Ülök az ablakban és bámulom a szakadó esőt, a sarat, az elsárgult leveleket, egyszeriben felértékelődik a nyár, és azon gondolkodom a téli hónapok közeledtével, hogy létezik-e egy nemzetnek immunrendszere? És ha létezik, elképzelhető-e, hogy – mint bármely élő szervezet esetében – ez az immunrendszer úgy meggyengül, hogy maga a teste is elpusztul?

Tegyük fel a kínzó kérdést: ezért a mostani nyomorgó, rabszolga Magyarországért halt hősi halált megannyi pesti srác? Ezért a nyomorgó, rabszolga Magyarországért lett mártír Mansfeld Péter és megannyi szabadsághős? Ezért a nyomorgó, rabszolga Magyarországért adta át nekünk, jobbikosoknak Pongrátz Gergely bátyánk a lyukas zászlót? Nem. Nem és nem. Ők nem ilyen országról álmodtak, nem ilyen országért harcoltak. És mi nem ilyen országban akarunk élni!

A földtörvény nem csupán a mezőgazdaságból élők sorsát érinti, hanem valamennyi vidéki emberét. A Fidesz-MSZP politika veszélyezteti a városi lakosság élelmiszerellátását is, valamint az uniós kényszerből ipari alapanyag-termelésre kárhoztatott közép- és nagyüzemeket. Történelmi bűne lesz a jelenlegi kormánynak, hogy a kisgazdaságokról már nem is beszél, létüket teljesen ellehetetleníti a felfelé tolt birtokméretekkel. A kisgazdaságok a közép- és nagybirtokokkal folytatott versenyben maguktól így nem lesznek képesek helytállni – mondta el lapunknak Varga Géza. A Jobbik szakpolitikusa hangsúlyozta, a csalás abban áll, hogy törvénytervezet írott szövegének gondos olvasásakor egyetlen helyen sem találjuk a „magyar” szócskát a „földműves” előtt, és a szöveget tekintve valójában a „földműves” kritériumnak bármely külföldi polgár is könnyedén megfelel.

A rendszerváltó ’89-es nemzedék legfőbb ellensége a Szovjetunió volt. Lázadtak a szabadság korlátozása, a függőség ellen. A hatalomra kerülésükkel mindent megtettek, hogy a szovjetek uniójából kimenekülő Magyarországot egy másik, az Európai Unió függésébe kényszerítsék. Moszkva vagy Brüsszel? Az eszközök, a célok, az eredmény ugyanaz. A magyarság szolgasorból szolgasorba kényszerült.

Immár hagyománnyá vált, hogy a Fideszhez tartozó civil szervezetek békemenettel fejezik ki a kormány és a miniszterelnök (Szeretünk Viktor!) iránti támogatásukat. A menet az egyes alkalmakkor eltérő útvonalakon halad, de ami közös: a Jobbiktól átvett radikális hívószavak és a Kossuth téri rendezvényre való érkezés.

Idén október 23-án igazán érdemes volt kilátogatni az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) rendezvényére, illetve az állami ünnepséggel összekötött Békemenetre. Ellenkező esetben ugyanis soha nem tudtuk volna meg, hogy valójában nem Bajnai és a Hajdú-Bét okozta 600 libatenyésztő csődjét, valamint kilenc ember öngyilkosságát, hanem a madárinfluenza, sőt arról az elszánt bejelentésről is lemaradtunk volna, hogy Orbán Viktor bizony megvédi az országot az idegen érdekekkel szemben.

Ha én baloldali, netán kormánypárti szavazó volnék, igencsak elégedett és feltüzelt lennék az október 23-i beszédeket követően, mit sem sejtvén arról, hogy az imádott politikai vezetőim által hangoztatott mantrák – úgymint a demokrácia és szabadságharc – oly távol állnak a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Az ingyen buszokkal is támogatott Békemenet harmadik felvonása október 23-án nem a béke jegyében zajlott. A kormányt támogató vonulást ezúttal a menet emblematikus figuráinak, Széles Gábornak és Bencsik Andrásnak parázs vitája tette emlékezetessé. Vajon ki hordja a nadrágot az egyesületté avanzsált mozgalom élén, és mi áll a tízezreket irányító erőfitogtatás mögött?

Megkímélné a Fidesz-KDNP a jövőben a pártokhoz köthető oligarcha-vállalkozásokat attól, hogy a nagyberuházások engedélyeztetésével vesződjenek. Egy, a kétharmad által a parlamenten keresztül vert jogszabály-módosítással a jövőben – a kormány által kiemeltnek tartott projekteknél – a kormánybiztos soron kívül verné át a hatóságokon a szükséges engedélyek kiadását. Azok a vállalkozások, amelyek nem tartoznak a kormányzat által kedvelt kasztba, nos, számukra továbbra is marad a hosszadalmas tévelygés a bürokrácia útvesztőjében és a szektoron belüli versenyhátrány elszenvedése.

