Az indiai fővárosban tartózkodó politikus újságíróknak azt mondta: "úgy gondolom, lehetséges, hogy a következő órákban jó hírt kap a világ".

Rubio, aki első alkalommal látogat Indiába, jelezte, hogy a kidolgozás alatt álló megállapodás választ adna az Egyesült Államok aggályaira az Hormuzi-szoros kapcsán, amelyet Irán de facto blokkol az Egyesült Államok és Izrael által február 28-án indított háború kezdete óta.

A megállapodás emellett elindítana egy "folyamatot, amely végül oda vezethet minket, ahová az elnök szeretné, hogy eljussunk, vagyis egy olyan világba, amelynek már nem kell félnie vagy aggódnia az iráni atomfegyver miatt" - tette hozzá Rubio.

Kijelentései azt követően hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: a Hormuzi-szoros megnyitását is magában foglaló javaslatot "nagyrészt már megtárgyalták".

"Az Amerikai Egyesült Államok, az Iráni Iszlám Köztársaság és számos más ország között nagyrészt már megtárgyaltak egy megállapodást, amelynek véglegesítésére még sort kell keríteni" - írta Trump szombaton a Truth Social közösségi oldalon.

Az aláírás előtt álló, Irán és az Egyesült Államok között született megállapodás megnyitja a Hormuzi-szorost, és tárgyalásokat ír elő Irán nukleáris programjáról egy hatvannapos tűzszünet-hosszabbítás alatt - jelentette vasárnap reggel az Axios című amerikai hírportál, amelyet az izraeli sajtó idézett.

Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette: Donald Trump amerikai elnök kijelentette: a megállapodás tervezetét "nagyrészt már megtárgyalták". Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig vasárnap Újdelhiben úgy nyilatkozott, hogy még a nap folyamán bejelentés várható az Iránnal kötendő egyezményről.

Az Axios szerint a háború további eszkalációjának elkerülését lehetővé tevő tűzszünet alatt Irán szabadon értékesítheti az olaját, és enyhülnek a globális olajellátás nehézségei. A megállapodás hatvan napra lépne életbe, de közös megegyezéssel meghosszabbítható.

Ezen idő alatt a nyitott Hormuzi-szorosban nem szednének áthaladási díjat, és Irán eltávolítja az általa telepített aknákat a szorosból. Cserébe Washington feloldaná az iráni kikötők blokádját és bizonyos szankciókat, s Irán szabadon értékesíthetné az olaját.

Az Irán elleni további szankciókat is enyhíthetik a további sikeres tárgyalások nyomán. A nukleáris kérdésekről a későbbiekben egyezkednek, de Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyverek megszerzésére, és tárgyalásokat kezd az urándúsítási program felfüggesztéséről és a magasan dúsított uránkészletek eltávolításáról.

A tárgyalásokon az Irán elleni szankciók feloldásáról és az iráni pénzeszközök felszabadításáról is egyeztetnek, de ezek csak egy végleges megállapodással lépnének életbe. A tűzszünet alatt a térségben maradnak az oda vezényelt amerikai csapatok, amelyek csak a végleges egyezmény után vonulnának ki.

Véget érne az Izrael és a libanoni síita Hezbollah milícia közötti háború is Libanonban, de ha a Hezbollah megpróbálna újrafegyverkezni vagy támadásokat provokálni, Jeruzsálemnek joga lesz fellépni ennek megakadályozására - derül ki a tervezetből.

Donald Trump amerikai elnök szombaton konferenciahívásban több arab és muszlim vezetővel is egyeztetett a megállapodásról, és három, a beszélgetést ismerő washingtoni forrás szerint mindannyian támogatásukról biztosították azt. A beszélgetésen részt vett Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom, Törökország és Pakisztán is, és Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zájid Ál Nahajan sejk is támogatta az egyezséget.

Korábbi nyilatkozatai szerint Trump az elmúlt napokban a megállapodás elérése és egy Irán ellen széles körű légicsapáshullám között ingadozott, de szombat estére a diplomáciai megoldás felé hajlott.

Trump tanácsadói szerint ha Washingtonnak az iráni nukleáris programmal kapcsolatos követelései teljesülnek, akkor kész messzire menni a kapcsolatok újraindításában, és lehetőséget adni Irán gazdasági potenciáljának teljes kibontakoztatására, amelyet az amerikai elnök "óriásinak" tart.

(MTI)