"Munkáért cserébe járna segély
Csak az éljen segélyből, aki tényleg nem tud dolgozni – ez a célja azoknak a törekvéseknek, amelyek visszasegítenék a munka világába a szociális támogatásból tengődőket.
Jelenleg 170 ezren részesülnek rendszeres szociális segélyben – mondták el érdeklődésünkre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztályán. A támogatásnak nincs fix összege, a család összes jövedelmétől és a létszámától is függ. Nem haladhatja meg a minimálbér nettó összegét, azaz idén 57 ezer 270 forintot. A maximálisan kapható összeg azonban sokakat arra ösztönözhet, hogy inkább segélyből éljenek, mint minimálbérért gürcöljenek. Két Hajdú-Bihar megyei polgármester azonban megelégelte a helyzetet, és kezdeményezte a rendszeres szociális segély szabályainak átalakítását. Ezért levelet írtak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben azt kérik, hogy kössék munkavégzéshez a támogatásokat. Mostanra negyven önkormányzati vezető csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Azt szeretnénk elérni, hogy ne lehessen életforma a segélyből létezés” – mondta el érdeklődésünkre Éles András, Hajdúnánás polgármestere, a változtatás egyik élharcosa. Hozzátette: a cél, hogy a lecsúszott egzisztenciájú, tartósan munkanélküliek több lépcsőben visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. A polgármester szerint első körben valamilyen feltételhez, például havi öt nap közcélú munkához lehetne kötni a segélyt. Majd az érintettek a közhasznú foglalkoztatás keretében dolgozhatnának. Később talán a vállalkozások is szívesebben alkalmaznák azokat az embereket, akik rendesen részt vesznek a közmunkában. A jelenlegi rendszer azonban egyáltalán nem ösztönöz a munkavégzésre. Egy háromgyermekes munkanélküli például a nettó minimálbérnél nagyobb bevételhez juthat, ha kap szociális segélyt, családi pótlékot, lakhatási támogatást, a gyermekei pedig ingyen étkezhetnek.
A szociális tárca szerint sem tartható fenn a mostani helyzet. Éppen ezért a kormány munkaügyi teszthez kötné a szociális és munkanélküli segélyek fizetését. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a támogatottaknak bizonyítaniuk kellene, képesek-e vagy sem munkavállalásra. Az érintetteknek a lakóhelyükön különböző közmunkákban, például kert- és parképítésben, családgondozásban kellene részt venniük ahhoz, hogy megkapják a havi ellátást. A munkateszt egyelőre még csak terv, a szaktárca jelenleg több fórumon társadalmi egyeztetést folytat. Ezért még nem lehet tudni, mikortól működne élesben a rendszer. (Kuruc.info: nem ám, hogy holnaptól. Az időt húzzák csak – évekbe simán beletelhet a cigányszervezetekkel stb. történő egyeztetés, az amúgy eleve – lásd szakkommentárunkat alább – hibás terv “kiherélése”.)
A tartós munkanélküliség problémája kiemelten sújtja a roma lakosságot. Egy korábbi felmérés szerint körükben csak minden negyedik aktív korú embernek van munkája. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) szerint ugyanakkor a közmunka csak tűzoltó megoldás, mivel rövid időszakra biztosít megélhetést, utána ismét segélyekre szorulnak az érintettek. Az OCÖ hamarosan komplex csomagot dolgoz ki, amellyel a tartósan munkanélküli romák visszavezethetőek a munka világába – tudtuk meg Kolompár Orbán elnöktől."
(heol; hozzá lehet szólni)
Kuruc.info:
1. Jellemző, hogy a kezdeményezés alulról, polgármesterektől jött. Előre borítékolom: az SZDSZ meg fogja fúrni. Ebből nem lesz semmi, legalábbis a szocionista kormányzat eltűnéséig nem. Utána remélhetőleg gyorsvonati sebességgel.
Másrészt viszont ez kevés. Ez egy eleme egy alapvetően rossz rendszernek. Ez nagyon kevés. Ha dolgozni kell a rendszeres szociális segélyért, akkor majd lemondanak róla az érintettek, helyette szülnek még három gyereket. Itt egy komplex rendszert kell átalakítani, nem hagyva kiutakat. Hozzá kell nyúlni a családi pótlék rendszeréhez is, az egyszeri kiutalható segélyekhez is, a rokkant-nyugdíjakhoz, de még a szabálysértési rendszerhez is. Gyakorlatilag a világon mindenhez.
No way, hogy ez a kormány bármit tegyen ezügyben.
2. “csak minden negyedik aktív korú embernek van munkája“ – ezzel a számadattal kéretik nagyon csínján bánni, mivel nagyon valószínű, hogy tartalmazza a közhasznú (azaz: semmit sem érő, havi pár átlógott nappal ellébecolt) munkát is. A hivatalos, közhasznú munkát nem tartalmazó statisztikák sokkal rosszabbak: A hivatalos adatok szerint ugyanis Heves (itt van Gyöngyös), Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében egyetlen egy hivatalosan alkalmazásban álló cigány nincs. Vagy nézzük az ITT idézett számokat. Hoppá! A munkaerőpiacon jelen levő (nem (rokkant)nyugdíjas / nem tanuló) 18 évesnél idősebb cigányok száma 122 332 (volt 2004-ben). Ebből 19 227 dolgozott, a többi úgymond munkanélküli volt. Hol van ez az arány az idézett egynegyedtől, hmm?
