Románia mintegy 3 milliárd eurós gyalogsági harcjármű-beszerzési programja a jelek szerint előre eldöntött eredményre fut ki. A védelmi tárca gyakorlatilag megerősítette, hogy a szerződést a német Rheinmetall kapja. Mindez annak ellenére történik, hogy a cég több mint 30 százalékos áremelést javasolt. A döntés körül egyre több kérdés merül fel a verseny tisztaságával, valamint Románia ipari érdekeinek érvényesülésével kapcsolatban - számolt be a Defence Industry Europe alapján a Portfolio.
Több forrás szerint Radu Miruță védelmi miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a gyalogsági harcjármű-program teljesen biztosan a Rheinmetallé lesz. A válaszát megismételte azután is, hogy megkérdezték: mi történne a most folyó tárgyalások kudarca esetén.
A Rheinmetall ugyanis 30 százalékos áremelést szeretne végrehajtani, ezt a román védelmi miniszter korábban még bírálta.
A 3 milliárd eurós program keretében Románia 298 új, NATO-szabványnak megfelelő gyalogsági harcjárművet szerezne be. Ezekkel a szovjet korszakból származó elavult eszközöket váltanák ki.
A 3 milliárd eurós program keretében Románia 298 új, NATO-szabványnak megfelelő gyalogsági harcjárművet szerezne be. Ezekkel a szovjet korszakból származó elavult eszközöket váltanák ki.
 Fotó: rheinmetall.com |
A projektnek (hivatalosan) nemcsak katonai képességfejlesztést kellene jelentenie, hanem jelentős ipari és gazdasági vállalkozási beruházásokat is kellene tartalmaznia. A tervek szerint helyi gyártást, technológiaátadást és hosszú távú ipari integrációt kellene eredményeznie. Ebben a kontextusban különösen aggályosnak tűnhet (mármint román szempontból - a szerk.) hogy a Rheinmetall Lynx platformjának gyártása elsősorban a vállalat magyarországi üzemében összpontosulna.
Ez a tény ugyanis érdemben korlátozza a romániai ipari értékteremtés lehetőségét.
A beszerzési eljárás átláthatóságát tovább gyengíti, hogy az információkérési dokumentációt (RFI) kizárólag a Rheinmetallnak küldték meg. Más potenciális versenytársakat egyáltalán nem vontak be a folyamatba. Források szerint ilyen feltételek mellett a Rheinmetall a tárgyalásokon nem kínált érdemi árengedményt, sőt, ehelyett inkább a beszerzendő harcjárművek számának csökkentését javasolta.
Hasonló aggályok merültek fel más, a SAFE-keretrendszerben zajló beszerzéseknél is. Ilyen például a NATO-szabványú kézifegyverek beszerzési programja. Ipari források szerint a projekttel több minősített gyártót is kapcsolatba hoztak, köztük az FN Herstalt, a CZ Groupot, a Berettát, a Heckler & Kochot, valamint a SIG Sauert.
Végül azonban a részletes műszaki specifikációkat és az ajánlatkérést mindössze egyetlen cégnek küldték meg. Ez nemcsak a tisztességes verseny szempontjából problémás, hanem komoly jogi kockázatokat is hordoz.
A SAFE végrehajtási rendelete ugyanis előírja, hogy minden azonosított és alkalmas beszállítónak meg kell küldeni az információkérést. Ezt követően pedig egy átlátható szempontrendszer alapján összehasonlító értékelést kell végezni.
A SAFE-keretrendszert eredetileg a védelmi beszerzések felgyorsítására hozták létre Romániában. A rendszer ugyan egyszerűsített eljárásokat tesz lehetővé, de a verseny fenntartására vonatkozó garanciákat is tartalmaznia kellene.
A legutóbbi fejlemények és a tervezett módosítások azonban éppen ezeket a garanciákat veszélyeztetik. Különösen aggasztó a preferált beszállítók korai kijelölése, az utólagos áremelések csökkentett darabszámmal történő kompenzálása, valamint a hazai ipari részvételre vonatkozó elvárások felpuhítása.
