A 2006-os rendőri túlkapások miatt bíróság elé állított ávós vezetők tagadták a terhükre rótt cselekményeket, többen megtagadták, hogy vallomást tegyenek vagy kérdésekre válaszoljanak.
 |
A bíró a keddi tárgyalási napon Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány, Dobozi József harmadrendű, Mittó Gábor negyedrendű és Majoros Zoltán ötödrendű vádlottak meghallgatását tervezte. Már mindannyian eljöttek a rendőrségtől.
Bene a bírónak azt közölte, vallomás helyett nyilatkozatot tesz, tagadta a vádiratban szereplő bűncselekmények elkövetését. Mint mondta, 2006. szeptember 17-én és 18-án Brazíliában szolgálati úton volt, bár telefonon értesült a történtekről, hazaérkezve vette át az irányítást. Szerinte 2006 őszén olyan "zavargások" voltak, amelyekre nem volt addig példa, egy ilyen helyzet kezelésére szakmai hozzáértésre és tapasztalatra van szükség, de az utóbbival a magyar rendőrség nem rendelkezett, mert nem került korábban szembe ilyen eseményekkel.
Emiatt később intézkedett, hogy vizsgálják ki a történteket, erre bizottságot állított fel, az elkészült jelentést az országos vezetői értekezleten is megbeszélték, és az ügyészség is megkapta. A tapasztalatok alapján hosszabb távú intézkedési terv is készült. Azzal kapcsolatban, hogy miért azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene azt mondta: a rendőrség gyakorló és bevetési öltözékén 2006-ig nem szerepelt a szolgálati azonosító jelvény, és "a ruházat alkalmatlan volt a jelvények viselésére". Éppen ezért, amikor később feltették, "a műveletek közben sokszor leesett a ruhákról a jelvény".
Gergényi Péter szintén csak egy nyilatkozatot olvasott fel vallomás helyett. Eszerint 2006 szeptemberében a rendőrség személyi állománya, technikai ellátottsága nem volt felkészülve "ilyen durván törvénysértő, agresszív támadásra". A titkosszolgálatok semmilyen előzetes információt nem adtak, amit mi sem bizonyít jobban, mint Bene utazása, hiszen "ha a legcsekélyebb információval rendelkeztünk volna, a főkapitány nem utazott volna el". Gergényi elismerte, hogy a hatalmas túlerővel szemben az egységek "semmilyen eredményt nem tudtak elérni".
Gergényi nem ma már "nem tudja pontosan", mikor ment ki a Kossuth térre szeptember 18-án, "arra sem emlékszik", hogy Szabadfy Árpád ott mikor tett jelentést. Gergényi szerint korábban is többször előfordult, hogy különböző rendezvényeken megjelent, ez nem volt egyedi eset - volt, hogy járőrözési céllal is kiment az utcára. Arra emlékszik, hogy a tömeg azt skandálta, "Gyurcsány takarodj!", de más bekiabálásokra már nem. "Nem emlékezett" arra sem, hogy a rendőrség már eleve készült a tömeg feloszlatásra.
"Nem emlékezett" arra sem, hogy a parancsnoki törzs buszában volt-e tévé, amin az eseményeket követni lehetett volna. "Elképzelhető, hogy tévét csak az események után szereltek be a járműbe" - mondta. A magyargyűlölő zsidó "arra sem emlékezett", hogy egy híradós miért mondta azt, hogy a törzs buszában egy széken ülve ő irányította a biztosítást...
(HVG korrigálva)
Frissítés: A fenti beszámolóból kimaradt mondatok az MTI beszámolója alapján:
A 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni, ha akartunk volna - mondta Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a rendőri vezetők ellen indított büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A volt budapesti rendőrfőkapitány ezt a kialakult helyzettel indokolta, amit "a hihetetlen agresszív túlerőnek" tulajdonított.
 |
Gergényi Péter alaptalannak nevezte az ügyészség vádját, és úgy vélekedett, "nemhogy szándékos bűncselekményt nem követett el, de még gondatlant sem". Bene Lászlóhoz hasonlóan Gergényi Péter is rövid nyilatkozatot tett a bíróság előtt, kérdésekre pedig ő sem válaszolt.
 |
Bene László volt országos rendőrfőkapitány kijelentette, a 2006-os őszi események során "eleget tett vezetői kötelezettségeinek, és nem követett el bűncselekményt".
 |
A Fővárosi Törvényszéken a nyugalmazott rendőr altábornagy, elsőrendű vádlott azt mondta, 2006 őszén addig sosem látott eseményeket tapasztalt a rendőrség. Azt hazudta, a rendőrség az akkori eseményeket követően szembenézett a hibáival, rövid idő alatt képes volt kijavítani őket, és a folyamat azóta is tart. Hangsúlyozta: "az egész, megújulást hozó folyamat a nyilvánosság előtt zajlott".
 |
Leszögezte: úgy látja, hogy a vezetői kötelezettségeinek eleget tett. Elmondta, biztosan hozott olyan döntést, amit határozottabban kellett volna képviselnie, de "bűncselekményt nem követett el".
 |
