Izrael által megalakulása óta mindössze a második alkalommal beterjesztett intézkedést, a holokauszttagadás elleni küzdelmet célzó határozat javaslatot az ENSZ Közgyűlése csütörtökön konszenzussal elfogadta. Az állásfoglalás a "nácik által a hitleri végső megoldás megvalósításának koordinálására szervezett Wannsee-konferencia" 80. évfordulóján került elfogadásra a plénum által – írja az Új Kelet.
Izrael először 2005-ben terjesztette a Közgyűlés elé azt a határozat javaslatot, amely révén a testület az auschwitzi "haláltábor" felszabadításának évfordulóját, január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
A zsidó állam ENSZ nagykövete, Gilád Erdán által a plénum elé terjesztett kezdeményezést, A/76/L30 határozat számmal, 114 ország támogatásával az ENSZ Közgyűlése bejegyezte.
A várakozásoknak megfelelően csak Irán lógott ki a sorból. Az Iszlám Köztársaság képviselője, országa nevében – amelynek vezetői nagy múltra tekintenek vissza a holokauszt tagadásában – azt állította, hogy a határozat Izrael újabb kísérlete, hogy „kihasználja a zsidó emberek múltbeli szenvedését az elmúlt hét évtizedben elkövetett bűncselekmények fedezeteként.”
Teherán azonban korábban nem fizette be az ENSZ-tagsági díját, amely különböző [vétó] jogokat biztosítana számára, ilymódon küldöttsége megfosztva a kikényszeríthető hivatalos szavazás jogától, amellyel megbuktathatta volna a javaslatot, hoppon maradt és végül a kezdeményezést konszenzussal jóváhagyták.
 
 
A "terjedő rák" ellen a Pfizer vezérigazgatóját is bevetették
Az állásfoglalás egy konkrét besorolással jelöli meg a holokauszt tagadását, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (International Holocaust Remembrance Alliance – IHRA) által összeállított munkadefiníciót használva. Ezenkívül a jelenség kezelése érdekében az aláíró országok által várhatóan meghozható intézkedéseket is előírja, ugyanakkor megköveteli, hogy a közösségi média hálózatai távolítsák el azokat a bejegyzéseket, amelyek az IHRA definíciója szerint érintettek.
Erdán az állásfoglalást ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy
„A holokauszt tagadása rákként terjed. Szemünk láttára terjedt el. Azért terjedt el, mert az emberek úgy döntöttek, hogy felelőtlenek és kitérnek a felelősségre vonás elől.”
„Ahogy a holokauszt túlélők száma csökken, a holokauszt tagadása úgy növekszik ijesztő sebességgel. A túlélők számának csökkenésével egyidejűleg a fiatalabb generációkat a közösségi médiában arra tanítják, hogy kételkedjenek a valóságban, és bízzanak a megtévesztésben” – folytatta, hozzátéve azt is, hogy a közösségi platformok „kibújnak a felelősség alól.”
Ugyanakkor felhívta a figyelmet a szolgáltatók felelősségére, akik arra hivatkoznak, hogy ők csak a felületet és a szolgáltatást biztosítják, így a tartalom nem kérhető számon rajtuk és kijelentette, hogy kikerülve a felelősséget, a gonoszság egyre inkább nőni fog, ilymódon a közösségi média óriásai nem bújhatnak el többé a platformjaikon terjedő gyűlölet mögé.
Erdán nagyköveti megbízatása legfontosabb kezdeményezésének nevezte a beiktatott határozatot.
„Nemcsak azért, mert a zsidó államot képviselem, nem csak azért, mert zsidó vagyok, hanem azért is, mert holokauszttúlélők unokája vagyok,” majd elmesélte egy egy kis romániai faluból származó Soá-túlélő történetét, akinek feleségét és nyolc gyermekét "kiirtották a nácik" és, aki történetesen a nagyapja volt.
Mint a határozat javaslat házigazdája, Erdán meghívott egy ötfős holokauszttúlélőkből álló csoportot az eseményre, valamint a Pfizer vezérigazgatóját, Albert Bourlát, aki szintén túlélők származottja és akik együtt kísérték figyelemmel a plénumnak otthont adó terem galériájáról az eseményeket.
