Az utóbbi időszakban már naponta olvasni a legnépszerűbb közösségi oldalon olyan úgynevezett álhíreket, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Ma már iparszerűen gyártják a kamuinformációkat a Facebookra. Macedóniában például egy egész falu él álhírek terjesztéséből, de Magyarországon is több tucat olyan oldal működik, amely valótlan információkkal áraszt el minket nap mint nap.
A kötelező sorkatonaság visszaállítása, újra le kell tenni a jogsit, kötelező szombati munkanap. Mind-mind álhír, azaz olyan információ, aminek nincs semmi igazságalapja. A közösségi oldalakat böngészve egyre gyakrabban találkozhatunk kamuhírekkel.
A jelenség egyértelműen a közösségi média elterjedésének köszönhető. Amióta van Facebook, Twitter, Instagram – és még lehetne sorolni közösségi médiaportálokat – azóta nagy népszerűségnek örvendenek a különböző kamuhírek, téves információk és ezek futótűzként terjednek.
Zoom
Szűts Zoltán médiakutató, a Zsigmond Király Egyetem rektori megbízottja szerint ez annak köszönhető, hogy nagyon szeretjük a szenzációt és nem szoktunk utánamenni a hírek eredeti forrásának. Nem nézzük meg, hogy az a forrás, amire hivatkoznak, egyáltalán létezik-e.
Ha szenzációgyanús, ha híres emberrel történik, vagy hihetetlen történet, akkor azt nagyon gyakran, akár elolvasás nélkül is megosztjuk.
Ipari mértekben ment a kamuzás az elnökválasztási kampányban
Az amerikai elnökválasztási kampány során például csúcsra járatták a kamuhírek gyártását. Szinte minden napra jutott olyan “információ”, amely valótlanságot állított valamelyik jelölttel kapcsolatban. Ilyen volt például, hogy megölték a Hillary Clinton e-mailjeit kiszivárogtató FBI-ügynököt.
Nagyon sok olyan konspirációs teóriát, magyarul összeesküvés-elméletet és ehhez kapcsolatos híreket osztottak meg különböző felhasználók, amelyek Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint befolyásolták a választói tömegeket.
A legnagyobb probléma, hogy nagyon sokan nem mennek utána a híreknek, a forrásoknak. De miért is mennének utána? Egy egyszerű hírfogyasztó nem azzal kezdi, hogy forráselemzést végez, amikor egy hírt, címet vagy leadet (rövid, néhány mondatos bevezető – a szerk.) elolvas egy cikkből. Az így megszerzett “információ” azonban már befolyásolta még akár az ő döntését is – magyarázta az M1 Médiaklikk című műsorában a szakember.
Egy egész falu él az álhírek gyártásából
Egy amerikai internetes oldal azt is kiderítette, hogy az álhírek gyártása mögött egy macedón kisváros áll. A településen számtalan ember abból él, hogy áloldalakat működtet.
Szűts Zoltán szerint ez sokkal inkább gazdasági, mint politikai jelenség. Egyfajta távmunkaként is felfoghatjuk, hiszen az internet tértől és időtől független. Tehát bárhonnan be tudunk lépni.
Macedóniának, egy balkáni országnak nincs olyan politikai affinitása, hogy mondjuk beavatkozzon az amerikai elnökválasztásba, de felismerték, hogy milyen könnyű pénzt keresni akkor, ha nagy mennyiségben terjesztenek álhíreket, ugyanis az álhíreket a legtöbben elolvassák, megosztják – tette hozzá a médiakutató.
A Facebook mindent visz?
A Facebookon rengeteg álhír jelenik meg. A cég alapítója azonban nem vállal felelősséget a kamuinfókért, hiszen a szemlélete szerint ők nem a globális média része, hanem egy technológiai cég.
Mark Zuckerberg kijelentése erős csúsztatás, hiszen az amerikai elnökválasztás kapcsán az oldal több alkalommal, bizonyítottan manipulálta a felhasználóit.
Törcsi Péter úgy vélte, ez finoman szólva is álszent megnyilvánulás, hiszen a korábban Zuckerberg maga mondta, különösen az amerikai elnökválasztási kampány során, hogy a Facebook egy elsődleges, kvázi hírportállá szeretne válni. Azt szeretné elérni a Facebook, mint közösségi médiafelület, hogy elsődlegesen és elsősorban ezen a fórumon tájékozódjanak az emberek.

Erre különböző felmérések szerint komoly esélye is van Zuckerbergnek, hiszen az Egyesült Államokban az internetfelhasználók, hírfogyasztók 40-50 százaléka már most elsősorban a Facebookról tájékozódik a különböző hírekről.
Eljelentéktelenedik az újságírók kapuőri szerepe
A kamuoldalak és az álhírek ugyanakkor megnehezítik a hírfogyasztók dolgát, sokan bedőlnek a kitalált információknak.
Korábban a médiában egy – az újságírók, szerkesztők munkája és szakmai módszerei által működtett – úgynevezett kapuőri rendszer révén nem jelenthetett meg bármi.
Napjainkban azonban a közösségi oldalak miatt ez már nem létezik. A szakemberek úgy vélik, szabályok felállítására lenne szükség.
Persze ez sem egyszerű, hiszen csak Magyarországon több tucat olyan oldal működik, amely valótlan információkkal áraszt el minket nap mint nap.
(Médiaklikk)