A Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó terveinek elkészítésére és megvalósítására kiírt tenderen a Ke-Víz 21 Zrt., a Kötiviép’B Kft. és Közgép Zrt. alkotta konzorcium nyert – derül ki a Közbeszerzési Értesítő hétfői számából.

A hirdetmény szerint a szerződés összértéke 11 milliárd 298 millió 25 ezer forint. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az erről szóló szerződést április 20-án meg is kötötte a nyertesekkel. A nyertes konzorciumon kívül még az A-Híd Építő Zrt. adott be pályázatot.

A konzorcium tagja a Kötiviép'B Kft, amely a DPA Holdingon és az Euroaszfalton keresztül Dunai György érdekeltségébe tartozik. Dunainak számos útépítéssel foglalkozó cégben van érdekeltsége, az egyik korábbi cége, a Betonút neve a Kulcsár-ügyben is előkerült, millárdokat veszítettek a bróker ügyletein. A konzorciumban résztvevő Kötiviép'B kisebbségi tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és azon keresztül a magyar állam, illetve egy szolnoki cég, az R+5 Építőipari Kft. A hirdetményből kiderül: a tározó építésébe alvállalkozóként bevonják a Békés Drén Kft.-t, amellyel az egyforintos elírás miatt elbukott kondorosi tenderen is együtt indult a Közgép, illetve a főleg útépítésekről írt Colas Hungária Zrt.-t.

A beruházás része a Tisza szabályzásáról szóló Vásárhelyi-tervnek, amelyet még 2003-ban fogadtak el. A programban többek között vidékfejlesztés, infrastrukturális fejlesztés, illetve tározók építése is szerepel. Ennek részeként a tiszaroffi és a cigándi tározó már elkészült. A Hanyi-Tiszasüly és a nagykunsági tározó várhatóan jövőre készül el. A beregi tározóra jelenleg még nincs kivitelező, a Szamos-Kraszna közi 31 hónap múlva készülhet el.

A Közbeszerzési Értesítő hétfői száma szerint egy másik tenderen is eredményes volt a Közgép, az A-Híd nevű céggel alkotott konzorciuma elnyert egy, a 41. számú főúton található vásárosnaményi Tisza-híd építéséhez kapcsolódó kisebb közbeszerzést. A cégek a hídnál egy úgynevezett ellenőrző helyet alakítanak ki 29,9 millió forintért. A konzorciummal a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. kötött szerződést április 18-án. Azon a pályázaton nem volt más induló.

A Népszabadság által áprilisban ismertetett dokumentum szerint a Közgép Zrt. nevű építőipari vállalat tulajdonosa Simicska Lajos. A lap szerint az erről szóló nyilatkozatot a cég vezérigazgatója tette, az új közbeszerzési törvény szerint, ha egy vállalat részt akar venni egy közbeszerzési eljáráson, akkor nyilatkoznia kell a tulajdonosai kilétéről. Bár az Origó korábbi cikkeiből is sejteni lehetett, ki áll a cég mögött, így lehullt a lepel a tulajdonosait évek óta rejtegető cégről.

Simicska Lajost a Fidesz egyik legbefolyásosabb háttéremberének tartják, korábban a Fidesz gazdasági igazgatója, majd az első Orbán-kormány idején az adóhivatal elnöke volt. Simicskával szoros üzleti kapcsolatban áll Nyerges Zsolt szolnoki üzletember, aki a Közgép elnöke. A 2010-es kormányváltáskor pedig a Közgép több korábbi tisztviselője is magas állami pozícióba került.

A cég árbevétele évről évre nő, tavaly már 56 milliárd forint fölött volt, az adózott eredmény 2,9 milliárdra nőtt, amit osztalékként kifizettek a tulajdonosoknak.

A Magyar Narancs januári összeállítása szerint a Közgép, illetve a közgépes konzorciumok a 2010-es kormányváltástól a múlt év végéig több mint 200 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzési tendereken. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint a cég kapott egy 34 milliárdos MFB-hitelkeretet is. A Közgép önállóan, illetve vezetett konzorciumok részeként többek infrastruktúrafejlesztésekre kiírt pályázatokon győzött. Az egyik legjelentősebb például a Szajol és Püspökladány közötti vonalszakasz felújítása, a beruházás teljes összege bruttó 161 milliárd forint.