 
 
"Német"ország ezúttal Izrael sameszaként vezekelt
A kezdeményezéshez „társsegítőként” Németország is csatlakozott a múlt hónapban, amikor felajánlotta segítségét a tárgyalási folyamatban.
„Németország történelmi felelőssége, hogy életben tartsa a holokauszt emlékét, és teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ezzel kapcsolatban különleges kötelezettségeink vannak” – nyilatkozta Antje Leendertse, az ENSZ német megbízottja a határozat elfogadása után.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy az intézkedés „megerősíti elkötelezettségünket a következő nemzedék oktatása iránt, hogy megakadályozzuk a múlt borzasztó szörnyűségeinek megismétlődését”.
Greenfield felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat elfogadása alig néhány nappal a texasi Colleyville-i zsinagógában történt túszdráma után történt és hangsúlyozta, hogy az incidens egy újabb példa arra, hogy milyen nagy szükség van holokauszt- és antiszemitizmus oktatásra.
A hónap elején, amikor Erdán újságíróknak bemutatta a határoza javaslatot, elismerte, hogy mint minden közgyűlési határozat ez sem fog végrehajtási mechanizmust maga után vonni. Ugyanakkor reményét fejezte ki aziránt, hogy új „nemzetközi mérce” felállításával a holokauszt tagadásának és a közösségi platformok vezetőitől elvárható válaszlépések felállításával az állásfoglalásnak jelentős következményei lesznek a jövőbeli diskurzusra.
Az állásfoglalás úgy határozza meg a holokauszttagadást, mint
  • a holokauszt vagy annak fő elemei, beleértve a "náci Németország kollaboránsai és szövetségesei", mentésére vagy hatásának minimalizálására irányuló szándékos erőfeszítések;
  • a holokauszt áldozatai számának minimalizálása a megbízható forrásokkal ellentétben;
  • a zsidók hibáztatása a saját népirtásukért (bármit is jelentsen ez... – a szerk.), illetve megpróbálni elmosni a felelősséget a "náci Németország által kidolgozott és működtetett koncentrációs és haláltáborok" létrehozásáért más nemzeteket vagy etnikai csoportokat hibáztatva;
  • olyan kijelentések, amelyek a Soát pozitív történelmi eseménynek minősítik (nekünk nem jutna eszünkbe cigánybűnözés-tagadónak nevezni a cigánybűnözést elismerő, de éltető erőforrást, mert sajnos nem tudunk zsidó fejjel gondolkodni – a szerk.).
Továbbá, olyan oktatási programok kidolgozására hívja fel a figyelmet, amelyek a "holokauszt tanulságait hozva fel példaként, a jövő nemzedékei számára támpontot nyújtanak a jövőbeni népirtások megelőzésére".
Jerusalem Post: a gázkamra sem tagadható
“A holokauszt, amely közel 6 millió zsidó meggyilkolásához vezetett, akik közül 1,5 millió gyermek volt, ami a zsidó nép egyharmadát teszi ki, más nemzetiségek, kisebbségek és más célcsoportok és egyének millióinak meggyilkolása mellett, örökre figyelmeztetés lesz minden ember számára a gyűlölet, a bigottság, a rasszizmus és az előítélet veszélyeire” – erősíti meg a határozat a Jerusalem Post Neokohn által szemlézett beszámolója szerint.
Ezután a holokauszttagadást úgy határozza meg, mint “olyan diskurzust és propagandát, amely tagadja a történelmi valóságot és a zsidók kiirtásának mértékét, amelyet a nácik és bűntársaik által a második világháború alatt vittek véghez és amely holokauszt vagy Soá néven ismert “.
“A holokauszttagadás kifejezetten minden olyan kísérletre utal, amely azt állítja, hogy a holokauszt nem történt meg, és magában foglalhatja a fő megsemmisítési mechanizmusok (mint például a gázkamrák, a tömeges lövöldözés, az éheztetés és a kínzás) alkalmazásának vagy a zsidó nép elleni népirtás szándékosságának nyilvános tagadását vagy kétségbe vonását” – folytatódik a szöveg.
Hozzáteszi, hogy a holokauszttagadás különböző formái az antiszemitizmus egyik kifejeződése. (Ezt az utolsó mondatot meghagytuk így, magyartalan "szépségében" – a szerk.)