Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülését követően. Az ülésen téma volt a magyar–ukrán kémügy, amely során Ukrajna történetében először leplezhetett le egy magyar katonai hírszerzéshez tartozó ügynökhálózatot, mire válaszul Magyarország kiutasított két ukrán kémet.
A 444 tudósítása szerint Kocsis azzal kezdte, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat 50 évre titkosítják, ezért csak olyan dolgokról tud beszélni, amiket nem titkosítottak. Azt mondta, a magyar szolgálatok már régóta érzékelnek intenzív tevékenységeket az ukrán szolgálatok részéről. „A magyar fél ezzel szemben nem kezdeményezett aktív lépéseket. Az ukránok politikai célú lejáratókampányt végeznek. Nem egyeztettek a szolgálatok közötti csatornákon, ezért Magyarországot válaszlépésre kényszerítették. A válaszlépések a polgári szolgálatok információi alapján születtek.”
Kocsis szerint a Tisza Párt politikusai megtámadták a honvédelmi minisztert, azzal, hogy nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf többek közt azt mondta, hogy „szakítunk békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Ezzel Kocsis szerint Ruszin-Szendi Romulusz az ukránok kezére játszott. Pár órával később ugyanis kihozta az ukrán sajtó azt a felvételt, amelyet a magyar kémek elfogásáról már egy hónappal korábban elkészített.
Kocsis arról beszélt, hogy május 9-én, a videó közzétételekor a magyar titkosszolgálat összekötőjét behívták Kijevben, de semmi tájékoztatást nem kapott arról, ami akkor éppen a nyilvánosságban történt. Ez a nemzetbiztonsági kapcsolatokban teljesen példátlan. Kocsis szerint ebből is látszik, hogy nem komoly ügyről, hanem egy lejáratóakcióról van szó.
Kocsis megnevezte a két kiutasított ukrán hírszerzőt, Juroj Kenicsit és Dmitro Kisfalusit. Emellett megnevezett egy harmadik személyt is, Szerhij Alexandronovot. Előbbi két férfiról a Telex közölt cikket, amelyből kiderült, hogy egyikük célpontja az az orosz Hilarion metropolita volt, aki a háborúpárti Kirill moszkvai pátriárka bizalmi embere. A KGB-s múlttal rendelkező, az orosz–ukrán háborút nyíltan támogató Kirill volt az, akit az EU szankcionált volna, de Orbán Viktor ezt megakadályozta a vallásszabadságra hivatkozva.
Kocsis azt mondta, a kiutasítások után a magyar szolgálatok fokozták a felderítő tevékenységüket. Szerinte eközben egy befolyásolási kísérlet is zajlik, ami összefüggésben van a történtekkel. Erre szerinte nem csak a kronológia a bizonyíték. „A cél, hogy Magyarországot rossz fényben tüntessék fel a nemzetközi színtéren.”
Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, hogy Ruszin-Szendi ukrán kapcsolatrendszerének elemzése most is zajlik. Bekérték a NATO-tól a NATO-ülések anyagait. Ruszin-Szendi 4 ilyen vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. A lefolytatott vizsgálat alapján 3 megállapításra jutottak.
- Ruszin-Szendi a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, ukránbarát álláspontot képviselt.
- Egyetlen alkalommal sem képviselte a háborúellenes narratívát.
- A mandátumával ellentétesen nem ismertette a magyar aggályokat.
(24)
