A szervezet közölte: a Csendes-óceán egyenlítői térségében gyorsan emelkedik a tengerfelszín hőmérséklete, ami arra utal, hogy az El Nino jelenség már a nyár elején kialakulhat. A prognózis szerint a következő három hónapban a szokásosnál magasabb hőmérséklet várható világszerte, a csapadék mennyisége pedig térségenként eltérően alakulhat.

"Az év eleji semleges időszak után az előrejelzési modellek most már egybehangzóan az El Nino kialakulását valószínűsítik, amely a következő hónapokban tovább erősödhet" - közölte Wilfran Moufouma-Okia, a WMO éghajlat-előrejelzésért felelős vezetője.

A szervezet közleményében kiemelte: bár a jelenség hatásai Európában csak közvetetten mutatkoznak meg, a következő hónapokban átlag feletti szárazföldi hőmérséklet várható a kontinens nagy részén. Mit írták, az északi féltekén a nyári időszakban az El Nino miatt felmelegedő tengervíz erősítheti a hurrikánok képződését a Csendes-óceán középső és keleti részén, ugyanakkor az Atlanti-óceán térségében gátolja azok kialakulását.

Az El Nino a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségében a tengerfelszín felmelegedésével járó, 9-12 hónapig tartó jelenség. A legutóbbi 2024 áprilisában ért véget. A 2023-2024-es erős El Nino és az üvegházhatású gázok kibocsátásának együttes hatása miatt 2024 a valaha mért legmelegebb esztendő volt.

Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az éghajlatváltozás gyakoribbá vagy erősebbé tenné az El Nino-jelenséget, de hatásait felerősítheti, mivel a melegebb óceán és légkör több energiát és nedvességet biztosít a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásához.

Az El Nino hatásai térségenként eltérnek: Dél-Amerika déli részén, az Egyesült Államok déli államaiban, Afrika szarván és Közép-Ázsiában több csapadékot hozhat, míg Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Ázsia egyes részein aszályt okozhat.

(MTI)