Karácsony Gergely LMP-s képviselő hétfőn a Közgépre és Simicska Lajosra utalva az oligarchákról kérdezte a parlamentben Orbán Viktor kormányfőt. Orbán válaszában azt mondta: definíciója szerint oligarcha az, aki gazdasági hatalma mellé politikai hatalmat is próbál szerezni, például egy párt elnöke lesz, vagy miniszterelnök. Orbán nevek említése nélkül azt mondta: Magyarországon ma nagytőkések vannak, nagytőkésekre pedig szükség van. „Ha ön a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok” – válaszolta.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke keddi sajtótájékoztatóján közölte: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Simicska és Nyerges körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló cégbirodalom állami megrendelései miatt. Vona azt mondta: Orbán hétfőn a parlamentben nem oszlatta el a felmerült gyanút az állami megrendelések törvénytelenségeivel kapcsolatban. A pártelnök szerint a vizsgálóbizottság célja lenne, hogy kivizsgálja az elmúlt két év kétes ügyeit, illetve megelőzze, hogy a következő évben ne folytatódhasson ez a tevékenység. A bizottság felállításához 78 képviselő aláírása szükséges. Vona szerint "furcsa lenne, ha az ellenzéki pártok nem támogatnák ezt a kezdeményezést".

 

Mezőgazdasági vállalkozásba kezdett feleségével együtt a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert üzletember, Simicska Lajos. A Bakonyban fekvő Hárskútról elnevezett cég fő tevékenységeként a juh- és kecsketenyésztést jelölte meg. Az nem világos, hogy indulnak-e a környéken elterülő állami földekre kiírandó pályázatokon - írja ugyancsak ma megjelent cikkében az Origó.

Egy új cég jelent meg idén márciusban a Bakony szívében fekvő Hárskúton. A vállalkozás telephelyet nyitott a Veszprémtől 16-17 kilométerre található településen, és a cégbíróságon fellelhető iratok szerint a helyi önkormányzatot is megkereste azzal a kérdéssel, hogy használhatja-e a község nevét a cég elnevezésében. A dokumentumok szerint a jegyző igent mondott a kérésre, így a vállalkozást a budapesti cégbíróság bejegyezte Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. néven.

"Ez egy teljesen új cég, még mi sem ismerjük őket" - mondta a lapnak május elején az önkormányzat egyik tisztviselője, hozzátéve, hogy "errefelé a fakitermelés a divat", így egy mezőgazdasági profilú vállalkozás megjelenése újdonságnak számít.

Egyelőre tehát nem mutatott túl nagy aktivitást a környéken a cég, amelynek elindulása azonban mégis komoly jelentőséggel bír. A társaság ugyanis a cégbíróságon fellelhető iratok szerint az egyik legbefolyásosabb magyar üzletembernek, Simicska Lajosnak és feleségének a tulajdonában van. A feleség birtokolja a részvények több mint felét, de Simicska sem csak kisebbségi tulajdonosként van jelen a cégben, hanem tagja az igazgatóságnak is.

A Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. nem újonnan alapított társaság, hanem egy korábban Reklámegyesülés nevet viselő kommunikációs cég átalakítása nyomán jött létre. A cégbíróságon megtalálható iratok szerint idén, a Reklámegyesülés március 12-i közgyűlésén vásárolta meg a cég részvényeit Simicska és felesége, majd egyből döntöttek is arról, hogy a társaságot átnevezik Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-vé.

Ezt követte az, hogy a cég irataiban addig megjelölt fő tevékenységet "üzletviteli tanácsadás"-ról átírták "juh-, kecsketenyésztés"-re. Több mint hatvan egyéb tevékenység is fel van sorolva a cég irataiban, ezek között szerepel például az édesvízi halászat, a kőfejtés és az üdülési szolgáltatás is. Ezeknek a megjelölése ugyanakkor nem kötelezi semmire a vállalkozást, a gazdasági társaságok akármilyen tevékenységi kört bejegyeztethetnek maguknak, és aztán szabadon eldönthetik, hogy melyikkel foglalkoznak.