No, nem a kézilabdában, a neten. Nagy Laci kínai figurás gólja az Izland elleni olimpiai mérkőzésen élményszámba ment, a Fidesz-kormány legújabb terve viszont a jövő évben induló kampányidőszakában elhallgattatná a neki nem tetsző internetes portálokat.

Október 23-án zászlót bontott az Együtt 2014 Mozgalom, mely a baloldali egységet kívánja megteremteni a 2014-es országgyűlési választást követő kormányváltás érdekében. Ennek a sokak által hőn óhajtott egységnek azonban mind ez idáig csupán az elnagyolt kontúrjai látszanak, ami részben a tábor heterogenitásából, fragmentáltságából fakadó nézetkülönbségeknek, jórészt pedig a formálódó széles összefogásban részt vevő pártok és civil szerveződések nehezen összeegyeztethető politikai érdekeinek tudható be. Hatalmi játszmák zajlanak a baloldalon, melyek hatására az MSZP is rákényszerülhet arra, hogy felülírja eredeti stratégiáját.

Az elmúlt hét talán legérdekesebb híre keleti szomszédunktól jött. Románia ugyanis szép csendben az Európai Unió nettó befizetőjévé vált. E mögött természetesen nem az áll, hogy az ország egy főre jutó GDP-je elérte a holland értékeket, valójában a hétéves, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban a Romániának lehívható pénzek botrányosan lassú kifizetéséről van szó. Az ország számára elvileg lehívható pénzügyi keret nagysága 19,4 milliárd euró, ebből 2007 óta mindössze 1,9-et sikerült kifizetni, túlnyomó részét állami, önkormányzati projektek számára.

Toronymagasan nyert a Jobbik Tiszavasváriban, és látványosan megbukott a párt elleni puccskísérlet. A Jobbik megtartotta fővárosát, Tiszavasvárit.

A mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe, melyet a katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tart. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus pedig az elhunytakról emlékezik meg. Az ünnep és az azt követő halottak napja – egyházi jellegén túl – fokozatosan általános népi megemlékezéssé vált.

Az elmúlt 80 év alatt sok veszteség érte a brassói magyarságot: lerombolt templomok, temetők, menedékházak, megszűnő iskolák, óvodák sorvasztották nemzeti közösségünket, a román hatalom mindent megtett az asszimilálás érdekében. A mostoha körülményekkel dacolva viszont több mint 51 ezer magyar maradt meg Brassó megyében, a nyelvi szórványban, amennyire csak lehet megőrizve identitását, vallását, fenntartva egyházait és iskoláit – mondta el lapunknak dr. Kovács Lehel István. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület brassói osztályának vezetője szerint nyitott szemmel kell járni a világot, hiszen a természetjárás elsősorban honismeretet jelent, a honismeret pedig – azt átadva – népnevelés. A legnagyobb kiváltság maga a természet és a hely megismerése: térben és időben bebarangolni a tájat. A múlt bennünk él, a mában zajlik, és amikor végigmegyünk egy úton, halljuk az előttünk járók lépteit, mert ezek beleégtek a kövekbe. Csak így ismerhetjük meg magunkat, szűk környezetünket, környékünket, majd egyre tágítva a kört, a nagyvilágot – vallja Kovács Lehel István.

A tordai csata a második világháborúban honvédségünk utolsó komolyabb sikerét hozó hadművelete. A siker értékét csak növeli az a tény, hogy német szövetségeseink érdemlegesen nem avatkoztak be az ütközetbe, így a csata mindvégig magyar irányítás alatt zajlott. Értelemszerűen az itt harcoló katonák döntő többsége is magyar volt.

Kenyeres Oszkár, a Duna TV Hazajáró c. műsorának szerkesztője ezúttal a Kézdiszék és Kászonszék feletti hegységbe, a Nimród király népies nevét viselő Nemerére kalauzol minket. Mely hegység egyben a híres erdélyi szélnek is névadója.

Magyarország nem Svájc. Itt az alanyi jogon járó juttatások átalakítását nem meri elvégezni egy olyan kormány, amely a hatalmát igyekszik megőrizni a következő választásokra. Pedig semmi gond nincs azzal, hogy megvonják a családi pótlékot, ha a gyerek nem megy iskolába, hiszen ezt a gyermeknevelés költségeire kapják a családok, nem például arra, hogy eligyák – nyilatkozta lapunknak Márton Gábor. A szociálpedagógus szerint most, hogy jött egy radikális erő, a Jobbik, és kimondta a rendszer hibáit, arra kell ügyelni, hogy az alapok hiányoznak az átalakításhoz.

A Barikád már digitálisan is megvásárolható, illetve előfizethető a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad honlapon.