Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda éjjel benyújtotta a parlamentnek a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez az a Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által kidolgozott jogszabály, amivel a Fidesz eszközöket adna az önkormányzatoknak, hogy korlátozhassák, ki költözhet be a településükre.
 Fotó: Jászai Csaba / MTVA |
Érdekes része a javaslatnak, hogy miközben azt írja, hogy „a jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni”, azt is írja, hogy „az egyes betelepülő csoportok előnyben részesítése vagy egyes csoportokra eltérő feltételek megállapítása” önmagában még nem jelenti ennek az előírásnak a megsértését, írja a 24.
A tervezet szerint az önkormányzat a törvény keretei között szabadon dönt a kívánt lakosságszámáról és a jogvédelmi eszköz igénybevételéről. Azonban csak évente egyszer változtathatja meg a betelepülést szabályozó tartalmi feltételeket.
A betelepülőkre vonatkozó tilalom nem terjed ki arra, aki
- a településről származik vagy egy helyi lakos hozzátartozója,
- életének első 10 évében maga vagy valamelyik hozzátartozója legalább 1 évet a településen élt,
- állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, és munkavégzés miatt költözik a településre,
- elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált,
- lakáscélú állami támogatással szerzett ingatlant (ilyen a csok plusz),
- egyházi alkalmazott,
- a településen tanul,
- a településen hitéleti, egészségügyi, sport-, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.
A tervezet szerint az önkormányzat csak akkor alkalmazhatja a jogvédelmi eszközöket, ha rendeletben megállapította a kívánt lakosságszámot, és a lakosságszám elérte vagy meghaladta ezt a számot. A lakosságszámot külön településrészeken is meghatározhatja az önkormányzat. A kívánt lakosságszám nem lehet kevesebb, mint a településre vonatkozó, KSH által közzétett 2025-ös lakosságszám.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy milyen eszközök vannak az önkormányzatok kezében. Ezek közé tartozik, hogy az önkormányzat az elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatja a beköltözést.
Az elővásárlási jog első körben az önkormányzatot illeti meg, de a telekszomszédnak és a település bármely másik lakója számára is biztosítható.
Az önkormányzat továbbá rendeletben előírhatja, hogy a betelepülő egyáltalán nem, vagy csak feltételekkel szerezhet lakcímet a településen. Utóbbi esetben előírhatja, hogy a betelepülő
- „valamely észszerű előzetes feltételnek feleljen meg”, vagy
- „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen”.
Emellett az önkormányzat adófizetési kötelezettséghez is kötheti a betelepülést. Ezt az eszközt a helyi adókról szóló törvény szerint alkalmazhatja.
A jogvédelmi eljárást a betelepülni szándékozó kezdeményezi, és a képviselő-testület folytatja le. A betelepüléshez szükséges feltételek fennállását a betelepülőnek kell bizonyítania. Az eljárás határideje 30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbítható. A döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani.
Fontos része a törvényjavaslatnak, hogy annak megsértése esetén szankciókat szabhat ki az önkormányzat:
- ha a betelepülő ingatlanszerzésére az e törvény szerinti előírások megsértésével kerül sor, az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis.
- Az önkormányzat a lakcímbejelentéssel összefüggő jogellenes betelepülés esetén kezdeményezheti a betelepülő lakcímbejegyzésének törlését.
- A jogellenes betelepülés esetén bírság szabható ki.
