Kárpátalja a rovásműveltség ápolásának egyik fontos központjává vált, hiszen már az ötödik településen, a tizenkettedik rovásos helynévtáblát avatták fel, ezúttal Csongoron. Kovács Béla, európai parlamenti képviselőnek a nemzeti íráskultúra melletti következetes kiállásán túl ki kell emelni a helyiek lelkesítő jelenlétét is, az avatásokon egyre többen jelennek meg.
A rovástáblák népszerűségének egyik fontos oka, hogy a magyarlakta településeken egy ideje egységes üdvözlőtábla fogadja az autósokat a bevezető utak mentén, amelyen az igényes kivitelű rovásos helynévtábláknak is sikerült helyet találni. Az azonos megjelenés megsokszorozza a Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtáblák által hirdetett üzenet erejét, vagyis a határoktól függetlenül egységes magyar nemzet létét.
A másik - talán még fontosabb - szempont, hogy szerencsére egyre többen ismerik fel: a székely-magyar rovás ugyanúgy része a magyar szellemi örökségnek, mint a magyar nyelv.
 Az avatás |
A csongoriak szép számban vettek részt az avatáson, amelyre a vasárnapi istentiszteletet követően került sor. Az avató közönség ifj. Pocsai Sándor, csongori református lelkésztől idézetet hallhatott a szentírásból, amelyben a bibliai fogságban lévőkhöz hasonlította az itt élők feladatát, teendőit: ahova születünk, ott kell kiteljesednünk. (Jer. 29.7)
Az Ezüstlánc-díjas Baksa Tibor, Csongor polgármestere az avatási beszédében kiemelte, hogy különösen fontos az európai parlamenti képviselő jelenléte, mert ő tettekkel bizonyít, s legalább ilyen kiállást kér attól a miniszterelnöktől is, aki - állítólag - lélekben tizenötmillió magyart képvisel.
Kovács Béla avatóbeszédében hangsúlyozta a közös, népeket is összekötő múltat: „A táblán alkalmazott rovás az egyik legősibb és legfontosabb szellemi kincsünk, olyan kulturális örökség, melyre mi magyarok méltán lehetünk büszkék, hiszen nem sok nép rendelkezik még ma is használatban lévő saját írásrendszerrel. A tágabban értelmezett rovásos íráscsalád ugyanakkor az egész emberiség kulturális öröksége is, hiszen egykoron összekötötte Kelet- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia népeit, melyek közül a legtöbb éppen a Kárpát-medence és a mai Ukrajna területén élt.”
A képviselő kiemelte a helyiekkel való kapcsolat fontosságát: „Én, az Európai Parlament képviselőjeként irodát nyitottam Beregszászon, ezért kiemelten fontos volt számomra, hogy Kárpátalja első rovásos helynév-táblája ott kerüljön felállításra. A jó példa, szerencsére hamarosan követőkre talált, és a magyarok lakta települések folyamatosan csatlakoznak a mozgalomhoz.”
 Kovács Béla európai parlamenti képviselő a helyi néptáncosok körében |
Miután a polgármester és a képviselő ezután leleplezte Csongor település rovásos helynévtábláját, a Rovás Alapítvány képviseletében Rumi Tamás üdvözölte a megjelenteket, aki rövid áttekintést adott a székely-magyar rovás történetéről. Kiemelte, hogy ősi írásunkat mindig és folyamatosan használták, s ennek megőrzésében döntő szerepe volt az egyháznak is, hiszen többek között Kájoni János, Bél Mátyás valamint Kárpátalja szülötte, Forrai Sándor is egyházi emberek voltak, s sok emlék maradt fenn a templomokban.
A település világi és egyházi vezetőjének a Rovás Alapítvány egy-egy könyvet adományozott, így a rovásos Bibliát már Csongoron is meg lehet nézni.
Zárásként a helyi műkedvelő néptánccsoporttól láthattunk táncrészleteket, majd a szűkebb delegációt szerény, de bensőséges vendégségbe hívta a polgármester. A délutáni barátságos focimérkőzésen ért véget a program, ahol újabb ötlet született meg: focicsapat-mezen is szerepelhetne rovás felirat…
A szervezést Kovács Dezső, mint Kovács Béla EP-képviselő beregszászi irodájának vezetője bonyolította, a táblák költségét megosztva, Baksa Tibor polgármester és Kovács Béla Európa Parlamenti képviselő állták.
 |
R.T.
