"A holokauszt nemzeti ügy, hiszen a nemzet testéből szakították ki több százezer honfitársunkat" - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán, a "holokauszt magyarországi áldozatainak" emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten.
Nagy István a Holokauszt Dokumentációs Központban (HDK) hazudozott és alázkodott, hogy milyen mértékben, azt jól mutatja az alábbi idézetgyűjtemény az MTI jóvoltából:
- A magyar társadalom máig nem heverte ki a holokauszt emlékét, azt, hogy egy elfajzott ideológia nevében brutális és értelmetlen módon rabszolgasorba döntötték és megfosztották az életétől több százezer, a magyar közösséghez hű honfitársunkat.
- A magyar zsidó emberek a századok során vagyonukat és életüket áldozták a magyar szabadságért, magyar honfitársaikkal együtt harcoltak a csatatereken az 1848-49-es szabadságharcban és az I. világháborúban is.
- A holokauszt az a tükör, amelybe nem lehet följajdulás nélkül belenézni. A tükörből visszanéző arctól pedig megkérdezhetjük, hogy megteszünk-e mindent azért, hogy többé ne ismétlődhessen meg a borzalom, és érezzük-e ma is a felelősségünket elődeink bűneiért.
- Máig marja a nemzet lelkiismeretét, hogy honfitársait átengedte egy olyan idegen hatalomnak, amely példátlan embertelenséggel elpusztította őket.
Ez is lehet az oka, hogy "mi, magyarok mindennél többre tartjuk a békét, és nem akarunk soha többé idegen hatalmak marakodásának áldozatául esni". Hozzátette: ma Magyarország biztonságos ország, ahol zsidók és "nem zsidók" is békében élhetnek.
A kormány minden helyzetben elítéli a zsidó népet ért gyűlöletet, üldözéseket és antiszemita megnyilvánulásokat.
"A mi feladatunk, hogy olyan Magyarországot építsünk, ahol soha többé nem fordulhat elő, hogy az állam nem védi meg polgárait", és ahol a jövő nemzedékei úgy nőnek fel, hogy a múlttal való szembenézést a nemzeti emlékezet részeként élik meg - hangoztatta Nagy István.
Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt: "78 év távlatából is felfoghatatlan, hogyan foszthattak meg embereket mindenüktől, emberi méltóságuktól és végül az életüktől is csak azért, mert zsidók voltak". "Hogyan válhatott egy néhány évvel korábban befogadó országban zsidóellenessé a közhangulat, hogyan nézhették az emberek közönyösen, olykor kárörömmel, ahogy elhurcolják szomszédaikat, munkatársaikat". Hozzátette: e kérdésekre külön-külön megvannak a válaszok (de ők persze soha nem lennének hajlandók őszintén válaszolni e kérdésekre - a szerk.), "az összkép, a holokauszt tragédiájának teljessége mégis felfoghatatlan és talán feldolgozhatatlan". "A múlt itt van velünk és hat ránk", és e hatás mérsékléséhez sokat és keményen kell dolgozni.
"Az emlékezés és emlékeztetés mellett az egyik legfontosabb feladat fellépni a világszerte terjedő antiszemitizmus és minden embertelen tett ellen, különösen most, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában ismét fegyverek ropognak, amikor ismét féltenünk kell életünket, biztonságunkat" - tette hozzá Grósz Andor.
Korábban írtuk: