A mi áldott jó Ónody-Molnár Dóránk, az MSZP pártszócsöve, a benne 18%-os tulajdonrésszel bíró Népszabadságnak az egyik cigányügyi megmondóembere, a cigányfelmentési ügy (legújabb fejlemény ITT) megint hazudott. Méghozzá ordasat.
Az ITT átvett cikkében azt írja, hogy érthető Sólyom Lászlónak, a Fidesz-SZDSZ liberális koalíció emberének döntése, hogy felmentse a munkakerülő orkokat, mert azok a büntetés kiszabása óta rendesen járatják purgyéikat az iskolába. Erre mit kell olvasnunk az alább idézett anyagokban? Azt, hogy ez, természetesen, szemenszedett hazugság.
Ónody-Molnár Dórának nem ez az első igen komoly hazugsága. A hétesi cigánytelepről írt irományában (ITT van) is hemzsegnek a valótlan állítások. Talán mondanunk sem kell, hogy a lap azóta sem igazított helyre, és a megfelelő személyi konzekvenciákat sem vonta le. De mit is várhatunk egy olyan újságtól, amely egyenesen követendőnek és helyesnek tartja a cigányok rabszolgatartását (lásd EZT).
Természetesen mindez nemcsak a Népszabadságot minősíti, hanem a liberálisok (köztük a Fidesz – ne feledjük, hogy ők erőszakolták ránk) államfőjét, a többek között a holocaust-törvény aláírásával már „bizonyított” Sólyomot is. Annak ugyanis tudnia kellett, hogy bűnözőknek kegyelmez meg. Ha meg nem, az csak a felkészültségét, ill. apparátusának hányaveti, minősíthetetlen munkáját (nem tudtak odatelefonálni az illető iskolába?) minősíti. Igen, ilyen egy vérfideszes „államfő”. Nem is várhatunk mást a narancsosoktól…
A Zipp, illetve a BOON tényfeltáró, egymástól független(!) anyaga következik:
Az ITT átvett cikkében azt írja, hogy érthető Sólyom Lászlónak, a Fidesz-SZDSZ liberális koalíció emberének döntése, hogy felmentse a munkakerülő orkokat, mert azok a büntetés kiszabása óta rendesen járatják purgyéikat az iskolába. Erre mit kell olvasnunk az alább idézett anyagokban? Azt, hogy ez, természetesen, szemenszedett hazugság.
Ónody-Molnár Dórának nem ez az első igen komoly hazugsága. A hétesi cigánytelepről írt irományában (ITT van) is hemzsegnek a valótlan állítások. Talán mondanunk sem kell, hogy a lap azóta sem igazított helyre, és a megfelelő személyi konzekvenciákat sem vonta le. De mit is várhatunk egy olyan újságtól, amely egyenesen követendőnek és helyesnek tartja a cigányok rabszolgatartását (lásd EZT).
Természetesen mindez nemcsak a Népszabadságot minősíti, hanem a liberálisok (köztük a Fidesz – ne feledjük, hogy ők erőszakolták ránk) államfőjét, a többek között a holocaust-törvény aláírásával már „bizonyított” Sólyomot is. Annak ugyanis tudnia kellett, hogy bűnözőknek kegyelmez meg. Ha meg nem, az csak a felkészültségét, ill. apparátusának hányaveti, minősíthetetlen munkáját (nem tudtak odatelefonálni az illető iskolába?) minősíti. Igen, ilyen egy vérfideszes „államfő”. Nem is várhatunk mást a narancsosoktól…
A Zipp, illetve a BOON tényfeltáró, egymástól független(!) anyaga következik:
Sajókaza: továbbra sem járnak iskolába a cigánygyerekek
Irdatlan felelőtlenségnek és a gyerek elleni bűncselekménynek tartja Stefán László Sajókaza polgármestere, hogy a településen, többségükben mélyszegénységben élő roma családok nem járatják iskolába gyermekeiket. A hírekbe a köztársasági elnök kegyelme miatt bekerült Bódi családra is újabb eljárás várhat, mert a számukra kedvező, a börtönbüntetést megsemmisítő elnöki kegyelem után sem kezdték el két iskoláskorú gyereküket járatni a suliba.
