Mahmud Ali Juszuf a testületi döntést azzal indokolta, hogy a nyugat-afrikai országban szerdán magas rangú katonatisztek egy csoportja vette át a hatalmat Umaro Sissoco Embalo hivatalban lévő államfőtől, így megakadályozva a november 23-án megtartott parlamenti- és elnökválasztás eredményeinek kihirdetését. A voksolást követően a hivatalban lévő elnök és legfőbb kihívója, Fernando Dias is a választás győztesének nyilvánította magát.

A katonatisztek az ország fővárosában, Bissauban lezajlott, mintegy egyórás lövöldözést követően ragadták magukhoz a hatalmat, majd csütörtökön Horta N'Tam tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét nevezték ki Bissau-Guinea átmeneti elnökének, egy évre szóló megbízatással.

A hivatalából eltávolított elnököt őrizetbe vették, és a hatalomátvételt azzal indokolták, hogy így kellett megakadályozniuk annak a nemzetbiztonsági szolgálat által feltárt tervnek a végrehajtását, amely az ország "destabilizálását és a választások eredményeinek manipulálását célozta, egyes hazai politikusok és jól ismert hazai, valamint külföldi drogbárók bevonásával".

A hadsereg később szabadon engedte a hatalmától megfosztott államfőt, aki csütörtökön Szenegálba távozott; az ellenzék elnökjelöltje, Fernando Dias pedig - aki azzal vádolta Embalót, hogy hatalmon maradása érdekében "hamis puccsot hajtott végre - az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy "biztonságban" van, és az országban bujkál.

A katonai hatalomátvétel széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. Az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) választási megfigyelői már szerda este közös nyilatkozatukban aggodalmukat fejezték ki a puccs miatt, továbbá követelték a tudomásuk szerint őrizetbe vett választási bizottsági tagok szabadon bocsátását. Az ECOWAS később felfüggesztette Bissau-Guinea tagságát a döntéshozó testületeiben, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig "a demokratikus elvek megsértéseként" értékelte az országban lezajlott eseményeket.

(MTI)