Az elmúlt hetekben a fősodratú médiában is szót kapott, hogy egy indiai hátterű vegyi ipari üzem, amely már felszámolás alatt áll, immár mintegy négy hónapja nem fizeti ki a dolgozóit. De az is veszélyt okoz, hogy több tonna veszélyes anyagot tárolnak ott, s azt már nem kezelik megfelelően, jelentős például a gázszivárgás veszélye. Ez akár halálos áldozatokkal is járhat.
Zoom
(Fotó: Tövissi Bence / Index)
Az elmúlt napokban én is a helyszínen voltam, erről hamarosan a Fogaskerék új részében lesz látható egy riport. De addig is nézzük meg kronológiai sorrendben, mi is történt, mi várható.
Az SPL Europe 2019 Kft. ügye hónapok óta húzódik, de az elmúlt hetekben vált igazán láthatóvá. A dolgozók beszámolói szerint a fizetések már 2025 nyarán akadozni kezdtek, majd teljesen elmaradtak. December óta sokan egyetlen forintot sem kaptak, vagyis több mint négy hónapja bér nélkül élnek.
Ez önmagában is elég drámai, de a helyzet még ennél is súlyosabb. A cég 2026 februárjában felszámolás alá került, a termelés leállt, a dolgozók egy részét elküldték, mások még az üzem őrzésében vettek részt, sokszor úgy, hogy már az odajutás költségét sem tudták fedezni.
A történet itt fordul át aztán igazán abszurddá. Az elbocsátott munkavállalók közül sokan nem kapták meg a kilépéshez szükséges papírjaikat sem. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak álláskeresési járadékot igényelni, és sok esetben hivatalosan új munkahelyen sem tudnak elhelyezkedni, ami aztán már tényleg nonszensz.
Ez a fajta kilátástalanság vezetett oda, hogy április közepén több tucat dolgozó éhségsztrájkba kezdett a gyár kapujában. Ezt aztán felfüggesztették, de továbbra sem látszik a megoldás, a felszámolóbiztos sem nyújt egyértelmű segítséget, nincs nyílt kommunikáció. Hogy számszerűsítsük, fejenként 3-4 millió forinttal tartozik nekik az SPL Europe az elmaradt bérek és a végkielégítések formájában.
A másik fele az, hogy a gyárban több tonnányi veszélyes vegyi anyag maradt (klór, foszgén, merkaptán). A dolgozók szerint ezek tárolása nem minden esetben biztosított megfelelően, és fennáll a szivárgás veszélye. Ez az üzem tehát nem egyszerűen egy csődbe ment vállalat, hanem potenciális környezeti és közbiztonsági kockázat is, ráadásul egy nagyváros, Miskolc közvetlen közelében.
Különös baljós, ugyanis korábban már történt tragédia. 2022-ben két halálos foszgénmérgezés is történt az akkor még Kischemicals Kft. néven működő gyárban. Tavaly a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal rekordösszegű, 100 milliós bírságot szabott ki a vállalatra, miután „a cég súlyosan és közvetlenül veszélyeztette 13 munkavállalója egészségét és testi épségét”, akik klórgázmérgezésnek voltak kitéve. Látszik, mennyit ért.
Az állam részben beavatkozott ugyan, a bérgarancia-alapból néhány még állományban lévő dolgozó megkapta egyes hónapok fizetését. De a többség továbbra is vár.
Hű látlelete ez a fennálló rendszernek, amely kormányokon átívelően létezik. Hogyan történhet meg, hogy egy milliárdos támogatásokkal működő ipari cég (4,4 milliárd forinttal tömte őket tele a "nemzeti" kormány - a szerk.) ilyen állapotba jut? Hol van a felelősség a tulajdonos, a felszámoló és az állam között? Hogyan fordulhat elő, hogy emberek hónapokig dolgoznak fizetés nélkül, majd papírok híján még a rendszerből sem tudnak kilépni?
De rámutat arra is, miért volna szükség erős szakszervezetekre. S nem utolsó sorban azt is hozzá kell fűzni, hogy nagyon beszédes, hogy még helyi képviselői szinten sem volt egyetlen szava sem a témában sem a Tiszának, sem a Fidesznek...
Lantos János – Kuruc.info