Egyiptomi fiatalok, muszlimok és keresztények, tüntetésre hívták az embereket. Facebookon és Twitteren keresztül szóltak ismerőseiknek, hogy 2011. január 25-én gyűljenek össze, és nyilvánítsák ki, hogy elegük van, nem értenek egyet a rendszerrel, amiben élnek. A Harag Napjára húszezer emberhez juttatták el a felhívást.
 |
2011. január 25-én a reggeli órákban a Midan–el-Tahrir (Szabadság tér) téren, Kairó belvárosában kétszázezer ember gyűlt össze. A Fiatalok Forradalma Kairóból indult, rövid idő alatt milliós nagyságúra nőtte ki magát, és más városokban is elkezdtek gyülekezni. A telefon és internet korlátozása sem tudta befolyásolni, hogy a nép egyre magabiztosabban adjon hangot az évtizedek alatt felgyülemlett haragnak. Az egyiptomi Mubárak elnök lemondását követeli a tömeg, a rendszerét szeretnék megbuktatni, továbbá, hogy vele együtt a családja és a kormány tagjai, illetve korrupt üzletemberei is távozzanak. A parlament feloszlatása, hatalomátadás, új parlamenti választás, az alkotmány átdolgozása a cél.
Mubárak és családjának jelenlegi vagyonát 40-70 milliárd USA dollárra becsülik. Összehasonlítva a világ leggazdagabb embereinek vagyonával, mely egyénenként 50 milliárd dollár körül mozog, elég tetemesnek mondható. Harmincévnyi uralkodása során negyvenmillió ember napi 1-2 dollárból kénytelen megélni Egyiptomban, teljes kilátástalanságban. Az egyre rosszabb körülmények mellett a szabadságjogokat törvényekkel korlátozták.
Mubárak elnöki pozícióba a 80-as évek elején került. Elődje Anwar Sadat jelölte őt meg helyetteseként. Anwar Sadatot 1981-ben meggyilkolták, miután aláírta a Camp David-i egyezményt Izraellel. Az egyezmény lényege, hogy Egyiptomot semlegesítsék az arab világban. A világ tizedik legnagyobb hadseregével rendelkező országot sikerült kivonni a közel-keleti konfliktusból. Ekkor került Mubárak pozícióba és elnöki székéből azóta mozdíthatatlan, Amerika és a Nyugat is meg volt vele elégedve. Aki jóban akar lenni az amerikai adminisztrációval, annak Izraelnek és a cionista gondolatoknak meg kell felelnie, vagyis ott, ebben a térségben Izrael érdekeit és biztonságát kell szolgálni. Mubárak ehhez nagyon értett, lásd, mit csinált Gázával, miután a Hamász demokratikus módon megnyerte a palesztin választásokat.
Olyan alkotmányt dolgozott ki, amely az ő és pártja érdekeit képviseli, a többi ember érdekeit figyelmen kívül hagyja. Az ötévente sorra kerülő választások eredményei hamisítva lettek, vagy egyszerűen megnehezítették más pártok részvételét. Közben a vezetők és a körülöttük lévő üzleti emberek milliárdosok lettek. Az egyiptomiak saját földgázukhoz világpiaci áron jutnak, Izrael ugyanezért a gázért a piaci ár 30%-áért jut. A legutóbbi választások idején pedig mindössze húsz ellenzéki került a parlamentbe. Mubárak elnöksége alatt új generáció nőtt föl, akikből előtört a harag.
 |
Több év külföldi tartózkodás után, 2010-ben hazatért Egyiptomba a Nobel-díjas, köztiszteletben álló Mohamed El-Baradei a bécsi székhelyű nemzetközi atomenergia-ellenőrző intézményből. Ő az első, aki Mubárakkal szemben indulna a 2011. szeptemberi választásokon.
Mubárak eközben fiát, Jamalt szeretné helyettesének kinevezni, illetve fiának szeretné átadni a hatalmat. Az alkotmány szerint a helyettes is indulhat a választásokon. A fiatalok viszont igaz választást szeretnének és az alkotmány alapos megváltoztatását. A forradalom üzenete egyértelmű: Mubárak és kormánya, egész köre azonnal távozzon. 30 évnyi uralkodás elég volt, felelősségre kell vonni őket, új alkotmányt kell kidolgozni, a vészhelyzet és ennek törvényeit meg kell szüntetni, új választási rendszer, reformok várnak bevezetésre.
2011 januárjában az USA és Izrael szerint Mubárak hatalma stabil, két hónapja Tunéziáról szintén így vélekedtek. Közben intenzív beszélgetés kezdődött befolyásos nagykövetek és El-Baradei között, hogy egymás érdekeit támogatva ő lehetne a következő elnök.
Egyiptomban 30 éven keresztül Amerika, Izrael és a Nyugat beleegyezésével uralkodott Mubárak, ezért nem kell csodálkozni, hogy arrafelé nem szeretik Amerikát, mert egyszerűen éveken át védelmezte ezeket az arab diktátorokat a néppel szemben. Nincs az ellenszenvnek vallási motivációja, napi 1-2 dollárból lehetetlenség megélni.
Vajon a többi arab országban felnőtt-e egy új generáció?
El-Falasztini – Kuruc.info
