Mark Zuckerberg Facebook-főnök nemrég még csak azt jelentette be, hogy csökkentik a Facebook felhasználóinak hírfolyamában a „nyilvános” tartalmat vagyis a céges oldalak vagy épp a média által megosztott posztokat kevesebben fogják látni; ugyanakkor több bejegyzés jelenik meg a barátoktól és a családtagoktól.
Már ez is komoly változás, de a cég alapítójának új bejegyzése szerint más változások is lesznek: a Facebook biztosítani akarja, hogy a hozzánk elérő hírek megbízható, magas minőségű forrásból származzanak, amelyek alkalmasak arra, hogy egyfajta közös alapot teremtsenek meg. Zuckerberg szerint ugyanis túl sok a szenzációhajhász, félrevezető és polarizáló tartalom a közösségi oldalon. Az azonban fejtörést okozott a cég vezetőinek, hogy hogyan döntsék el, melyik médium megbízható, illetve képvisel magas minőséget.
A Facebook-alapító sorra vette a lehetőségeket: eldönthetnék ők cégen belül, hogy mit tekintenek megbízhatónak; vagy kiszervezhetnék ezt a munkát külsős szakértőknek, de ezt nem érezte megfelelőnek. Ezért végül úgy döntöttek, hogy a Facebook közösségére alapoznak: azt akarják megtudni, hogy melyek azok a médiumok, amelyekben a legszélesebb felhasználói kör bízik.
„Reményeim szerint ez a mostani, illetve a múlt heti frissítés együttesen azt eredményezi majd, hogy a Facebookon töltött idő jól eltöltött idő lesz: ahol erősítjük a kapcsolatainkat, aktív beszélgetésekbe lépünk be passzív fogyasztás helyett, és ahol ha híreket olvasunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy azok megbízható, magas minőségű forrásból származnak” – zárta posztját Zuckerberg
A frissítéssel kapcsolatban még elég sok a kérdés, az Atlantic például ötöt szedett össze. Ezek között érdekes kérdés, hogy valóban ez az egy módja lesz-e a médiumok szavahihetőségének meghatározására, lesz-e bármiféle emberi felügyelet a folyamat fölött, ki tervezte a Facebook felmérését, illetve például az, hogy az adott médiumok fellebbezhetnek-e a Facebook döntése ellen.
Az Atlantic szerzőjének egyik másik felvetése szintén érdekes: a Facebook egyébként is meg tudja határozni politikai hovatartozásunkat, így akár azt is vizsgálhatja, ha mondjuk alapvetően az egyik politikai oldalhoz tartozók lepontoznak egy másmilyen politikai alapállású médiumot; de más politikai oldalakhoz tartozó felhasználók nem járnak el így az ellenoldali médiumokkal. Ez pedig egy sor új kérdést vethet fel.
(MNO)