Megdöbbenve tapasztaltam a Fidesz nyíregyházi képviselőjelöltjének Facebook-oldalán, hogy képviselőjelöltként és önkormányzati képviselőként mennyire nincs tisztában azzal, hogy városunk egyik legnagyobb lakótelepének nevét hogy kell írni. Valószínűleg így azzal sincs tisztában, hogy honnan ered.

Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani számára:

A Jósaváros (és nem Józsaváros) Jósa Andrásról kapta nevét, aki 1834. november 30-án született, és, bár Nagyváradon látta meg a napvilágot, mégis szabolcsinak vallotta magát. Apja dr. Jósa Péter (1804–1873) jogász, Bihar megye aljegyzője, majd a váradi püspök prefektusa, később septemvir, utóbb nagyváradi székhellyel Bihar, Szatmár és Arad megyék királyi biztosa. Nagyapja dr. Jósa István (1756–1839), akit a vármegye első mai értelemeben vett főorvosaként tartunk számon, aki megalapozta Szabolcs megye egészségügyi szervezetét.

Jósa András egy szerencsétlen balesetet szenvedett. Sebét félrekezelték, ami eltályogosodott. A gyógyulás majd másfél évig elhúzódott, bőven volt idő arra, hogy megérjen Jósában az elhatározás, mely szerint orvos akar lenni.

A 30 esztendős András, kikerülve a bécsi egyetemről, a felajánlott nyugat-európai orvosi állást visszautasítva hazáját, Szabolcsot választotta. Az orvoskodás mellett másik szenvedélye a régészet volt. Iskolában nem tanulta, de mindig nagy érdeklődéssel kutatott ezen a területen. Leginkább a kunhalmok, a honfoglalás kora és a bronzkorszak érdekelte. 1868-ban részt vett a megye első régészeti ásatásán Geszteréden és az ásatás sikerein felbuzdulva Báró Vécsey József főispán támogatásával megalapította a Szabolcs vármegyei Régészeti Egyesületet, megyei múzeumunk elődjét. 1872-ben őt választják a Társulat elnökévé.

Az utókor méltóképpen igyekezett megőrizni emlékét, hiszen Jósa András nevét viseli 1918. szeptember 6-án bekövetkezett halála óta a Megyei Múzeum, 1969. december 5. óta a Megyei Kórház, 1972-ben Nyíregyháza (akkor) legmodernebb városrésze, a Jósaváros, és a megyeszékhely egyik utcája is az ő nevét kapta meg. Felismerte Sóstó fontosságát, azt, hogy mekkora kincs ez a városnak. A szikes vizet páratlan gyógyhatásúnak tartotta. Meglátása beigazolódott, mivel Nyíregyháza kedvelt turisztikai célpont Sóstó gyógyvizeinek köszönhetően.

Bízom benne, hogy ez a kis összefoglaló segített a Sóstón élő nyíregyházi képviselőnek, Petneházy Attilának, hogy jobban megismerje saját városát, amit az Országházban kíván képviselni.