Nem világos, hogy a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. pontosan milyen területre akar koncentrálni, Simicska ugyanis nem válaszolt az Origó múlt hét csütörtökön elküldött kérdéseire. Így azt sem sikerült megtudni, hogy a cégnek, illetve tulajdonosainak vannak-e olyan terveik, hogy részt vegyenek az állami földhaszonbérleti pályázatokon.

Ezeknek a pályázatoknak a lényege az, hogy az állam bérleti jogot hirdet a tulajdonába tartozó földekre, amihez ugyanakkor csak bizonyos feltételekkel lehet hozzájutni. Ilyen például az, hogy a pályázónak bejelentett lakóhellyel (cég esetén székhellyel) kell rendelkeznie azon a településen, ahova az adott föld tartozik, vagy attól legfeljebb 20 kilométeres távolságra. Simicska felesége korábban budapesti lakcímmel rendelkezett, ebben a cégben azonban már egy hárskúti címmel szerepel, azt azonban nem sikerült megtudni, hogy ennek a változásnak köze van-e egy esetleges pályázati szándékhoz, az üzletember ugyanis erre a kérdésre sem válaszolt.

A bérleti szerződéseket intéző Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) már tavaly meghirdetett több pályázatot a Bakony térségében, és ezek egy része eredményesen le is zárult. Nem sikerült ugyanakkor eredményt hirdetni a Hárskúton és a közeli Lókúton lévő területekre (összesen mintegy 40 hektárnyi föld, amelynek nagy része legelő) kiírt pályázatokon, így ezeket várhatóan újra megindítják majd. A sikertelen pályázatok újbóli kiírásáról Sebestyén Róbert, az NFA elnöke beszélt a parlament mezőgazdasági bizottságának március 21-i ülésén, hozzátéve, a céljuk az, hogy október közepéig lezáruljanak az új pályázatok. A lap a múlt héten csütörtökön megkérdezte az NFA-t, hogy kiírták-e már újra a pályázatokat a hárskúti és lókúti területekre, és ha igen, akkor kik jelentkeztek rá, de egyelőre nem válaszoltak a kérdésekre.

Az állami földek bérbeadása körül nagy vihart kavart az, hogy a pályázatokra hivatkozva mondott le posztjáról még januárban Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjáról. Ángyán egy február végén nyilvánosságra került levélben arra panaszkodott, hogy "a társadalom túlnyomó többsége által támogatott programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre", és az ő érdekeltségeik nyerték el több állami földterület bérleti jogát is.

Ángyán a márciusi mezőgazdasági bizottsági meghallgatáson a szerinte kifogásolható állami földhasználatra példaként említette azt, hogy a lepsényi földeket egy olyan cég használja, amely egy "szolnoki ügyvéd" érdekeltségébe tartozik. Bár nem mondta ki az ügyvéd nevét, de az általa felsorolt cégek alapján egyértelmű volt, hogy Nyerges Zsolt üzletemberre gondolt. Nyerges az elnöke a Mezort Zrt. nevű cégnek, amely a honlapja szerint kiterjedt mezőgazdasági érdekeltségekkel rendelkezik az ország északnyugati részében.

Nyerges ugyanakkor nemcsak a mezőgazdaságban van jelen, vannak érdekeltségei a médiában, valamint a reklámpiacon, és ő az elnöke az állítólag Simicska által tulajdonolt Közgép Zrt.-nek is. További kapcsolódási pontot jelent Simicska és Nyerges között, hogy mindketten rendelkeznek tulajdonrésszel a Publimont nevű plakátcégben, amely a Közgéphez hasonlóan az elmúlt néhány évben feltűnően sok állami megrendeléshez jutott. Mindkét cég milliárdos nagyságrendben fizetett osztalékot tulajdonosainak a tavalyi eredménye után.

(Index - Origó - Nol nyomán)