Lucien René Likulia tábornok, az ügyészség képviselője arra kérte a katonai felsőbíróság bíráit, hogy ítéljék halálra Joseph Kabilát háborús bűncselekmények, árulás és lázadó mozgalom szervezése miatt, valamint húsz évi börtönbüntetésre háborús bűnök mentegetése és tizenöt évi elzárásra összeesküvés címén.

A több mint két éve külföldön élő Joseph Kabila május végén megjelent Gomában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő egyik lázadó kézen lévő városban, és konzultációkat tartott politikai szervezetek és a civil társadalom képviselőivel, mint állította, "a béke visszaállítása érdekében" az országban.

Azóta nem látták az országban, a pere távollétében kezdődött meg július 25-én Kinshasában a katonai bíróság előtt.

A Ruandával határos, ásványi anyagokban gazdag kelet-kongói területeken harminc éve tart a konfliktus. Az elmúlt hónapokban fokozódott az erőszak, amikor az M23 elfoglalta Gomát és Bukavut, Észak-Kivu, illetve Dél-Kivu tartomány székhelyét.

Az ügyészség megítélése szerint az M23 kormányellenes lázadó szervezet által elkövetett erőszakcselekmények hatalmas károkat okoztak a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, és felmerül miattuk Kabila jogi és egyéni felelőssége.

Lucien René Likulia tábornok szerint Joseph Kabila a ruandai hírszerzéssel együttműködve államcsínyt kísérelt meg elkövetni Félix Tshisekedi jelenlegi elnök ellen.

Az ügyészség szerint "a vádlott fegyverrel akarta megdönteni a hivatalban lévő alkotmányos rendszert", majd 2023-ban csatlakozott az M23 mozgalomhoz, később ez utóbbi politikai szárnyának a vezetője lett.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2003 óta moratórium volt érvényben a halálbüntetésre, amelyet 2024-ben eltöröltek, de azóta még egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre az országban.

(MTI)