Szeged - Közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken a Jobbik a Cserepes sori romákkal a szegedi városháza előtt. A Jobbik úgy gondolja: az emberek felől közelítve kell megoldani a „cigánykérdést". A város antiszegregációs tervében az áll, hogy húsz év alatt számolják fel a telepet - írja a Délmagyar, tőlük származik a cím is, alább a cikk többi része eredeti formájában.

Összefogott a Cserepes soriak ügyében a romákkal a Jobbik szegedi csoportja. Pénteken közös sajtótájékoztatót tartottak a városháza előtt. Korábban megírtuk: a telepen élők sokallják a lakhatás költségeit, azt mondják, egy 40 négyzetméteres lakás rezsije 40-50 ezer forint havonta. Szószólójuk, a LIFE Roma Egyesület vezetője, Czirok Péter levezette: ha nem fizetnek, az IKV felbonthatja velük a bérleti szerződést és végül utcára kerülnek a Cserepes soriak. Ellehetetlenítésük Czirok szerint a városvezetésnek azért állhat érdekében, mert a környéken épülő áruházak miatt ingatlanpiaci szempontból felértékelődött a terület.

Pénteken azt mondta, ha „normális összegű" volna a lakbér, a közös költség, azt mindenki megfizetné. A kérdésre, hogy inkább költöznének vagy maradnának, úgy válaszolt: van néhány család, akik csak cigánytelepen tudják elképzelni az életüket, de a többség normális körülményekre vágyik.

– A gettó nem alkalmas arra, hogy abban olyan új nemzedék nőjön fel, amelyik fogékony az integrációra. Egy kitaszított csoport nem lesz képes soha azoknak az elvárásoknak megfelelni, amit a többség számon kér – fogalmazott Czirok, aki szerint az integrált oktatásért a város már sokat tett, de a lakhatásért és a munkahelyteremtésért keveset. Kifogásolta azt is, hogy az önkormányzat nem tájékoztatja őket arról, hogy mi a terve a Cserepes sorral. Kedden mintegy kéttucatnyian ezért demonstrációt tartottak a városháza előtt.

Pénteken ugyanott Tóth Péter, a városi Jobbik elnöke közölte: Ö. Kovács Márton alelnökkel szerdán saját szemükkel győződtek meg a telepen élők körülményeiről. Tóth embertelennek nevezte azokat és hozzátette: a Jobbik mindig is úgy gondolta, hogy „foglalkozni kell a cigánykérdéssel".

– A Czirok Péternél töltött 4-5 óra egy féléves szociológiai tanulmánnyal ér fel. Az emberek felől szeretnénk megoldani a problémákat. Minden család körülményeit meg kellene vizsgálni. Néhányan a belvárosban is megállnák a helyüket, a többieket szétszórva kellene elhelyezni.

A magánéletben hogy viszonyul a romákhoz? – kérdeztük Tóth Pétert, aki a Jobbik vezetőjeként korábban többször beszélt például cigánybűnözésről. Úgy válaszolt: a szomszédja cigány ember, és nagyon jól kijönnek egymással.
 

Az önkormányzat a szeptemberi közgyűlésen fogadta el az antiszegregációs tervet, melyet kötelező volt készíteni a városrehabilitációs pályázatokhoz. A 64 oldalas tervben a Cserepes sorral kapcsolatban többek között az szerepel, hogy az önkormányzat 20 év alatt szeretné felszámolni a „szegregátumot" (a kifejezés azt jelenti, hogy a felnőtt lakosságnak több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik és több mint felének nincs rendszeres fizetése). Ennek érdekében a megüresedő lakásokba nem jelölnek ki új bérlőket, ahol vannak lakók, ott emelik a komfortfokozatot, az elköltözőket pedig integrált lakókörnyezetben helyezik el. A terv szerint 2009-től évente két lakást ürítenek ki, 2029-re pedig az összeset.