Hozzáértők tudására alapozva tudom azt mondani, hogy az Európai Unió új költségvetésének 20-25 százaléka Ukrajnának menne – ezt Orbán Viktor mondta a magyar közszolgálati rádiónak adott szokásos péntek reggeli nyilatkozatában, írja a Magyar Hang.
A lap megjegyzése szerint nehezen értelmezhető, honnan szedi ezt a számot a kormányfő: az Ukrajnának szánt százmilliárd euró – amely nem jelentősen több annál az összegnél, amit ebben a költségvetési ciklusban kap a megtámadott ország – az uniós költségvetés hozzávetőleg 5 százaléka.
A kormányfő szerint a költségvetéssel szerinte az a baj, hogy nincs valós stratégiai alapja, inkább arra kellene válaszolnia, hogy milyen célokat akarunk elérni. „Ennek a költségvetésnek egyetlen célja van, hogy ravaszul, leplezetten Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba” – mondta Orbán, aki szerint nem tagsági, hanem együttműködési viszonyt kell kialakítani az ukránokkal. Rátért arra, hogy nem derül ki, miért veszik el a pénzt az európai mezőgazdaságtól.
„Nem lehet az élő húsba csakúgy belevágni” – jelentette ki Orbán, aki szerint ez a költségvetés nem fogja túlélni, szerinte azt nem fogják elfogadni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Jelennek nyilatkozó Kökény Attila, regeneratív mezőgazdasági tanácsadó szerint épp ellenkezőleg: az uniós javaslat jelentős irányváltást tartalmaz, hadüzenetet fogalmaz meg a hatalmas agrárcégek felé, miközben azokat segítené, akik a földből akarnak megélni. Márpedig – mondta – a támogatni tervezett 450 hektár alatti kisbirtokokból, észszerű gazdálkodás esetén, meg lehet élni. Szerinte ezzel a költségvetési tervezettel valóban növelni lehet a vidék életképességét, vagyis a valódi gazdák inkább örülhetnek neki.
Orbán Viktor szerint Ukrajna EU-s csatlakozása olyan lenne, mint a migráció: ha felvettek egy országot, azután már nem lehet kitenni. Arról a kormányfő nem tett említést, hogy az uniós tagállamok többségének épp ez a problémája jelenleg Magyarországgal (persze egy szívüknek kedvesebb kormányt nyilván azokkal keblükre ölelnének, ahogy Lengyelország esetében is tették Tuskékkal, akik a feltételek sikeres teljesítése nélkül is megkapják az uniós pénzeket – a szerk.). – Onnantól kezdve az ő gazdasági problémái a mi gazdasági problémáink lesznek – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: Ukrajna nincs abban az állapotban, hogy egy tagsági jogviszonyban modernizálni lehessen a gazdaságát.
Orbán Viktor összegzése: ez a reménytelenség költségvetése, hiszen átgondolatlan célokat akar megfinanszírozni, a stagnálásra rendezkedik be, az ambíciószintje pedig alacsony. „Csináltam néhány költségvetést, amikor a költségvetésben a tételeket idetolom, odatolom, mindenféle hókuszpókusz van benne, akkor ott valami disznóság van” – jelentette ki.
– Meglepetést okoztunk Brüsszelben – válaszolta a miniszterelnök a Kárpátalján meghalt Sebestyén József ügyére vonatkozó kérdésre. Orbán szerint nem egyedi esetről van szó, ahogy fogalmazott: „Valójában embervadászatról van szó!” A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Sebestyén európai állampolgár is volt, „innen támadunk”, mert szerinte egy általános gyakorlatról van szó a szomszédban, ami ellen emberi jogi szankcióval kell fellépni. Erre hivatkozva kívánja Magyarország rávenni az Európai Uniót, hogy három ukrán vezetőt felvegyenek az Unió szankciós listájára. „Sebestyén József mi vagyunk” – szögezte le Orbán, aki szerint szomorú, hogy vannak pártok, amelyek a magyar-ukrán vitában mindig a külföldnek adnak igazat, s úgy vélte: ezt a hagyományt követi a Tisza és a DK is.
Ami a magyar gazdaságot illeti: Orbán Viktor szerint az Otthon Start program attól más, mint a devizahitel, mert forintalapú. „Még Matolcsy Györgynek köszönhetően mentettünk ki embereket ebből”, mondta Orbán, aki szerint a kormány csak a lehetőséget nyitja ki, és biztatta a fiatalokat, hogy fontolják meg a lehetőséget. „Én áttörésnek érzékelem, mert olyan számításokat látok, hogy biztosan mondhatom, hogy ez egy részleteiben kidolgozott, kimunkált javaslat” – mondta.
Orbán közölte, hogy egy a bankokkal és az építőipari szereplőkkel is egyeztetett javaslat van az asztalon, szerinte a program az építőiparra is nagy hatással lesz. „Ha megépül 10 ezer lakás, az a gazdasági teljesítményben egy százalékos is növekedést hozhat. És könnyen lehet, hogy 30-50 ezer lakás is megépülhet, bár nem csak újépítésű lakásokra lesz igénybe vehető a hitel” – tette hozzá.