A szülőket, akiket tavaly ősszel ítélt el a bíróság, összesen tizenhat hónap letöltendő börtönbüntetésre, azért kaptak kegyelmet Sólyom Lászlótól, mert négy gyerekük közül a legkisebb még csecsemő, így szüksége van az anyjára.
A Népszabadság információival szemben az az igazság, hogy a kegyelem óta sem járnak iskolába a gyerekek – tudta meg a Zipp a polgármestertől.
A polgármester szerint igaz ugyan, hogy nagyon szegény emberekről van szó, de fel kellene mérniük, hogy számukra a kiutat csak gyermekeik iskoláztatása jelenti, mert ha kimaradnak a tanulásból, akkor soha sem lesznek hasznos tagjai a társadalomnak.
Stefán László szerint a kegyelemben részesített család esete nem jelent visszatartó erőt a többi hasonlóan gondolkodó család számára sem, ugyanakkor ezzel a döntéssel szinte minden fegyelmezési jogot kivettek az önkormányzat és az iskola kezéből. Sajókazán mintegy 50 csellengőről tudnak, akik annak ellenére sem ülnek be az iskolapadba, hogy ez volna minden dolguk.
Az önkormányzat a szabályokat megszegők ellen újabb eljárásokat fog indítani, mert erre a helyhatóságot kötelezi a törvény. Azonban mire esetleg bírói szakaszba kerül egy ilyen ügy, addig az megjárta az iskolát, a családsegítőt, a szabálysértési előadó és a jegyző asztalát is. Ha mindez eredménytelen marad, az önkormányzat csak ezután fordul az ügyészséghez.
Stefán László mindezekkel együtt jelenleg nem lát kiutat arra: miként tudnák megoldani, hogy a községben minden gyerek bejárjon az iskolába, mivel ebben a szülők nem partnerek.
(Zipp)
Irdatlan felelőtlenségnek és a gyerek elleni bűncselekménynek tartja Stefán László Sajókaza polgármestere, hogy a településen, többségükben mélyszegénységben élő roma családok nem járatják iskolába gyermekeiket. A hírekbe a köztársasági elnök kegyelme miatt bekerült Bódi családra is újabb eljárás várhat, mert a számukra kedvező, a börtönbüntetést megsemmisítő elnöki kegyelem után sem kezdték el két iskoláskorú gyereküket járatni a suliba.
A szülőket, akiket tavaly ősszel ítélt el a bíróság, összesen tizenhat hónap letöltendő börtönbüntetésre, azért kaptak kegyelmet Sólyom Lászlótól, mert négy gyerekük közül a legkisebb még csecsemő, így szüksége van az anyjára.
A Népszabadság információival szemben az az igazság, hogy a kegyelem óta sem járnak iskolába a gyerekek – tudta meg a Zipp a polgármestertől.
A polgármester szerint igaz ugyan, hogy nagyon szegény emberekről van szó, de fel kellene mérniük, hogy számukra a kiutat csak gyermekeik iskoláztatása jelenti, mert ha kimaradnak a tanulásból, akkor soha sem lesznek hasznos tagjai a társadalomnak.
Stefán László szerint a kegyelemben részesített család esete nem jelent visszatartó erőt a többi hasonlóan gondolkodó család számára sem, ugyanakkor ezzel a döntéssel szinte minden fegyelmezési jogot kivettek az önkormányzat és az iskola kezéből. Sajókazán mintegy 50 csellengőről tudnak, akik annak ellenére sem ülnek be az iskolapadba, hogy ez volna minden dolguk.
Az önkormányzat a szabályokat megszegők ellen újabb eljárásokat fog indítani, mert erre a helyhatóságot kötelezi a törvény. Azonban mire esetleg bírói szakaszba kerül egy ilyen ügy, addig az megjárta az iskolát, a családsegítőt, a szabálysértési előadó és a jegyző asztalát is. Ha mindez eredménytelen marad, az önkormányzat csak ezután fordul az ügyészséghez.
