Ultraortodox zsidók tüntetnek a szombaton is nyitva tartó parkoló ellen, illetve egy gyermeke éheztetésével vádolt anya mellett Jeruzsálemben. A megmozdulások ismét felszínre hozták a szekuláris (a Magyarországi Talmudista Irodára oly jellemző csúsztatás, Izrael nem szekuláris, a rabbik mindenbe beleugathatnak, más kérdés, hogy némelyikük még a cionista szörnyállamot sem ismeri el - a szerk.) állam és az azt tagadó vagy egyenesen anticionista ultraortodox csoportok közti feszültséget. Mi most kényelmesen hátradőlünk és nevetve végigolvassuk az alábbiakat, utána pedig nem kérünk mást, csak egy kávét.
Tovább folytatódnak az utcai zavargások és összetűzések a jeruzsálemi Meá Seárim negyed határain az ultraortodox (haredi) zsidó csoportok szélsőséges tagjai és az izraeli rendfenntartó erők között. A több mint egy hónapja tartó folyamatos tüntetések eleinte egy szombaton is nyitva tartó parkolóház miatt kezdődtek, de új lendületet adott az eseményeknek egy haredi nő, akit gyermeke éheztetésével vádolnak a hatóságok. Az ultraortodoxok most az általuk ártatlannak vélt nő védelmében vonulnak az utcára nap mint nap.
A megnyitást követően tüntetésekbe kezdtek a környéken lakó mélyen vallásos közösségek radikálisabb tagjai. Igyekeztek ellehetetleníteni a parkoló működését, olykor megpróbáltak a kocsik alá feküdni, vagy éppen megdobálták az ott dolgozókat. A gyakran zavargásokba torkolló demonstrációk új erőre kaptak, amikor egy 3 éves gyermeke éheztetésével vádolt asszonyt letartóztatott az izraeli rendőrség. Egyes orvosi vélemények szerint a nő pszichiátriai kezelésre szorul, és gyermekét is mentális betegségei folytán kínozta.
A tüntetések fő hangadói a Toldot Aharon nevű haszid, ultraortodox csoport tagjai közül kerültek ki, csakúgy mint a jelenleg házi őrizetben tartott asszony, de a szervezésben aktív szerepet játszik az Eda Haredit nevű radikális szekta is.
A vallásos demonstrálók a hatóságok eljárása mellett azt is kifogásolták, hogy az izraeli média szerintük rögtön bűnbaknak állította be az ultraortodox vallási csoportokat, pedig még ítélet sem született.
Jeruzsálemben sosem volt problémamentes a szekuláris és a vallásos lakosság egymás mellett élése. A város szombatonként szinte teljesen megáll, csupán maroknyi kávézó vagy üzlet tart nyitva Nyugat-Jeruzsálemben.
Több vallási irányzat
Az Izraelben élő ultraortodoxián belül rengeteg irányzat létezik a zsidó államot támogató mélyen vallásos csoportoktól egyenesen az anticionistákig. Ez utóbbi irányzatok arra hivatkoznak, hogy Izrael állam létrejötte csak a Messiás eljövetelekor következik majd be, ennek a folyamatnak a sürgetése pedig egyenesen blaszfémia.
Az ultraortodoxia legszélsőségesebb irányzata a Neturei Karta nevű szekta, annak is a radikálisabb frakciója, akik tevőlegesen is igyekszenek minél többet ártani Izrael államnak. Egyes tagjaik részt vettek a 2006-os teheráni Holokauszttagadó Konferencián, egyik rabbijuk, Moshe Hirsch pedig a zsidóügyek minisztériumát vezette annak idején Jasszer Arafat kormányában.
A legtöbb ultraortodox csoport azonban következetesen elítéli ezen vadhajtásokat, és legtöbbször megelégszenek azzal, hogy nem vonulnak be a hadseregbe, valamint nem fizetnek adót az izraeli államnak, a radikálisabbak pedig nem vesznek részt a parlamenti választásokon sem, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem ismerik el az államot, amelyben élnek. Mára 5,4 millió izraeli zsidóból mintegy 600-800 ezer tartozik valamely haredi csoporthoz.
(FN nyomán)
