Jelenleg a tűzoltóságnál már nem a működőképesség fenntartása a cél, hanem a működőképesség látszatának fenntartása. Olyan szintű a 10%-nak hazudott létszámhiány, hogy például a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság beavatkozó állományából több mint 190 fő hiányzik, és ez a szám napról napra nő. Megközelítőleg 5-6 kerület tűzoltó létszámáról beszélünk. Jelenleg ott tartunk, hogy azért nem lehet a káresetek alkalmával fokozatot emelni, tehát erősítést kérni, mert nincs.

Mégis akkor hogyan is működik még egyáltalán az ország tűzvédelme?

Hazugságokkal, hamisítással és szabotázzsal. Azt a maroknyi embert, aki még mindig állományban van, szétszórják a szereken. Egy 6 fős fecskendőn már csupán 4-5 ember teljesít szolgálatot, de csak 2-3 foglalkozik ténylegesen tűzoltással/életmentéssel. A létszámhelyzetre való tekintettel a felsővezetés teljesen működőképes szereket vonulásképtelennek minősít. Nagy trükk még egy azon embert beosztani két különböző szerre, mert így elméletben ki lehet adni a szolgálatot. Balesetet szenvedtél és kéne egy komolyabb felszereléssel rendelkező mentőszer? Majd 40-50 perc múlva odaér a szomszéd megyéből. Addig tarts ki!

Nincs létszám, a szolgálatot pedig az év 365 napján el kell látni, de egyetlen egy túlóra sincs a tűzoltóságon. Mindezt úgy, hogy egy tűzoltó 8 órával többet dolgozik egy héten átlagosan, mint egy civil. Hogyan lehetséges ez!? Úgy, hogy nálunk „túlmunka” van. Ami ugyanaz, mint a túlóra, csak töredék összeggel fizetik ki. Félévente több száz óra többletmunkára kötelezik parancsba a tűzoltókat minden parancsnokságon. Ez olyan, mintha az Ön főnöke elvárná, hogy minden hétvégén kötelezően dolgozzon a 40 órás fizetésért. Ön például tudta, hogy a tűzoltók nem kapnak veszélyességi pótlékot, vagy hogy a gépjárművezetők kb. 2000 Ft többletpótlékot kapnak havonta?

A tűzoltófizetésből családot eltartani vagy egyről a kettőre jutni nem lehet. Mindenki másod- és harmadállásban dolgozik, sokszor természetesen bejelentés nélkül. Ön tudta, hogy tűzoltó nem dolgozhat tűzvédelemi szakterületen, mert összeférhetetlen? Egyáltalán, hogy várható el egy tűzoltótól, hogy kipihent, életmentésre alkalmas állapotban jelenjen meg szolgálatban, ha 3 műszakot nyomott le a két szolgálat között?

Ön tudta, hogy mit jelent az eltörölt korkedvezményes nyugdíj? 64 éves öregemberek fognak a nyolcadikon lakástüzeket oltani. Miközben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a 65 év felettieket segítséggel mentendőnek minősíti. Tehát egyik nap még mész tüzet oltani, másik nap pedig önálló menekülésre képtelen vagy.

Előmenetel teljes mértékben urambátyám-rendszerben dől el. Nem számít sem végzettség, sem szolgálati idő. Csak az, hogy ki az ismerősöd, és mennyire vagy politikailag megbízható.

Szomorú tény, hogy 8, 10, 12 óráig tartó, legnagyobb besorolású tüzeknél (pl. erdőtüzek) alkalmával a lakosság és a civil szervezetek látják el a tűzoltókat étellel és vízzel és az önkéntes tűzoltók már nélkülözhetetlenek az ilyen jellegű tűzeseteknél. Nélkülük nincs elég beavatkozó állomány.

2012-ben megszűnt az önálló tűzoltóság és beolvasztották a katasztrófavédelembe. A régi rendszer helyett egy új, több lábon álló életpályamodellt ígértek meg. Ebből egy fizetésemelés valósult csak meg, amit már rég elinfláltak. Minden tűzoltó tisztában van azzal a tragikus ténnyel, hogy nem a hivatásából fog nyugdíjba vonulni. Ez a morált hihetetlen mértékben rombolja, a tűzoltó hivatást jövőképtelenné teszi. Ha a tűzoltó fizikailag, egészségügyileg vagy mentálisan alkalmatlanná válik, kirúgják.

A katasztrófavédelem felső vezetése tisztában van a helyzettel, de a 2012-es átalakulás minimálisra csökkentette a tűzoltó végzettséggel rendelkező felső vezetők számát, a tűzoltási és kárelhárítási tapasztalattal rendelkezők pedig szinte eltűntek a vezetésből. A tudásbéli hiányosságok, a feltétlen lojalitást elváró vezető-kiválasztó rendszer megölte a kreativitást, és a problémával szembenéző és az azt megoldó képességet. Már csak a valóság tagadása és a számokkal való adminisztratív trükközés maradt. Nem véletlen, hogy a vonulós tűzoltók bizalma a felső vezetéssel szemben nullára csökkent. Minden korkedvezményes nyugdíjba vonulót tudna a katasztrófavédelem hasznosan és értelmesen foglalkoztatni az öregségi nyugdíjig, de erre nincs akarat, sem képzés és rendszer kialakítva, ezért marad az utcára dobás. Ezért egyre többen vannak azok, akik erejük teljében, amikor még képesek váltani, elhagyják a hivatásukat. Nincs utánpótlás, ezért folyamatosan csökken a létszám, nő a túlterheltség és még több ember távozik. Elérkeztünk oda, hogy szembesülni kell a kegyetlen ténnyel: az elégtelen felszerelés, létszám, fizikai, mentális állapot, képzettség fogja eldönteni azt, hogy a bajba jutott állampolgárnak milyenek a túlélési esélyei. Szó szerint életbevágó, hogy a meglévő létszámot megtartsuk, fiatalokat toborozzunk és visszacsábítsuk a leszerelteket. Ennek nincs más útja, mint a megbecsülés: ha a tűzoltók fizikai, szellemi erejüket és egészségüket a társadalomért áldozzák, ezt a társadalom viszonozza, és megnyomorodásuk esetén nem hagyja őket cserben és lehetőséget ad arra, hogy korkedvezményesen nyugdíjba vonulhassanak.

(a szerző vonulós tűzoltó)