenhol felbukkanó Wallis az évek folyamán nem tűnt el, csak átalakult, és manapság ugyan már WingZrt. néven, de hasonló elszántsággal dolgozik tovább a fideszes politikusok keze alatt.

Titkos adatként akarja kezelni a Fidesz, hogy melyik országból hányan kérelmezik a magyar állampolgárság felvételét. A baloldali ellenzéki pártok a kormányzat választási csalásának előkészületeit látják az intézkedés hátterében. A Jobbik szerint nem a statisztikai adat nyilvánossága jelent kockázatot az elcsatolt részen élő magyarokra, hanem az, hogy az Orbán-kormány nem áll ki a jogfosztott felvidéki magyarokért, a származásuk miatt mind gyakrabban erőszak áldozataivá váló délvidéki magyarokért. Arról nem is beszélve, hogy a választások előtt a magyar kormány névre szóló levélben értesíti a határon túl élő magyar állampolgárokat, ami leegyszerűsítheti a szomszédos országok hatóságai számára a beazonosításukat.

Megöltek egy idős embert. Kirabolták. A rendőrség elfogta az elkövetőket. A bíróság előzetes letartóztatásukról döntött. Eddig a hír. Tömör, rövid. Mindennapos.

Megöltek egy embert. Valakiknek az apját, a barátját, a szomszédját. Ez már nem látszik a hír mögött, mint ahogy sok minden más sem.

Március 21. – a rasszizmus elleni világnap, valamint pikáns módon a vérgőzös, magyarellenes Tanácsköztársaság kikiáltásának napja. Új lehetőség a baloldal, a liberálisok, illetve a jogvédők aktivizálódására és a kormány „álcselekedeteinek” bizonygatására.

A Mazsihisz tett pontot annak az ügynek a végére, ami a Fővárosi Vagyonkezelő és egy kis egyesület között húzódott. Az engedély nélkül használt szórakozóhelyet ugyanis a zsidó szervezet kérésére mégsem zárják be, hiába a jogsértő állapot.

Nincs abban semmi különleges, ha a választásokhozközeledve a politikai kommunikáció egyik fontos eszköztára,a szociális érzékenység, a társadalmi szolidaritás,az igazságosabb közteherviselés hangoztatása egyreinkább felértékelődik, illetve – ennek megfelelően– kormányzati intézkedések formájában ölt testet.

A Fidesz–KDNP bő kétharmados parlamenti képviseletet biztosító választási győzelme soha nem látott lehetőségeket nyitott meg Magyarország átalakításának szempontjából, azonban hamar kiderült, hogy a kormány képtelen a megfelelő alázattal és felelősségérzettel viszonyulni a kiharcolt történelmi lehetőséghez.

Egyre több nemi erőszak esete kerül nyilvánosságra Indiában, amely felhívja a figyelmet az indiai nők kiszolgáltatott helyzetére. Sok esetben a szexuális zaklatás olyan brutális, hogy halállal végződik. Az áldozatok gyakran gyerekek vagy kiskorúak.

A Rozsnyó mellett fekvő Berzétére üres zsebbel és Trabanttal érkezett egykor a református lelkész házaspár. A Felvidék egyik legszegényebb közösségéből és régiójából napjainkra virágzó közösségi élet fakadt, köszönhetően Mudi Róbertnek és feleségének, Henriettának. A nehéz körülmények ellen Berzétén építéssel harcolnak. Elhatározták, hogy lélekkel és hittel töltik meg a gömöri falvak életét, és ezen az úton haladva elsőként az Árpád-kori műemlék templomot újították fel, majd visszaszerezték a valamikori református iskola épületét, most pedig egy családcentrikus árvaház kialakításán dolgoznak. Mudi Róbert megfogalmazása szerint csak hiteles munkával lehet példát mutatni, és az élet minden percében hirdetni kell az igét. A református tiszteletes a feltámadás üzenetéről szólva a Bar!kádnak elmondta, az ember életében nincs olyan, hogy valamiről lemond vagy valamit végérvényesen eltemet, mert van Jézus.

A modern világ csokitojásain, plüssnyuszijain, műfüves kosárkáin túl is létezik húsvét. Bár a rohanó világban már csak nyomokban találhatjuk meg régi hagyományainkat, érdekes visszatekinteni eleink szokásaira.

Magyarország történelme az államalapítástól számítva összefonódott a királyság intézményrendszerével. Szent István korától fogva ugyanis egészen 1918-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal hazánk élén állt uralkodó. A XVI. századtól kezdve a Habsburgok adták királyainkat, dinasztiájuk az 1687-es magyar országgyűlés döntése nyomán örökletes jogot szerzett a magyar trónra. Ezt a törvényt egészítette ki az 1723-ban Pozsonyban elfogadott Pragmatica Sanctio, mellyel a Habsburgok női ágára is kiterjesztették ezen örökletes jogot. Vagyis amíg a Habsburg-dinasztia ki nem hal, addig a magyar trón automatikusan őket illeti.

Lehet, hogy valamit rosszul csináltunk február elején Gyergyóban, mikor a telet temettük? Hisz a tél azóta sem tágít, sőt márciusban többször is újult erővel támadott. Mindez azért is baj, mert már nagyon unjuk az aszfalt-létet, ahol minden csupa ember. Bár a hegyek így is tárt karokkal várnak, de a nagy mennyiségű hó és a kiáradt patakok miatt inkább Kelet-Szlavóniában használtuk ki a háromnapos márciusi tavaszt.

Vajon a magyar ételek zöme idegen átvétel lenne? Vajon az oszmán törökök előtt nem volt híres a magyar gasztronómia? Mit ettek és ittak Árpád vezér lakomáin vagy Attila udvarában, ami tetszetős volt a külföldieknek is? Erre keressük a választ a korabeli történeti források felhasználásával.