Stefán László mindezekkel együtt jelenleg nem lát kiutat arra: miként tudnák megoldani, hogy a községben minden gyerek bejárjon az iskolába, mivel ebben a szülők nem partnerek.
(Zipp)
Egy hónapja nem járnak iskolába
Sajókaza - A sajókazai Általános Iskola igazgatója, Izsó Pál szerint nem tett jót a köztársasági elnök a mentességgel. Úgy gondolja, a véleménykülönbség oka, hogy az elnök úr a Sándor palotában hozta meg a döntést, ő pedig sajókazaiként ismeri a problémát.
„Nem csak én, de még az iskolánk 6 cigány származású dolgozója is úgy érzi: nem tett jót a köztársasági elnök, amikor kegyelmet gyakorolt a gyermekeiket rendszeresen iskolába nem járató kazai szülőkkel szemben” – jelentette ki Izsó Pál, a sajókazai Általános Iskola igazgatója. – Nem csak egyetlen gyermekük hiányzásával és egyetlen tanévben volt ugyanis probléma. Mi igyekeztünk betartatni a törvényes utat, aminek a végén ott lebeg a börtönbüntetés is a kötelezettségüket be nem tartó szülők feje fölött, most viszont úgy érezzük, végképp eszköztelenné váltunk. Épp szerdán volt hasonló okból konfliktusom egy szintén cigány származású szülővel, aki a felmentés nyomán azt vágta a fejemhez: hallotta a tévében, hogy mostantól nem bünteti a törvény az iskolakerülést. Ezt szűrték le a kegyelmi határozatból – kesergett az igazgató.
Egy osztályt ugrott félévkor
A mostani tanév úgy indult, hogy a hatgyermekes családból egy fiú a nyolcadikat kezdte, három fiatalabb pedig az elsőt, a másodikat és a harmadikat. Az év folyamán a nagyfiúnak élettársa lett, azóta ő is hol jár, hol nem. A 12 éves Anna, a notórius hiányzó félévkor rendkívüli osztályozó vizsga nyomán átkerült harmadikba, a testvéréhez – tudtuk meg Izsó Páltól, a sajókazai Általános Iskola igazgatójától.
– Amikor a bírósági eljárás nyomán a figyelem középpontjába került a család, némileg megszeppentek, s ritkultak a hiányzások. De csak egy ideig tartott, egy hónapja pedig egyiküket sem láttuk. A legidősebb fiúnál felmerült a fertőző betegség gyanúja, majd több tanulónknál is hasonló tünetek jelentkeztek, ezért megkértük az orvosunkat, szűrje végig az egész iskolát. Több gyermeknél beigazolódott a rühesség, a nevezett testvérek mindegyikénél is, néhányan pedig a tetűszűrésen akadtak fenn. Az összes gyerek meggyógyult már, kivéve ennek a családnak a gyermekeit. A múlt héti családlátogatáskor egyetlen gyermeket sem leltünk otthon. Az orvos érdeklődésünkre elmondta: ezek a gyerekek nem gyógyultak meg, de nem is tartják be az ő utasításait, s nem jelennek meg rendszeresen az ellenőrző vizsgálatokon.
Úgy érzi: eszköztelenek lettek
– Azt még megértem, hogy az anyánál kegyelmet gyakorolt a köztársasági elnök, hiszen ott a legkisebb gyermek, akit talán még szoptat is, de az apánál nem látom indokoltnak. Most már végképp eszköztelennek érzem az iskolát, nem tudom, mitévők legyünk az olyan szülőkkel szemben, akik nem fogják fel, hogy gyermekeik (ráadásul ez esetben nem is rossz képességű gyermekeik) számára az egyetlen kiutat jelenlegi helyzetükből a tanulás jelentené – összegezte az igazgató, végül hozzáfűzte: „A köztársasági elnök úr Budapestről a Sándor Palotából ítéli meg a helyzetet, én pedig itt élek ezek között az emberek között, 30 éve, ez lehet a véleménykülönbség oka.”
