Teszteket azonban csak a regisztrált menedékkérőknél végeznek, és közülük sem szűrnek mindenkit, így azt továbbra sem lehet tudni, mekkora járványveszélyt jelentenek valójában.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál (OTH) elmondták: az idei első fél évben több mint 2700 szűrővizsgálatot végeztek el azoknál a határsértőknél, akik menekültstátusért folyamodtak.

Ezek 51 alkalommal zárultak pozitív eredménnyel. Jellemzően a következő fertőzésekre szűrik őket: tuberkulózis (tbc), HIV-fertőzés, szifilisz (luesz), hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapot, hepatitis B és C, lepra, illetve bőrparazita (tetű, bolha, atka). Csak trópusi körülmények között terjedő megbetegedésekre értelemszerűen nem szűrnek, olyan heveny fertőzésekre sem, amelyek az ideérkezésig már lezajlódhattak. Alapvetően a krónikus fertőzésekre van értelme szűrővizsgálatot végezni, illetve olyan megbetegedésekre, amelyek Magyarországon és a szomszédos európai országokban is előfordulnak – tették hozzá.

A tartósan itt tartózkodó bevándorlóknál a magyar állampolgárok esetén alkalmazható járványügyi intézkedéseket lehet elrendelni. A menekültstátusért folyamodók esetén a menedékjogról szóló kormányrendelet alapján a járási tiszti főorvos a járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatokat rendelheti el. Az elrendelt szűrések általában meghatározott betegségekre vonatkoznak, de a járványügyi helyzet alapján a járási tiszti főorvos más döntést is hozhat.

Fertőzésgyanúval eddig két esetben vittek kórházba nagyobb számban betolakodókat. A fővárosi Szent László Kórházba szállított félszáz fő többségét rövid idő alatt kiengedték, a bent tartott két betegnél sem igazoltak semmilyen kóros elváltozást a mikrobiológiai vizsgálatok. A Szegeden kezelt 18 gyerek közül egynél rotavírust azonosítottak, a többieknél "valamilyen bakteriális fertőzés okozhatott tüneteket".

A menedékkérők egészségügyi szűrése és orvosi ellátása is vállalkozási szerződés alapján történik a befogadóállomásokon és a menekültügyi őrzött befogadó központokban – erről már a belügyminiszter adott tájékoztatást. Pintér Sándor egy írásbeli képviselői kérdésre válaszolva közölte: orvost főállásban egyik szervezeti egység sem alkalmaz, viszont július 15. óta egy közegészségügyi és járványfelügyelő is szolgálatát teljesít a bicskei befogadóállomáson.

A Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint a befogadóállomásokat működtető Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal augusztus 18-ig meghosszabbította annak a közbeszerzési eljárásnak a határidejét, amelyet háziorvosi, házi gyermekorvosi, nővéri szolgáltatásra és telefonos segítségnyújtásra írtak ki a bicskei, a vámosszabadi és a nagyfai befogadóállomásokra. A kizárólag járványügyi feladat ellátásával kapcsolatban tervezett tenderkiírás pedig még nem jelent meg.

(NG nyomán)

A Szeged Ma is beszámol a fenti hírről, hozzátéve az alább olvasható helyi jellegű információkat.

Július 9-éig 6660 embert láttak el a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségen létesített egészségügyi áteresztő pontján. A tapasztalatok szerint sok gyermek alultáplált, szűrtek ki fertőző betegeket is.

Akkor hat orvos – háziorvosok, igazságügyi orvosszakértő, továbbá háziorvos- és igazságügyi szakértő rezidensek – és négy felcser teljesített szolgálatot a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség egészségügyi áteresztő pontján, ahol azóta bővítették az egészségügyi személyzet létszámát.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatott, hogy általános megbetegedéseket, így például megfázást, tüdőgyulladást, magas vérnyomást és cukorbetegséget szűrtek ki, találkoztak már egy-két esetben tbc-s, HIV-es, bárányhimlős, maláriás, továbbá hepatitis megbetegedéssel is, de gyakoribb a rühesség.