Kuruc.info – Arppi S.
Csak az éljen segélyből, aki tényleg nem tud dolgozni – ez a célja azoknak a törekvéseknek, amelyek visszasegítenék a munka világába a szociális támogatásból tengődőket.
Jelenleg 170 ezren részesülnek rendszeres szociális segélyben – mondták el érdeklődésünkre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztályán. A támogatásnak nincs fix összege, a család összes jövedelmétől és a létszámától is függ. Nem haladhatja meg a minimálbér nettó összegét, azaz idén 57 ezer 270 forintot. A maximálisan kapható összeg azonban sokakat arra ösztönözhet, hogy inkább segélyből éljenek, mint minimálbérért gürcöljenek. Két Hajdú-Bihar megyei polgármester azonban megelégelte a helyzetet, és kezdeményezte a rendszeres szociális segély szabályainak átalakítását. Ezért levelet írtak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben azt kérik, hogy kössék munkavégzéshez a támogatásokat. Mostanra negyven önkormányzati vezető csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Azt szeretnénk elérni, hogy ne lehessen életforma a segélyből létezés” – mondta el érdeklődésünkre Éles András, Hajdúnánás polgármestere, a változtatás egyik élharcosa. Hozzátette: a cél, hogy a lecsúszott egzisztenciájú, tartósan munkanélküliek több lépcsőben visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. A polgármester szerint első körben valamilyen feltételhez, például havi öt nap közcélú munkához lehetne kötni a segélyt. Majd az érintettek a közhasznú foglalkoztatás keretében dolgozhatnának. Később talán a vállalkozások is szívesebben alkalmaznák azokat az embereket, akik rendesen részt vesznek a közmunkában. A jelenlegi rendszer azonban egyáltalán nem ösztönöz a munkavégzésre. Egy háromgyermekes munkanélküli például a nettó minimálbérnél nagyobb bevételhez juthat, ha kap szociális segélyt, családi pótlékot, lakhatási támogatást, a gyermekei pedig ingyen étkezhetnek.
A szociális tárca szerint sem tartható fenn a mostani helyzet. Éppen ezért a kormány munkaügyi teszthez kötné a szociális és munkanélküli segélyek fizetését. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a támogatottaknak bizonyítaniuk kellene, képesek-e vagy sem munkavállalásra. Az érintetteknek a lakóhelyükön különböző közmunkákban, például kert- és parképítésben, családgondozásban kellene részt venniük ahhoz, hogy megkapják a havi ellátást. A munkateszt egyelőre még csak terv, a szaktárca jelenleg több fórumon társadalmi egyeztetést folytat. Ezért még nem lehet tudni, mikortól működne élesben a rendszer. (Kuruc.info: nem ám, hogy holnaptól. Az időt húzzák csak – évekbe simán beletelhet a cigányszervezetekkel stb. történő egyeztetés, az amúgy eleve – lásd szakkommentárunkat alább – hibás terv “kiherélése”.)
A tartós munkanélküliség problémája kiemelten sújtja a roma lakosságot. Egy korábbi felmérés szerint körükben csak minden negyedik aktív korú embernek van munkája. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) szerint ugyanakkor a közmunka csak tűzoltó megoldás, mivel rövid időszakra biztosít megélhetést, utána ismét segélyekre szorulnak az érintettek. Az OCÖ hamarosan komplex csomagot dolgoz ki, amellyel a tartósan munkanélküli romák visszavezethetőek a munka világába – tudtuk meg Kolompár Orbán elnöktől."
(heol; hozzá lehet szólni)
Kuruc.info:
1. Jellemző, hogy a kezdeményezés alulról, polgármesterektől jött. Előre borítékolom: az SZDSZ meg fogja fúrni. Ebből nem lesz semmi, legalábbis a szocionista kormányzat eltűnéséig nem. Utána remélhetőleg gyorsvonati sebességgel.
Másrészt viszont ez kevés. Ez egy eleme egy alapvetően rossz rendszernek. Ez nagyon kevés. Ha dolgozni kell a rendszeres szociális segélyért, akkor majd lemondanak róla az érintettek, helyette szülnek még három gyereket. Itt egy komplex rendszert kell átalakítani, nem hagyva kiutakat. Hozzá kell nyúlni a családi pótlék rendszeréhez is, az egyszeri kiutalható segélyekhez is, a rokkant-nyugdíjakhoz, de még a szabálysértési rendszerhez is. Gyakorlatilag a világon mindenhez.
No way, hogy ez a kormány bármit tegyen ezügyben.
2. “csak minden negyedik aktív korú embernek van munkája“ – ezzel a számadattal kéretik nagyon csínján bánni, mivel nagyon valószínű, hogy tartalmazza a közhasznú (azaz: semmit sem érő, havi pár átlógott nappal ellébecolt) munkát is. A hivatalos, közhasznú munkát nem tartalmazó statisztikák sokkal rosszabbak: A hivatalos adatok szerint ugyanis Heves (itt van Gyöngyös), Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében egyetlen egy hivatalosan alkalmazásban álló cigány nincs. Vagy nézzük az ITT idézett számokat. Hoppá! A munkaerőpiacon jelen levő (nem (rokkant)nyugdíjas / nem tanuló) 18 évesnél idősebb cigányok száma 122 332 (volt 2004-ben). Ebből 19 227 dolgozott, a többi úgymond munkanélküli volt. Hol van ez az arány az idézett egynegyedtől, hmm?
Kuruc.info – Arppi S.
