Gaudi-Nagy Tamásnak válaszolt Magyar Péter, miután az ügyvéd személyére tett utalást a miniszterelnök a kegyelmi ügy dokumentumait bemutató sajtótájékoztatón. A miniszterelnök azt írta, ha Gaudi-Nagy is beleegyezik, bemutatják a nevéhez köthető iratot, írja az Index.
 Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd |
"Hallom, Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botrány kapcsán. Ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen" – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter, aki éppen Lengyelországba tart.
A miniszterelnök bejegyzésével Gaudi-Nagy Tamásnak válaszolt, akinek a személyére utalást tett a kegyelmi ügy dokumentumait bemutató sajtótájékoztatón ("én magam nagyon szeretem a katalán építészetet"). Gaudi-Nagy ezt követően "gyáva, narcisztikus és hazug uszítónak" nevezte Magyar Pétert. Ám az érdemi kérdésre, hogy szerepe volt-e a bicskei igazgatóhelyettes kegyelmi kérvényének elkészítésében, nem reagált - teszi hozzá a lap.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd neve nem most került először a kegyelmi ügy közelébe. A Népszava 2024 februárjában arról írt, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének szerepe lehetett a bicskei gyermekotthon-vezető kegyelmi kérvényének elkészítésében, akkor azonban a hír kevés visszhangot kapott.
A bicskei igazgatóhelyettes kegyelmi ügyében már az ügy 2024-es kirobbanásakor világos volt, hogy a kérvényt nem maga K. Endre fogalmazta meg, azt minden jel szerint felesége nyújtotta be, de az ügyben részt vevő ügyvéd személye sokáig homályban maradt. Az elítélt másodfokú eljárását Zamecsnik Péter vitte, aki azonban az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy "a másodfokú eljárásban én képviseltem ezt az urat, a kegyelmi eljárásban nem, arról semmilyen információm nincs". A kérvényt megfogalmazó ügyvéd személye nincs megerősítve.
Gaudi-Nagy Tamás szerepe azért is különleges, mert hasonló jellegű kegyelmi ügyet korábban is vitt, hiszen ő lobbizott Budaházy György és 16 társának felmentéséért is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként. A Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélt Budaházyt 2023. április 27-én – ugyanazon a napon, mint K. Endrét – kegyelemben részesítették. Az akkori indoklás szerint "a pápalátogatás hete különleges alkalom" volt arra, hogy az államfő, Novák Katalin a kegyelmezési jogkörével éljen, írja az Index.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy Gaudi az alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán így fogalmazott: "a kegyelmi ügy lefolyását illetően semmilyen érdemi tevékenységet nem fejtettem ki." Hozzátette: "az, hogy benyújtásra került a kegyelmi kérelem, illetve hogy annak milyen lett az elbírálása, milyen körülmények között került elbírálásra, erről én semmilyen konkrét körülményt nem tudok, már csak azért is, mert ebben nem vettem részt."
A 444 Magyar Péter keddi sajtótájékoztatója után megkereste Gaudi-Nagy Tamást, aki így reagált:
Tisztelt »Soros Zsoldos« Úr!Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.
A lényegi kérdésre, hogy Gaudi-Nagy szerepet játszott-e K. Endre kegyelmi kérvényének elkészítésében, az ügyvéd nem válaszolt. Válasza zárásában ehelyett egy a Magyar Jelen podcastcsatornán május 14-én közzétett, vele készült beszélgetést ajánlott, amelyben egyebek mellett a Tisza-kormány miniszteri meghallgatásainak elemzéséről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jövőbeli szerepéről, az 1938 és 1941 közötti revíziós évfordulók megünnepléséről, valamint a nagyváradi premontrei rendház védelméről beszélt. Válaszát azzal a megjegyzéssel zárta, hogy "az üggyel kapcsolatos további közlések megfelelő időben megtételre kerülnek".
Gaudi-Nagy azonban a HVG-nek cáfolta, hogy ő adta volna be K. Endre kérvényét. Azt írta:
Nem én adtam be. Az üggyel kapcsolatos további közlések megfelelő időben megtételre kerülnek.
