A Gramsperger Gábor és Nagy Endre nevekhez köthető cégek mintegy 180 millió állami támogatást kaptak 2003 óta. Azonban ne higgyük azt, hogy csak a szocialistának nevezett neoliberális kultúrkommandó környékén folyik az állami pénzek ilyen szintű lenyúlása.

A narancsoldal sztárrendezője, Káel Csaba karrierjét is minimum furának nevezhetjük. Az első Orbán-kormány idején közismertté vált Happy End és Ezüsthajó cégek alapítója nem keveset tett azért, hogy a 2002-es választások idejére nem minden alap nélküli vádaskodások lehetőségéhez juttassa az MSZP-t.

S bár a komcsik ki is használták a kampányban a Káel és bandája által folytatott korrupciós ügyeket, Csabánk mégis elkerülte vitéz üvegszemű Keller László által folytatott, elszámoltatásnak látszó, valójában pénzvisszaszerző MSZP-s akciókat. Talán nem véletlenül, ugyanis Orbán kebelbarátja kitűnő kapcsolatokat ápol a liberális oldallal is, többek között egy Réz Andrásnak nevezett ritka tehetségtelen zsidó iskolájában is tanári álláshoz jutott.

Pedig igazán ritkaságszámba megy az olyan egykori fideszes, aki a 2002-es kormányváltás után is zsíros állásokhoz juthatott. Emlékszünk még a Millenáris egykori igazgatónőjére, akit Keller László emberei napokig tartottak előzetesben, és még a testüregeit is átvizsgálták, nehogy intim helyeire rejtette volna az Orbán-kormány millióit? A megalázó procedúrákon átesett Berkecz Máriával ellentétben az első Orbán-kormány idején állami pénzből Káel Csaba által készített Bánk bán című operafilm rendezőjét azonban semmilyen atrocitás nem érte. Szerepe lehet ebben annak a ténynek is, hogy az előbb említett Réz András cége rendezi az Apró Piroska által befolyásolt Szerencsejáték Rt. reklámfilmjeit, azaz ezekben a szerződésekben Réz András cége szerepel, ám a rendező kivétel nélkül Káel Csaba. Hogy Orbán hű katonája, a narancskultúra eme komisszárja mennyi közpénzt tehetett zsebre a 2002 és 2010 közötti kommunista diktatúra idején, az minden bizonnyal sokak számára érdekes adat lehet.

Nem túlzás Viktor-havernek, esetleg hű pártkatonának nevezni Káel Csabát, bár kétséges, hogy mennyire hűséges a párthoz, ha pénzről és főleg ha közpénzről van szó. Mindenesetre elgondolkodtató tény lehet, hogy Bayer Zsolt és Wermer András mellett ő volt az egyik legfuttatottabb kultúrsztár ’98 és 2002 között. És hogy miért elgondolkodtató? Nos, az eddigiekből is látszik, hogy a 2002-es kormányváltás sem rengette meg túlságosan a Bánk bán rendezőjének anyagi helyzetét, ám az üzlet csak ezután teljesedett ki. Továbbra is oktatott a Réz András nevű közismerten buta zsidó iskolájában, ám ami ennél is furcsább, hogy a Fidesz-imádattal nehezen vádolható Hiller István egykori kultúrminiszter a Művészetek Palotája igazgatójává nevezte ki. Mellékállás - mondhatjuk, ha nem lenne fölöttébb fura, hogy egy narancskatonát nevez ki a vörös partizán, ráadásul egy közpénzből jól megfizetett állásra. Hiába, na, Réz András vagy Apró Piroska jobb kapcsolatnak bizonyult, mint Orbán Viktor.

Ám Káelünknek ez sem volt elég: közös kft.-t alapítottak néhány liberális fideszessel együtt, a közpénzek jobbról történő lenyúlása érdekében. Ebben a kft.-ben olyan alakok gyűltek össze, mint Wermer András, a Fidesz '98-as kampányának vezetője, Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatója, Gyarmati László és felesége, akik egykor a hihetetlenül sokba kerülő Országjáró című lapot szerkesztették, amit az első Orbán-kormány idején minden postaládába bedobtak. Várhegyi Attila pr-cége aztán – sejthetően Viktort a háta mögött tudva – szerződést kötött a fideszes önkormányzatokkal, így történhetett, hogy tavaly ők nyerték el a pécsi Európai Kulturális Főváros projekt megnyitójának a rendezését. A tét pedig nem volt kicsi, közel egymilliárd forintot kaptak ezért a munkáért. Kérdés, hogy a pályázat sikeréhez volt-e köze annak, hogy a pécsi időközi választásokon egy fideszes nyerte el a polgármesteri széket? Orbánék erre biztos azt mondanák, hogy kizárt, és ezt most készséggel el is hisszük, ugyanis a liberális oldallal is kiváló kapcsolatokkal bíró Káelnek talán mindegy is volt, hogy milyen színű Pécs polgármestere. Az erről szóló korábbi cikkünkben furcsálltuk is, hogy mit keres a színpadon Hiller vagy Libajnai – most már értjük. A Művészetek Palotájának igazgató székébe való kinevezést meg kellett hálálni, és minden bizonnyal további érdekes adatok bukkannának elő, ha megvizsgálnák azt is: a Káelék által elnyert egymilliárdból mennyi került vissza a szocionisták zsebébe. Hihetetlennek tűnik, hogy a közpénzek eltüntetésében összejátszik a Fidesz és az MSZP-SZDSZ szörnyalakulathoz kapcsolható liberális értelmiség?

Nos, nem a pécsi eset lenne az első. Várhegyi Attila pr-cége például arra használta fel a fideszes önkormányzatokkal kötött szerződéseit, hogy a liberális Geszti Péter által szervezett Nemzeti Vágtán történő részvételre rábírja őket. Hogy mennyi pénzbe kerül az amúgy is súlyosan eladósodott önkormányzatoknak ezen az álnemzeti, liberális programon való részvétel, az jó kérdés, viszont az előzmények alapján biztosak lehetünk benne, hogy Várhegyi, Káel, Wermer – és ki tudja még, hány narancs-liberális – nem járhatott nagyon rosszul.

Az Orbán Viktor által vezetett narancsalakulat nemrég kétharmados többséget szerzett Magyarország alaposan megvezetett választópolgáraitól. S bár hazán gazdasága óriási problémákkal terhelt, az államunk gyakorlatilag a csőd szélén táncol, egyvalakinek jutott pénz, hogy filmet rendezzen. Ki nem találják, kedves olvasók. Naná, hogy Káel Csabáról van szó, aki most Munkácsy Mihály életéről rendezhet filmet, potom 3,3 milliárdból, azaz 12 millió euróból.

Mit szóljunk mindehhez? A legjobban talán az egyik kommentáló foglalta össze egy fórumhozzászólásban: „kezdődik”.

Nos, igen, kezdődik a milliárdokba kerülő nemzeti máz felturbózása.

(Folytatjuk)