Sajókaza - A sajókazai Általános Iskola igazgatója, Izsó Pál szerint nem tett jót a köztársasági elnök a mentességgel. Úgy gondolja, a véleménykülönbség oka, hogy az elnök úr a Sándor palotában hozta meg a döntést, ő pedig sajókazaiként ismeri a problémát.
„Nem csak én, de még az iskolánk 6 cigány származású dolgozója is úgy érzi: nem tett jót a köztársasági elnök, amikor kegyelmet gyakorolt a gyermekeiket rendszeresen iskolába nem járató kazai szülőkkel szemben” – jelentette ki Izsó Pál, a sajókazai Általános Iskola igazgatója. – Nem csak egyetlen gyermekük hiányzásával és egyetlen tanévben volt ugyanis probléma. Mi igyekeztünk betartatni a törvényes utat, aminek a végén ott lebeg a börtönbüntetés is a kötelezettségüket be nem tartó szülők feje fölött, most viszont úgy érezzük, végképp eszköztelenné váltunk. Épp szerdán volt hasonló okból konfliktusom egy szintén cigány származású szülővel, aki a felmentés nyomán azt vágta a fejemhez: hallotta a tévében, hogy mostantól nem bünteti a törvény az iskolakerülést. Ezt szűrték le a kegyelmi határozatból – kesergett az igazgató.
Egy osztályt ugrott félévkor
A mostani tanév úgy indult, hogy a hatgyermekes családból egy fiú a nyolcadikat kezdte, három fiatalabb pedig az elsőt, a másodikat és a harmadikat. Az év folyamán a nagyfiúnak élettársa lett, azóta ő is hol jár, hol nem. A 12 éves Anna, a notórius hiányzó félévkor rendkívüli osztályozó vizsga nyomán átkerült harmadikba, a testvéréhez – tudtuk meg Izsó Páltól, a sajókazai Általános Iskola igazgatójától.
– Amikor a bírósági eljárás nyomán a figyelem középpontjába került a család, némileg megszeppentek, s ritkultak a hiányzások. De csak egy ideig tartott, egy hónapja pedig egyiküket sem láttuk. A legidősebb fiúnál felmerült a fertőző betegség gyanúja, majd több tanulónknál is hasonló tünetek jelentkeztek, ezért megkértük az orvosunkat, szűrje végig az egész iskolát. Több gyermeknél beigazolódott a rühesség, a nevezett testvérek mindegyikénél is, néhányan pedig a tetűszűrésen akadtak fenn. Az összes gyerek meggyógyult már, kivéve ennek a családnak a gyermekeit. A múlt héti családlátogatáskor egyetlen gyermeket sem leltünk otthon. Az orvos érdeklődésünkre elmondta: ezek a gyerekek nem gyógyultak meg, de nem is tartják be az ő utasításait, s nem jelennek meg rendszeresen az ellenőrző vizsgálatokon.
Úgy érzi: eszköztelenek lettek
– Azt még megértem, hogy az anyánál kegyelmet gyakorolt a köztársasági elnök, hiszen ott a legkisebb gyermek, akit talán még szoptat is, de az apánál nem látom indokoltnak. Most már végképp eszköztelennek érzem az iskolát, nem tudom, mitévők legyünk az olyan szülőkkel szemben, akik nem fogják fel, hogy gyermekeik (ráadásul ez esetben nem is rossz képességű gyermekeik) számára az egyetlen kiutat jelenlegi helyzetükből a tanulás jelentené – összegezte az igazgató, végül hozzáfűzte: „A köztársasági elnök úr Budapestről a Sándor Palotából ítéli meg a helyzetet, én pedig itt élek ezek között az emberek között, 30 éve, ez lehet a véleménykülönbség oka.”
(BOON)
