A döntés a Tanács szerint szükséges ahhoz, hogy megszűnjön a harmadik országbeli webáruházak versenyelőnye, és hogy elejét vegyék annak a tömeges vámkerülési gyakorlatnak, amelynek következtében az importált csomagok akár 65 százalékát is szándékosan leárazzák, hogy megússzák a vámokat.

A rendszer visszaélései környezeti problémákat is okoznak, mivel a kínai kereskedők jelentős része külön csomagokra bontja a szállítmányokat: a Bizottság adatai szerint 2024-ben az összes 150 euró alatti e-kereskedelmi küldemény 91 százaléka Kínából érkezett.

Ez nagyrészt az olyan filléres bevásárlást ígérő portáloknak köszönhető, mint a Temu vagy az Alibaba.

A hosszú távú megoldás akkor lép életbe, amikor működni kezd az új, uniós vámadatközpont, amely 2028-ra várható. Ez a digitális platform teszi majd lehetővé, hogy a vámhatóságok tételesen, csomagonként számítsák ki a vámot, és a kis értékű küldeményekre is teljes körűen alkalmazzák az uniós vámjogot.

Mivel azonban a probléma gyors beavatkozást igényel, a miniszterek vállalták, hogy már 2026-tól ideiglenes, egyszerűsített rendszerrel szedik be a vámot addig is, amíg a központ teljes kapacitással működik.

Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője a délelőtti sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy az uniós intézmények előtt két különálló dosszié fut: egyrészt egy egységes uniós kezelési díj bevezetése, amelyről jelenleg trilógusok zajlanak, másrészt a 150 eurós vámmentességi küszöb eltörlése. Gill azt mondta, hogy a tagállamok nyilatkozata az Ecofinből származik, de „a Bizottság nem kíván előzetes értékelést adni”, amíg a miniszterek le nem zárják a megbeszélést. Hozzátette, hogy a kezelési díj és a vámküszöb eltörlése „két külön folyamat”, és nem szabad összekeverni őket.

Azt viszont megerősítette, hogy az Európai Bizottság korábban legalább 2 eurós külön vámtétel kivetését javasolta az alacsony árú csomagok esetében.

A szóvivő részletesen kitért arra is, miért vált sürgetővé a reform. Elmondása szerint a Bizottság szerint tavaly 4,6 milliárd csomag érkezett az EU-ba, és az adat „továbbra is meredeken emelkedik”, ami „új típusú terhelést” jelent az uniós vámrendszerre. Gill hangsúlyozta, hogy a cél egy olyan rendszer létrehozása, amely „egyenlő versenyfeltételeket teremt”, és kezelni tudja a kis értékű csomagok tömeges növekedését. Arra a felvetésre, hogy mi gyorsul most fel — a sajtóban többször említett, 2026 novemberére tervezett két eurós kezelési díj-e vagy a vámküszöb eltörlése —, Gill azt mondta, hogy a díjra vonatkozó tárgyalások egy külön jogszabály keretében zajlanak, míg a vámküszöb eltörlése a Tanács mai ülésének témája.

A trilógusok várható menetrendjéről Gill azt közölte, hogy szerinte „az a szándék”, hogy a tárgyalásokat még az év vége előtt lezárják. Úgy fogalmazott, hogy ha ez sikerül, az egységes kezelési díj 2025 harmadik vagy negyedik negyedévében léphet életbe, de hozzátette, hogy ezt az információt „még ellenőrizni kell”. Kiemelte, hogy a Bizottság a társjogalkotóktól további elköteleződést vár a gyors lezárás iránt.

A csomagokból származó bevételek már részei a 2028-2034-as hétéves ciklus közös uniós költségvetésének, amelyek egy része az EU saját kezelésébe kerülhet.

(Portfólió)