Bár a Google Kereső alapvető funkciója nem változik, a háttérben futó technológia jelentős frissítést kap. A vállalat közlése szerint az elmúlt évben tesztelt AI-mód havi egymilliárd aktív felhasználót ért el (ami nem meglepő, hiszen alapértelmezetten aktív), így a jövőben globálisan is a legújabb, Gemini 3.5 Flash modell válik a Kereső alapértelmezett motorjává. Ennek keretében átalakul a megszokott keresősáv is: a rendszer mostantól nemcsak szöveget, hanem képeket, fájlokat, videókat vagy nyitott böngészőlapokat is képes bemeneti adatként kezelni. A mesterséges intelligencia által generált összefoglalókból közvetlenül lehetőség nyílik további kérdések feltevésére, így a keresés egy kontextust megőrző, folyamatos párbeszéddé válik linkek között való bolyongás helyett.

A legmeghatározóbb technológiai lépést az úgynevezett keresőügynökök (angolul search agentek) bevezetése jelenti. A felhasználók a keresőn belül hozhatnak létre saját asszisztenseket, amelyek a nap 24 órájában figyelik az internetes forrásokat – például híroldalakat vagy blogokat –, és szintetizált jelentéseket küldenek egy-egy megadott témában, legyen szó ingatlanpiaci változásokról vagy termékmegjelenésekről. Később az ügynökök képesek lesznek komplex feladatok, például szolgáltatások és időpontok lefoglalására is a felhasználó nevében, azt azonban egyelőre nem tisztázta a Google, hogy ezt mikor élesítik.

A Google Antigravity-projektjének köszönhetően a Kereső ráadásul már nemcsak hivatkozásokat listáz, hanem a kérdés jellegétől függően valós időben generál is egyedi felhasználói felületeket. Ha a felhasználó egy tartósabb folyamatot (például egy edzéstervet vagy költözést) szeretne menedzselni, a rendszer egy személyre szabott, külső adatokkal – például időjárással vagy térképpel – folyamatosan frissülő minialkalmazást kódol le számára. Ezt az élményt a Személyes Intelligencia teszi teljessé, amely a felhasználó beleegyezésével a Gmailből és a Google Fotókból is képes kontextust meríteni a pontosabb válaszokhoz.

Bár az AI-alapú Kereső a felhasználók számára gyorsabb és kényelmesebb információszerzést ígér, a technológia széles körű bevezetése komoly kérdéseket vet fel a webes ökoszisztémában. Mivel a Google rendszere a külső forrásokból származó információkat maga szintetizálja, és a válaszokat közvetlenül a találati oldalon tálalja, jelentősen csökkenhet a forrásként használt weboldalakra irányuló kattintások száma.

Ez a „zérókattintásos” keresések arányának drasztikus növekedését eredményezheti, ami alapjaiban érinti a tartalomgyártók, hírportálok és bloggerek üzleti modelljét. A weboldalak organikus forgalmának visszaesése a reklámbevételek csökkenésével jár, ami hosszú távon a digitális tartalom-előállítás finanszírozhatóságát is megnehezítheti. Az internetes kiadóknak és keresőoptimalizálási szakembereknek így a jövőben új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy tartalmaik ne kizárólag a Google AI-modelljeinek adatbázisát gazdagítsák, hanem továbbra is képesek legyenek közvetlen látogatókat vonzani a felületeikre.

A Google újításai azonban nemcsak a kiadókat, hanem az európai versenyhatóságokat is lépéskényszerbe hozták. Az Európai Kiadók Tanácsa (EPC) hivatalos trösztellenes panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Google mesterségesintelligencia-alapú keresőfunkciói miatt. A szervezet azzal vádolja a technológiai óriást, hogy visszaél piaci erőfölényével, amikor engedély, méltányos kompenzáció vagy érdemi kilépési lehetőség nélkül használja fel az újságírói tartalmakat az AI-alapú összefoglalókhoz és rendszerekhez.

Az EPC érvelése alapvetően három fő problémakörre épül. A szervezet elsőként a drasztikus forgalomelszívást emeli ki, hiszen mivel az AI-funkciók már a találati oldal tetején összefoglalják a válaszokat, a felhasználók a Google ökoszisztémáján belül maradnak, így töredékére esik vissza az eredeti forrásoldalakra irányuló kattintások száma. Ráadásul a tartalomgyártóknak valójában nincs igazi választásuk, gyakorlatilag rákényszerítik őket a rendszer elfogadására: ha ugyanis megpróbálják letiltani a tartalmaik AI-célú felhasználását, azzal büntetésből a hagyományos keresőben is elveszítik a láthatóságukat. Mindezek tetejébe a Google – számos más AI-fejlesztővel ellentétben – nagyrészt elzárkózik a tisztességes licencmegállapodások megkötésétől, és „megkerülhetetlen kereskedelmi partner” státuszával visszaélve lényegében ingyen sajátítja ki a kiadók szellemi termékeit.

A szervezet határozott célja, hogy a kiadók kontrollt kapjanak a műveik felhasználása felett, emellett nagyobb átláthatóságot, valamint egy tiszta licencelési és javadalmazási keretrendszert követelnek. A most benyújtott formális panasz szorosan kapcsolódik az Európai Bizottság már amúgy is zajló trösztellenes vizsgálatához, amely szintén a Google AI-vezérelt keresési gyakorlatát veszi górcső alá. A kérdés jelenleg az, hogy érkezik-e azelőtt átfogó EU-s szabályozás, hogy a fejlesztés visszafordíthatatlan károkat okozna.