Hatályon kívül helyezte a Budapesti Nyomozó Ügyészség saját határozatát, amellyel elutasította a Magyar Polgári Szalon alapító tagjának Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánya ellen tett feljelentését. A nyomozás elrendeléséről szóló új döntést a feljelentő Kalmár László alias Krokó tanár úr panaszának megvizsgálása után hozták meg – derült ki a Hír TV-nek eljuttatott dokumentumból.

Kalmár azért fordult az ügyészséghez, mert álláspontja szerint a budapesti rendőrfőkapitány közérdekű adatokkal való visszaélés bűntettét követte el, amikor az október 23-i brutális fővárosi tömegoszlatást követően letagadta Bene László országos rendőrfőkapitány határozatát, amelyben engedélyezte a rendőröknek az azonosító jelvény mellőzését. Emlékezetes: Gergényi azt állította, hogy a jelvények lehullottak az egyenruhákról.

A feljelentés egy másik pontja Bene László országos rendőrfőkapitány ellen irányult. Az ő esetében a Magyar Polgári Szalon alapítója hivatali visszaélés és hivatali személy által elkövetett bűnpártolás bűncselekménye elkövetésének megállapítását kérte, ám Bene ügyében továbbra sem indít nyomozást az ügyészség.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Hír TV híradását megelőzően annyit mondott el a Magyar Nemzetnek: befejezte a tanúkihallgatások első körét a szeptember–októberi rendőri túlkapásokat vizsgáló Budapesti Nyomozó Ügyészség, amelyek során elsősorban a feljelentőket, panaszosokat hallgatták meg. Hozzátette: több mint 170 ügyben nyomoznak bántalmazás hivatalos eljárásban vétség miatt. Bár ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés lehet, még egyetlen gyanúsított sincs.

Ennek legfőbb oka, hogy az ártatlan járókelőket, időseket, külföldieket brutálisan bántalmazó rendőrök mindegyike símaszkot viselt, azonosító jelzést viszont nem, bár ez utóbbit a rendőrségi törvény egyértelműen előírja. Az október 23-i véres rendőrroham után Bene László országos rendőrfőkapitány ígéretet tett arra, hogy a rendőrök sisakján a jövőben lesz azonosító jelzés, azonban november 4-én, illetve legutóbb szerdán, a Kossuth téri demonstráció idején ennek az ellenkezőjét lehetett tapasztalni.

A kérdésre, hogyan azonosítják majd be a bűncselekményeket elkövető símaszkos, azonosító nélküli rendőröket, Morvai elmondta: a tanúvallomások, a videofelvételek és a fotók alapján először megpróbálják beazonosítani a pontos helyszínt és időpontot, majd ez alapján kiderítik, mely rendőri egységek teljesítettek ott szolgálatot. Ezután a rendőri egységek vezetőit, szakaszparancsnokokat hallgatják ki, vagy kérnek tőlük írásban tájékoztatást, és remélhetőleg az ő segítségükkel kideríthetik, hogy kik követték el a bűncselekményeket. Emellett szükség esetén szakértőket vonnak be, akik a testfelépítés és a szem alapján azonosíthatják be az elkövetőket – közölte a szóvivő.

Az ügyészség januárban kezdi meg a rendőrségi vezetők tanúkénti kihallgatását. Emlékezetes, Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) parancsnoka a közelmúltban két beosztottja ellen feljelentést tett, egy ellen pedig fegyelmi eljárást indított az október 23-i rendőri fellépés miatt.
Eközben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) továbbra is kordonokkal lezárva tartja, és „műveleti területnek” tekinti a Kossuth teret, holott számos szakértő szerint ez a jogi fogalom nem létezik. A BRFK sajtóosztályán lapunknak azt mondták, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány az intézkedést a „szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásáig hosszabbította meg”.

Kontrát Károly, a Fidesz által létrehozott dokumentációs központ vezetője elmondta: több mint ezer bejelentés érkezett eddig hozzájuk az október 23-i brutális rendőri fellépéssel kapcsolatban. Hangsúlyozta, továbbra is minden jogi segítséget megadnak az áldozatoknak és a károsultaknak. A fideszes politikus szerint jogellenes, hogy a rendőrök nem viselnek azonosítót, mint ahogy a „műveleti területre” való hivatkozás is az, hiszen ilyen jogi fogalom nem létezik. – Hogyan lehetne elvárni az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha a rendőrök nem tartják be a jogszabályokat? – tette fel a kérdést Kontrát Károly.

Szili Katalin, a parlament elnöke a napokban bejelentette: azt kérte Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztertől, ha lehetséges, csökkentsék a „műveleti területet” a Kossuth téren. Ehhez képest a tárca sajtóosztályán arról tájékoztatták a Magyar Nemzetet, hogy a házelnöktől eddig nem érkezett ilyen megkeresés.